A Velencei Bizottsággal csatázik a kormány
A kormány számára Magyarország az első, ezért akkor is megvédi a magyarokat, ha ez a Velencei Bizottságnak és a Soros-hálózatnak nem tetszik – hangsúlyozta péntek délutáni közleményében a Miniszterelnökség.
A Velencei Bizottság pénteken szólított fel a „Stop Soros” törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására, mondván, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét. Erre reagálva a Miniszterelnökség azt írta: sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem „a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra”.
A magyar kormány szerint elfogadhatatlan, hogy a testület a társadalmi egyeztetés hiányát emlegeti, miközben – mint megjegyezték – Magyarország az egyetlen hely Európában, ahol az emberek népszavazáson és nemzeti konzultáción is kinyilváníthatták akaratukat a migrációval kapcsolatban, és az áprilisi választáson egyértelmű felhatalmazást adtak a kormánynak és a parlamentnek: „védje meg az országot a bevándorlástól és lépjen fel az illegális migrációt segítő szervezetekkel szemben”.
Elfogadhatatlannak nevezték azt is, hogy „vannak olyan bevándorlást segítő szervezetek, amelyek nyíltan az uniós és a magyar törvények kijátszására buzdítják a migránsokat, köztük olyanokat is, akik valójában nem jogosultak a védelemre”. Az illegális migráció szervezőivel szemben határozottan fel kell lépni, mert bűncselekményt követnek el, továbbá kárt okoznak Európának és Magyarországnak – szögezték le.
Kriminalizál a törvény, mondják
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy több más európai államban is bűncselekménynek számít, ha valaki anyagi haszonszerzés céljából segíti az illegálisan érkező bevándorlók belépését, szállítását vagy tartózkodását. Mint írták, ez önmagában nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal, és indokolható lehet a közrend megőrzésének vagy bűncselekmény megelőzésének legitim céljával.
Rámutattak ugyanakkor, hogy a szerdán megszavazott törvény egyes előírásai „tisztességtelenül kriminalizálnak olyan szervezeti tevékenységeket, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az illegális bevándorlás megvalósulásához”, mint például az információs anyagok készítését vagy terjesztését.
Az ilyen cselekmények kriminalizálása megzavarja az áldozatokat segítő civil szervezetek tevékenységét, és aránytalanul korlátozza az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogaikat.
A kampánytevékenység folytatásának és a menedékkérők képviseletének büntethetővé tétele pedig jogellenes beavatkozást jelent a véleménynyilvánítás szabadságába – hangsúlyozták.
