Vendégmunkások az egykori hortobágyi lovasközpontban?
Jó ideje beszédtéma már Hortobágyon, hogy az egykor szebb napokat látott mátai lovasfaluból munkásszállást alakítanak ki. A lakosokat érhetően foglalkoztatja a kérdés, és aggodalmuk akkor erősödött fel igazán, amikor a területen munkások jelentek meg, és valamiféle felújítás is elkezdődött a komplexumban. A helyiek több száz külföldi vendégmunkás érkezéséről suttognak. – Kínaiak a mi falunkba? – kérdez vissza az egyik lakos, amikor arról érdeklődünk, hallott-e ilyen tervekről. – Persze, mindenki hallotta már ezt, és szerintem egy embert se talál, aki örülne, ha idejönnének. Ázsiai vendégmunkásokkal akarják elárasztani a települést? Mi lesz a turizmussal? Mi lesz a közbiztonsággal? Majd csak úgy járnak-kelnek a faluban? Lehet, hogy még azt is megérjük, hogy kínai csikósok csergetik az ostort a kihajtási ünnepségen, meg a lovasnapokon? Viccesen hangzik, ugye? Pedig nem annak szántam.
A polgármester sem tud konkrétumokat
A faluban végzett rögtönzött közvélemény-kutatásunkból gyorsan kiderül, hogy a téma mindenkit élénken érdekel, és senki sem támogatná, ha vendégmunkásokkal kellene együtt élnie a településen. – Ide figyeljen! Beszélnek itt kínaiakról, Fülöp-szigetekiekről, meg még nem is tudom, milyen távoli országokból érkezőkről – mondja egy asszony. – Hogy fognak ezek beilleszkedni? Ez egy csendes falu, de ha idejönnek a vendégmunkások, vége lesz a nyugodt életünknek. Majd hoznak Hortobágyra több rendőrt? Nem hiszem; máshol sincs elég belőlük. Remélem, hogy ez csak egy rosszindulatú pletyka, amit valaki elindított, és az egészből egy szó sem igaz.
Egyelőre Hortobágy polgármestere sem tud konkrétumokat. Jakab Ádám kérdésünkre elmondta: az az egykori Epona Lovasfalu részeként működött négycsillagos szállodát a jelenlegi tulajdonosa, tervei szerint, vélhetően több száz fő elhelyezésére szeretné alkalmassá tenni, és nem turisztikai céllal. – Egy ilyen lépésnek kedvezőtlen hatásai lennének a település életére, ez egyértelmű – fogalmazott. – Hortobágy a világörökség része, községünk fő profilja a turizmus, a pusztai hagyományok ápolása, a pásztorélet központja vagyunk, egyedülálló növény- és állatvilággal, ennek fenntartására és az erre épülő turizmus kiszolgálása nagyon fontos. Sajnos Hortobágyon jelenleg nincs olyan nagyobb kapacitást biztosító szálláshely, amely kiszolgálja a turizmust. Községünkben nincs lehetőség a lovas turizmus, az ököturizmus, az aktív turizmus, a konferenciaturizmus, a gyógyturizmus egyedülálló lehetőségeit kihasználni, ugyanis nincs szálloda, amely nélkülözhetetlen ezeknek, a gazdasági ágazatnak is számító, a település fejlődését szolgáló tevékenységeknek a kielégítésére, és sajnos így a falu az idelátogató vendégeknek sem tud maximálisan megfelelni. Az egykori Epona Hotel, amely később, a tulajdonosváltás után Club Hotel Hortobágyként működött, magántulajdonban van. Polgármesterként országos szinten próbáltam többször is képviselni községünket abban, hogy Hortobágyot mint Magyarország meghatározó, egyedülálló tájegységét támogassák a szálláshely-kapacitás kialakításában.
Jakab Ádám azt is elmondta, hogy a vendégmunkások beköltözése a közbiztonsági helyzetre is negatívan hatna, aránytalanul nagy terhet róna ebből a szempontból is a falura, hiszen több rendőrre lenne szükség, a közterületek védelmére a jelenleginél nagyobb „erőt” kellene összpontosítani. Hozzátette: ez nem politikai kérdés, nem az előítéletekről szól. - A turisták a nyugalom, az autentikus élmény miatt jönnek hozzánk, és egy ilyen változás miatt ez veszélybe kerülhet, sőt a vendégmunkások megjelenése akár tönkre is teheti a falu turizmusát. A Napnál is világosabb, hogy Hortobágy nem tud egyszerre munkásszállónak helyet adni és közben vonzó turisztikai célpont lenni – fogalmazott.
A csodájára jártak
Az Epona Lovasfalut Borsó Béla vállalkozó építtette. Az országban egyedülálló komplexumot 1990-ben adták át. A több mint egyhektáros területen fekvő Club Hotel Hortobágy nevű, 58 szobás, négycsillagos szállodához négy lakosztály, egy 25 méteres feszített víztükrű medence, egy kisebb melegvizes medence (saját fúrt kútból jön a 62 fokos termálvíz), száraz szauna, gőzfürdő, pezsgőfürdő, fitneszterem, valamint szolárium is tartozott. A hotel mellett húsz, kétszintes üdülőház kapott helyet, valamennyihez istállót is építettek, így azok, akik lóval érkeztek, helyben szállásolhatták el kedvenc állatukat is. A tervezők annak idején gondoltak azokra is, akik nem feltétlenül a lovaglás miatt jöttek a hotelbe, ezért a szálloda mögött sportpályákat (tenisz, kispályás foci és strandröplabda) is kialakítottak. A kilencvenes években igazi felkapott helynek számított a szálloda és maga a lovasfalu is. Számos rendezvénynek, konferenciának biztosított helyet, az Epona egy időben még a DVSC labdarúgócsapatának névadó támogatója is volt.
Szima Gábor érdekeltsége
Borsó Béláék 2002-ig üzemeltették a központot, amely azt követően új gazdához került, és ekkortól a központ látványos hanyatlásnak indult – kis túlzással mára már alig-alig emlékeztet arra a helyre, amelynek valamikor az egész országból csodájára jártak. Hosszú évek óta nem fogadnak vendégeket, a területen táblák jelzik, hogy idegeneknek belépni tilos, leginkább az elhanyagoltság jellemzi az ingatlanokat, amelyek jó ideje már Szima Gábor vállalkozónak, a DVSC korábbi klubelnökének, többségi tulajdonosának az érdekeltségébe tartozó társaság tulajdonában vannak, de ahogy arról beszámoltunk: Szima a híres szállodától már 2018-ban igyekezett megszabadulni, több internetes felületen is hirdette a komplexumot, amelyért 1,4 milliárd forintot szeretett volna kapni.
A hirdetésben az is szerepelt, hogy a szálloda építési engedéllyel rendelkezik konferenciaterem és gyógyászati részleg kialakítására, a szobák száma pedig a jelenlegi 58-ról akár 170-re is növelhető, továbbá újabb 80 apartmanház és szabadtéri medencék építésére is lehetőség van a területen. Állítólag több komoly érdeklődő is volt a központra, de végül nem jött össze az üzlet. Az interneten jelenleg is elérhető egy hirdetés, amely arról tanúskodik, hogy most éppen 1,96 milliárd forint az irányára a mátai ménes szomszédságában lévő szállodának és vendégházaknak.
– Nagyon remélem, hogy ez csak egy vicc, mert ha igaz, hogy ide kínaiak jönnek, akkor nekünk végünk van – vágja rá egy fiatal pár férfi tagja. – Mi azért költöztünk ide, mert ez egy csendes, élhető település. Itt képzeljük el a jövőnket. Ha ázsiai vendégmunkásokat hoznak Hortobágyra, akkor aki teheti, elmegy majd innen, már ha teheti, mert szerintem az ingatlanok értéke a töredékére esne vissza. Egy ilyen helyzetet mindenképpen meg kell akadályozni; egy munkásszállónak semmi helye nincs a településen.
Jakab Ádám polgármester is arról beszélt, hogy a vendégmunkások esetleges Hortobágyra költözése bizonytalanságot, feszültséget szül a településen, éppen ezért a képviselő-testület 2025-ben fontos döntést hozott: a helyi építési szabályzatba bekerült az a rendelet, amelynek értelmében munkásszállás besorolású és funkciójú szálláshely kialakítása, üzemeltetése nem lehetséges Hortobágyon. A rendelet a település egészére érvényes – emelte ki.
