Várunk a vizsgálatra, várunk a műtétre. De mégis mennyit?

Mind a betegfogadási lista, mind a várólista tekintetében az országos átlagnál sok tekintetben jobban állnak a Debreceni Egyetem Klinikai Központjához tartozó egészségügyi intézmények. A cél természetesen nem lehet más, mint a várólisták hosszának csökkentése. Éppen ezért a szakemberek folyamatosan vizsgálják, ellenőrzik a fekvőbeteg-ellátó helyek adatait, és ahol szükséges, a gyorsabb betegellátás érdekében változtatnak – derült ki a Debreceni Egyetem sajtóközpontja által a Cívishír kérdéseire küldött válaszaiból. A Klinikai Központot a várólisták hosszáról, a várakozók számának alakulásáról és a várólisták kialakulásának okairól kérdezte a Cívishír.

Mindenekelőtt azonban tisztázzunk két fogalmat, mégpedig azt, hogy mi a várólista és mi a betegfogadási lista.

Ez utóbbi a Debreceni Egyetem Klinikai Központban (DE KK) – a jogszabályban meghatározottak szerint – a járóbeteg-szakellátáson van, míg a várólistával a fekvőbeteg-szakellátáson találkozik a beteg. A járóbeteg-szakellátáson amennyiben a beteg egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást, a betegellátás sorrendjét a betegfogadási listákon megadott ellátási időpontok határozzák meg az előjegyzési időpont alapján. A betegfogadási listák tekintetében a DE KK a többi hazai egészségügyi szolgáltatóval összevetve az élmezőnyben helyezkedik el, az intézményben az országos adatokhoz képest rövidebb várakozási idők jellemzőek.

Vizsgálatra várók

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ szakrendeléseinek és szakambulanciáinak 12 százalékánál a vizsgálatra egy hétnél kevesebbet kell várniuk a pácienseknek. 66 százalék esetében a szakrendelések egy hónapon belül tudnak időpontot biztosítani, és alig több mint 20 százalékánál hosszabb a betegfogadási lista egy hónapnál. Az országos adatokhoz hasonlóan azokon a szakrendeléseken alakult ki akár több hónapos várakozás, ahol valamilyen speciális betegséggel foglalkoznak, műszeres vizsgálatot végeznek, valamint ha az adott szakma, a szakrendelés, tartósan kontrollálandó betegeket lát el.

Ez utóbbiak közé tartozik például az endokrinológia, reumatológia, kardiológia, ultrahangvizsgálat.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a műszeres vizsgálatoknál és a járóbeteg-szakrendeléseknél is van egy maximálisan ellátható betegszám. Amennyiben ezt meghaladja a vizsgálatra jelentkezők száma, akkor a betegfogadási listák növekednek. A kapacitás mellett a betegfogadási listák hosszát más tényezők is befolyásolják, így például a rendelkezésre álló humánerőforrás.

Műtétre várakozók

A Debreceni Egyetem Klinikai Központban a fekvőbeteg-ellátások esetében a jogszabályban meghatározott ellátások elvégzése várólista alapján történik. A várólista tehát nem más, mint a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék. A beteg az adott várólista-köteles beavatkozást a várólistára történő felkerülés időpontja szerint jogosult igénybe venni, tehát ez alapján kell kiosztani a műtéti időpontokat. Ettől eltérni csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet, például ha a beteg maga kéri a műtét halasztását vagy az egészségi állapota nem teszi lehetővé a műtét elvégzését.

Vannak azonban a fekvőbeteg-ellátásban olyan betegségek, amelyek esetében jogszabály teszi kötelezővé a várólista-vezetést.

Ide tartoznak többek között a szürkehályog-műtétek, a térd- és csípőprotézis-műtétek, gerincsérvműtétek, valamint a nőgyógyászati műtétek nem onkológiai esetekben. A jogszabály által előírt valamennyi kötelező várólistás ellátás elérhető a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában. Az intézmény nagy számban végez ortopédiai és traumatológiai csípő- és térdprotézisműtéteket. A térd- és csípőprotézis-műtéteknél a múlt év március 28-ai állapothoz képest az átlagos várakozási idő több mint felére csökkent. A DE KK által vezetett várólista esetében például gerincsérvműtétek, mandulaműtétek, nőgyógyászati műtétek az átlagos 60 napos várakozási idő alatt vannak.

CH