Ügyeleti rendszer: számos sebből vérzik az átalakítást lehetővé tevő tanulmány

– Az orvosi sürgősségi ügyeletet Hajdú-Biharban 2023. február 2-án – majd később országosan is – egy olyan, 32 oldalas tanulmány alapján szervezték át, amiből nem derül ki, hogy a szakmai anyagot ki készítette, ki fogadta el, továbbá abban előre meghatározott tényként közölték a sürgősségi betegellátási helyek forgalmának csökkenését. Mindez hiteltelenné teszi a tanulmányt – jelenti ki Kerekes László, 17 éve ügyeletet is ellátó, korábban Tetétlenen praxissal rendelkező háziorvos, majd, hogy nyomatékosítsa állítását, hozzáfűzi: – Gyenge lábakon áll, hogy erre a tanulmányra hivatkozva országosan több száz orvosi ügyeleti pontot bezártak.

Kerekes doktor azonban nemcsak a gyakorlati ügyeleti tapasztalatait osztotta meg a Cívishírrel, hanem beszélt a lakosság és az ügyelethez forduló betegek egészségügyi ellátása érdekében javasolt változtatásokról is. Ezekről már tárgyalt Takács Péterrel, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárával. Mielőtt azonban Kerekes Lászlóval ráfordulnánk a sürgősségi betegellátás tapasztalataira, az azzal kapcsolatos javaslataira, maradjunk még a tanulmánynál, amelyet Kiss László, a vármegyei önkormányzat momentumos képviselője szó szerint kiperelt, azt ugyanis az újabban a sürgősségi betegellátó ügyeletet működtető Országos Mentőszolgálat (OMSZ) titkosította.

– A 2021. június 30-án született rendelet szerint az új rendszerű, a sürgősségi és a háziorvosi ügyelet egybeolvasztásával létrejövő orvosi ügyeletet Hajdú-Biharban tesztelik. Megjegyzem, a terv a települési önkormányzatoknál ellenállást váltott ki, mivel ügyeleti helyek megszűnését vetítette előre. Az átszervezésben volt uniós pénz is, és ezért a projektről táblát kellett kitenni, amit meg is találtam a DE Klinikai Központ Gyermekklinikáján működő Sürgősségi Betegellátó Részleg (SBO) épületénél. A pályázati szám alapján a fejlesztést visszakeresve, annak leírásában rábukkantam, hogy az átszervezést az OMSZ egy korábban elkészített tanulmány alapján végzi el. Szerettem volna látni, mi szerepel a tanulmányban, mert az új ügyeleti rendszert sok kritika érte. De annak ellenére is hiába kerestem, hogy a tanulmány elkészülte után annak gyakorlatilag mindenki számára szabadon hozzáférhetőnek kellett volna lenni.

Titkosították. Az uniós pénzek miatt az Európai Bizottság is szeretett volna betekinteni a tanulmányba, a Bizottság kérését is visszautasította az irányító hatóság és az OMSZ. Utána perre vittem a dolgot, ebben első fokon a fővárosi törvényszék, majd másodfokon a fővárosi ítélőtábla is nekem adott igazat, ezek után sikerült megszereznem a tanulmányt 

– részletezi a történetet Kiss László, aki kérésünkre beszél a hajdú-bihariak elégedetlenségeiről is. Ennek lényege az, hogy a korábbinál kevesebb orvosi sürgősségi ügyeleti pont működik. A járási székhelyeken 22 óráig van ügyelet, de Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hajdúszoboszlón, Hajdúnánáson és Berettyóújfaluban 24 órás ügyelet működik. Ez kevesebb, mint amennyiről a 2022 decemberi, Kabára kihelyezett megyei közgyűlésen az ügyeleti átszervezésről tájékoztatást adó Korcsmáros Ferenc, az OMSZ regionális igazgatója beszélt. Lényegében Hajdú-Bihar észak-déli irányú középső sávjában vannak 24 órás orvosi ügyeletek, a megye keleti és nyugati részén egyáltalán nincsenek.

Több munka pluszpénz nélkül

Térjünk azonban vissza Kerekes doktorhoz és az orvosi ügyelet átszervezésének gyakorlati tapasztalataihoz, valamint az azt megalapozó tanulmányhoz. Elmondja, miután az ügyelet működtetését a mentőszolgálat átvette, jelentősen kevesebb lett az ellátott beteg. Igaz, az átalakítással a szándék az volt, hogy ne az ügyelet lássa el a beteget, hanem napközben a háziorvos. Úgy látja, nagy valószínűséggel, amikor a mentőt és az ügyeletes orvost párhuzamosan riasztották, vagy a mentő csak a betegszállítást végezte el, azt már nem az ügyelethez számolták.

– A tanulmány anomáliáit abban látom – folytatja Kerekes László –, hogy annak szerzői az előző ellátási formán nagyvonalúan átsiklottak. Alapvető hiba ugyanis az, hogy az előző ellátási forma adatait nem hasonlították össze a tesztidőszak adataival, így abból igazság szerint semmilyen következtetés nem vonható le. Az ügyeleti ellátópontokon elvégzett beavatkozások száma mellett mindenhol hiányzik a körzethez tartozó lakosságszám, tehát nem lehet tudni, mennyire kihasznált az adott ügyelet. Így 

nincs viszonyítási alap az előző és a mostani modell között. 

A tanulmányt senki sem jegyzi, nem tudni ki rendelte meg, ki készítette és ki fogadta el, no meg aláírás sincs a végén. Ezt a belügyminiszternek vagy az egészségügyért felelős államtitkárnak, esetleg az államtitkár által megbízott személynek kellett volna elfogadnia, jegyeznie, azzal hitelesítve, hogy a tanulmány megfelel az elvárt kritériumoknak. A tanulmány készítői a tesztidőszak alatt nyilván arra törekedtek, hogy a rendszerből kiszűrjék a kevesebb beteget ellátó ügyeleti pontokat. Az ellátásbiztonság azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy hány beteg érkezik egy ügyeletre, hanem azt, hogy a betegnek van-e egyáltalán lehetősége hová bemenni. És most nincs! Mert a korábbi ügyeleti rendszerhez képest lényegesen kevesebb az ellátópont, és emiatt szenvedhet hátrányt a lakosság. Ezért kisebb az esélye annak, hogy a betegek megkaphassák a megfelelő ellátást. Ez az óriási hátránya a jelenlegi, OMSZ által irányított sürgősségi betegellátásnak a korábbihoz képest – fogalmazta meg a sürgősségi orvosi ügyeleti ellátás problémájának lényegét Kerekes László, aki a már működő rendszer gondjaira is rávilágított. Például arra, furcsa, hogy csak másféléves tesztidőszak után került szóba, milyen problémával lehet az ügyeletre menni. Az új rendszerre nem volt felkészítés, az OMSZ a működés elkezdésekor jött csak elő az ügyeletek feladataival. Gyakorlatilag még most sem tudják pontosan, hogy melyik az az eset, amit a háziorvosi ügyeletnek kell ellátni. Szerinte azért is van így, mert az OMSZ a betegellátás során alapvetően mentési és sürgősségi feladatokat vesz figyelembe, azaz a háziorvosi ügyelet ellátása nem volt a sajátja. – Mondjuk ki úgy, ahogy van: felvállalnak egy plusz profilt, amihez plusz forrás nincs. Az volt a cél, hogy olcsóbbá tegyék az ellátást! – jelenti ki Kerekes László.

Vizit az államtitkárnál

Mielőtt azonban rátérnénk a Kerekes László által javasolt módosításokra, amiről személyesen egyeztetett Takács Péter államtitkárral, a javaslat jobb megértése érdekében ismerjünk meg egy, az ellátási körzetéhez kapcsolódó konkrét esetet.

Mielőtt 2023. február 2-án elindult volna az új ügyeleti rendszer, volt egy egyeztetés a Kerekes László ügyeleti pontjához tartozó három település – Báránd, Kaba és Nádudvar – polgármesterével, miszerint ők továbbra is vállalnák az ügyeleti pont üzemeltetését, mert a járási központban, a püspökladányi ügyeleti ponton nem volt mindig ügyeletes orvos. Ezt a kabai ügyeleti ponton tudták volna biztosítani. Felvetésére azonban – tudomása szerint – nem kapott választ a három településvezető. Ellenben például a Budapesthez közeli Tahitótfaluban, reagálva az új ügyeleti rendszer bevezetése utáni óriási felháborodásra, és valóra váltva az eredeti tervet, a turisztikai szezonban megengedték az ügyeleti pont megnyitását, mégpedig a helyi önkormányzat támogatásával és a helyi orvosok részvételével.

– Alapvetően érthetetlen, hogy ha van egy ügyeleti pont, mely a saját költségén vállalja tovább a működést, azt miért nem támogatják. Lehetőség szerint az olyan kezdeményezést, amit mi is tettünk, támogatni kellene, hiszen a törvény is úgy szól, hogy veszélyhelyzetben, márpedig most éppen a szomszédban dúló háború miatt van veszélyhelyzet, az önkormányzatok az OMSZ által is elláthatják az orvosi ügyeleteket. Ahol az önkormányzatok azt látják, hogy a lakosok nagyobb biztonságban vannak, ha saját ügyeletet üzemeltethetnek, akkor arra kapjanak lehetőséget. Mi Bárándon, Kabán és Nádudvaron erre szolgáltattunk példát – jól működött, mégis megszüntették. Ezzel kapcsolatban személyesen egyeztettem Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral. Ott és akkor egyértelműen kiderült számomra, ragaszkodnak az elgondolásukhoz, hogy a járási központokban este 22 óráig üzemeljen az ügyelet, köztük néhány helyen pedig 24 órában legyen orvos. Én pedig azt gondolom, hogy ha megfelelő ellátást akarunk biztosítani, ahhoz okos kompromisszumokat kell kötni – részletezte Kerekes László.

A doktor azonban nem adja fel. Hamarosan a Belügyminisztériumhoz fordul a következő a javaslattal: ahol több település összefogásával az önszerveződő egységek vállalják az ügyeleti pont továbbüzemeltetését, azt tehessék meg. Hangsúlyozza azonban, hogy az ügyeleti pontok mennyiségében a realitás talaján kell maradni, de azt mindenképpen lehetővé kellene tenni, hogy ha önszerveződés révén megvan az ügyeleti pont működésének feltétele, akkor az dolgozhasson, akár az OMSZ irányításával is.

A beszélgetésbe itt kapcsolódott be Kiss László, aki elmondta, hogy vármegyei önkormányzati képviselőtársával, Kosztin Mihállyal közösen fordultak Tasó László országgyűlési képviselőhöz, hogy amennyiben a feltételek adottak, legalább négy új, 24 órás ügyeleti pontot nyissanak Hajdú-Biharban. A helyszíneket újabb egyeztetésekkel választanák ki.

– Ahhoz, hogy ezzel hivatalosan tovább tudjak lépni, el kell készíteni egy szakmai anyagot. Ha van konkrét megkeresés az önkormányzatoktól, és abban benne van, hogy ők a lakosság biztonsága érdekében vállalják az ügyeleti pont működésének finanszírozását, akkor támogatom, hogy a szakmai szervezet megvizsgálja a létesítés lehetőségét – válaszolta Tasó László a Cívishírnek arra a kérdésére, hogy tudna-e segíteni sürgősségi ügyeleti pontok létesítésében.

CH