Új vizek felé tart Debrecen
Aláírták a Civaqua második ütemének megvalósításáról szóló mintegy 40 milliárd forint értékű támogatói szerződést; a december 9-i bejelentés alkalmával újabb részletek láttak napvilágot a 2029-ig megvalósítandó ökológiai beruházásról.
Papp László polgármester azt mondta, Debrecen környezetében több vízfelület jön létre, mint előtte bármikor képzeltük, s a város körül létrejövő „vízgyűrű” javítja majd a mikroklímát, az életminőség feltételeit, segíti a csapadékvízgazdálkodást, a vízmegtartást. A második ütemben vízhez jut az annak hiányával küszködő Nagyerdő, két kiszáradt fancsikai tározó és a Vekeri-tó. Emellett új tavakat is kialakítanának a város északkeleti és délnyugati területein. Egy ötmilliárdos pályázat részeként jelentős fejlesztéseket hajtanának végre a Vekerinél.
Pallagnál kétfelé ágazik
A támogatói szerződés létrejötte azt jelenti, hogy 2026-ban elkészülhetnek a Civaqua 2 engedélyes tervei, majd az évtized végéig a kivitelezés. Papp László felidézte: az első ütem, vagyis az, hogy a Keleti-főcsatorna vize – mezőgazdasági és ökológiai célokat szolgálva – elérje Debrecent, több mint ötven év sikertelensége után 2023-ban valósult meg. Ennek köszönhetően a Tócó józsai szakasza látványos élő vízzé vált, visszatértek a vízinövények, a madarak. A szintén az első ütem részeként létrehozott Vezér utcai tározó szintén a környékbeliek örömére szolgál.
– A második ütemben a Bodaszőlőhöz közeli magasponti víztározótól 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszer épül Pallagig. Onnan vízszétosztó műtárgy révén a Nagyerdő és a Kondoroson, a Cserei-éren keresztül a fancsikai tározók is vízhez jutnak. Ez utóbbi kettőt össze is kötik. A nyílt medrű csatornáknál a vízvisszatartás és az ökológiai vízpótlás egyaránt lehetővé válik. A víz a fancsika 1-es tározótól a Kati-éren át folytatja majd az útját a fancsikai 2-es tározóba és a Vekeri-tóba. A Nagyerdő és az Erdőspuszták jövője összefügg a Civaqua megvalósításával – hallhattuk Papp Lászlótól.
A Nagyerdőben 2 hektáros erdei szivárogtató tározót alakítanak ki; a szakemberek számításai szerint ennek köszönhetően a 8 méterre süllyedt talajvízszint 500 méteres sugárban 4 métert emelkedhet (talajvízszint-emelkedés távolabb is kimutatható lesz). A Keleti vizének eljuttatása energiaigényes, hiszen az átemelést végző balmazújvárosi szivattyútelep alacsonyabban fekszik Debrecennél. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság napelemparkot építene a telep közelében 3,5 milliárd forintért, állami finanszírozásában. Hálózatfejlesztés is szükséges, amelyet a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és az OPUS Titász bonyolít le 151 millió forintért (ez erről szóló szerződést 2025 végéig megkötnék).
A polgármester arról is beszélt, hogy a december 18-i városi közgyűlésnek döntést kell hoznia a Civaqua Plusz nevű pályázat benyújtásáról. Ezzel a KEHOP-pályázattal Debrecen 5 milliárd forintot nyerne el a fenntarthatóságot, a vízmegtartást erősítő beruházásokra.
Nem mellékesen újra vonzóvá tennék a Civaqua második ütemében vízhez jutó Vekerit. Így visszaállítanák a nyílt vízfelület jelentős részét és rendbe hoznák a tavat körülvevő zöldterületet. Nyolcezer négyzetméteren piknikhelyeket, stégeket, kalandparkot, játszótereket, gyepet alakítanának ki.
Szintén a Civaqua Plusz révén kisebb tórendszer jönne létre a Tócóvölgyben, a Tócó nyugati oldalán. Ennek fő célja az lenne, hogy a szennyvíztelep helyett ide folyjon a környező városrészekben lehulló csapadék. Vagyis ne hagyjuk elfolyni a csapadékvizet. Ez a beruházás nem összetévesztendő a Tócó keleti oldalán, a közelben tervezett, TOP PLUSZ-forrásból megvalósítandó 8 ezer négyzetméternyi vízfelülettel. Ez elsősorban a pihenést szolgálná, míg a korábban említett beruházás többet hagyna a természetnek.
A Civaqua Plusz keretében természetesebb, hullámosabb medervonallal megújítanák a Kondorost, lassítva a víz folyását, kedvezve az élőhelyeknek. A Meggyesnél vagy az Ungvárikertben szintén csapadéktározót építenének. Arra is van terv, hogy elvezessék a Nagyerdei Gyógyfürdő leengedett termálvizét, hiszen ennek a lefolyóba engedése évi 750 millió forintba kerül, amióta a kormány 2024 elején váratlanul, de annál drasztikusabban megemelte a vállalkozói víz- és csatornadíjakat. A lényeg, hogy ezt a termálvizet a város északkeleti területén kialakítandó tavak valamelyikébe vezetnék el inkább.
Barcsa Lajos alpolgármester közölte: több mint 20 ezer munkahely jött létre Debrecenben, a „fejlesztések a város minden irányában látszanak”. A gazdasági fejlődés mellett az élhetőbb környezet, a közösségi terek, a természetközeli infrastruktúra kiépítése is fontos, ezt éppen a vízügyi beruházások szolgálják a legszembeötlőbben – mondta, a Tócó józsai mederszélesítésével, a partmenti rendezéssel, a nemrég átadott futópályával példálózva. Kitért a Bodaszőlőhöz közeli tározótól Pallagig kiépítendő vezetékre. – Pallagnál alakul ki az a vízszétosztó rendszer, amely a délre a Nagyerdő és keletre a Fancsika vízutánpótlását is képes megoldani. Pallag nem egyszerű átvezetési pont lesz, hanem a csatornarendszer monitoring, távfelügyeleti és vízszintszabályozási lehetősége is kiépül – részletezte Barcsa Lajos. Ő egyébként a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje a 2-es egyéni választókerületben.
A város egy másik alpolgármestere, Balázs Ákos emlékeztetett: a Zöld Kódex-szel összefüggően megkérdezték a debrecenieket arról, hogy melyik intézkedést tartják a legfontosabbnak, s ebben a felmérésben a Civaqua folytatása kapta a legtöbb szavazatot. Megemlítette, a Civaqua első ütemében fejlesztett Tócónál 6 évvel ezelőtt tölgyfák erőteljesebb növekedést mutatnak, mint a Nagyerdőben lévő társaik. Jelezte: az előző önkormányzati ciklusban 10 ezer fát ültettek el városi környezetben, a mostaniban ugyanennyit kívánnak telepíteni, s még 10 ezret az ipari övezetekben, valamint a Tócó mentén.
V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár (Energiaügyi Minisztérium) üdvözölte, hogy a beruházással lehetővé válik a természetes vízpótlás biztosítása, az élővilág fenntartása. Egyben jó eszköznek nevezte a Civaquát a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.
Ratalics László
