Oda a veretlenség, elkapta a debrecenieket az MTK

36-33-ra kikapott a DVSC Schaeffler az MTK ellen a K&H női kézilabda liga október 26-i játéknapján az Elektromos csarnokban. 

Indiszponáltan kezdett a DVSC, 3-0-ra elhúzott a hazai csapat, Karnik büntetőt, Tóvizi ziccert hibázott az elején. Bár sikerült felzárkózni egy gólra (4-3, 7. perc), és a szűk különbség végig jellemezte a félidőt, nem nézett ki jól a csapat. Mivel két kulcsjátékos, Bulath és Kovács betegeskedett a héten, emiatt edzéseket is kénytelen voltak kihagyni, Köstner Vilmos vezetőedző a Vantara-Kelemen, Despotovic, Vámos, Tóvizi, Karnik, Varsányi hatosnak szavazott bizalmat, Triffával a kapuban. 

A csapat jobb oldala, vagyis Karnik és Varsányi azonban mind védekezésben, mind támadásban gyengén muzsikált, már a 8. percben meg kellett erősíteni a falat Bordással, miután Szöllősi-Zácsik úgy hatolt át a piros-fehéreken, mint kés a vajon. Frissebben, sikerre éhesebben mozgott a junior válogatott edző, Golovin Vlagyimir klubcsapata, míg a mieinkből – Despotovicon kívül – a gesztusokban is hiányzott a tűz.

A 23. percben ezzel együtt is sikerült újra megközelíteni az MTK-t (11-10), s ha nem hibázza el a DVSC az összes, szám szerint 4 büntetőjét az első harminc perc során, talán nem kétgólos hátránnyal fordul a szünetben (15-13).

Ki kell még emelni azt is, hogy a hazai kapuban a balmazújvárosi születésű Suba nem csak a hetesek terén remekelt. A folytatásban abban reménykedhettünk, hogy Kovács és Bulath beállásával már az első félidő második fele árnyalatnyival jobban sikerült, egalizálni is tudtunk (13-13), csak a már említett „Subi” miatt rosszul jöttünk ki az utolsó két és fél percből.

Fél lépéssel a siker mögött

Ha volt csalódás a második harminc perc során, akkor az éppen az volt, hogy a játék képe szinte semmit nem változott.

A DVSC nem találta az ellenszert védekezésben, számos alkalommal éppen az a negyed vagy fél ütem hiányzott, ami éppen elég volt egy-egy MTK-lövéshez. Tegyük hozzá, sem Triffának, sem Szabónak Dórának nem ment, a rövidre és a közepre tartó labdák is rendre a hálónkban kötöttek ki.

Hiába tartották versenyben a Lokit Despotovic góljai, javult fel Kovács teljesítménye,  hozta magát Vámos és Vantara-Kelemen, hiányoztak mellőlük a többiek. Nem panaszkodhattunk a játékvezetőkre sem, egymás után szórták ki az ellenfél játékosait, sőt Malovicsot egy könyöklésért már a 32. percben elküldték zuhanyozni. 

A 41. percben Bulath kiválása (a harmadik kétpercesét is összeszedte a csapat egyik vezére) tovább növelte a kérdőjelek számát. A Loki a 39. percben újra kiegyenlített (19-19) és az 50. percben is eldöntetlen volt a csata (28-28).

A hajrára nagyon kellett volna „Bulinak” a társakra is átáradni képes önbizalma, határozottsága. Ez a plusz azonban hiányzott, és biztosan volt abban szerepe, hogy a fővárosiak „összecsomagolták” a piros-fehéreket a finisben.

Az MTK ebben a periódusban is jobban hitt magában, nagyobb odaadással kézilabdázott, mint  a Debrecen, így ha egy gólra meg is szorítottuk őket, folyamatosan jól reagáltak, megtalálták a réseket és bátran lőttek. Megérdemelték a győzelmet, a Lokinál pedig egy nagy levegő után, higgadtan el kell gondolkodni a 36 kapott gólról.

MESTERMÉRLEG
Golovin Vlagyimir: – Eksztázisban játszottunk és ennek már voltak előjelei a heti edzésmunkában is. A lányok nagy nyerni akartak,  sikerült is megszereznünk a két pontot. A sok kapott gól ellenére ki kell emelnem kapusainkat, hiszen kritikus pillanatokban segítettek a csapatnak.
Köstner Vilmos: – Tudtuk, hogy egyszer megszakad a veretlenségi sorozatunk, ám arra nem számítottunk, hogy éppen most. Olyan volt a meccs, mint Sztálingrád ostroma, szétlőttek minket a hazaiak. Ilyen védekezéssel és kapusteljesítménnyel nem lehet meccset nyerni!

Ratalics László