Tizenöt év munkája sorakozott fel Hajdúsámsonban

Lekvárok, savanyúságok, zöldségek és gyümölcsök, hímzett textilek, kosarak, kézműves tárgyak kellették magukat a gondosan berendezett pavilonokban szeptember 5-én Hajdúsámsonban. Volt, ahol csipkét vertek a látogatók előtt, máshol kiscsibék vonzották a tekintetet, a települések pedig arra törekedtek, hogy standjuk már első pillantásra elmondjon valamit róluk. A Helyi értékek Startja megyei közfoglalkoztatási kiállítás több mint harminc pavilonjában nem egyszerűen termékeket mutattak be: a közfoglalkoztatásban dolgozók munkája, kreativitása és a helyi hagyományok jelentek meg. A rendezvénynek második alkalommal adott otthont Hajdúsámson.

– Megtiszteltetés számunkra, hogy ismét Hajdúsámsonban mutatkoznak be a vármegye települései. Ha végigmegyünk a kiállítósoron, nagyon sokféle kézműves és helyi értékkel találkozhatunk – mondta Dandé Lászlóné alpolgármester. Hangsúlyozta: 

a kiállítás találkozási pont is, ahol a települések egymás munkáját is megismerhetik.

Munka után továbblépés

Csák László országgyűlési képviselő egyetlen kérdéssel foglalta össze álláspontját: szükség van-e a közfoglalkoztatásra? Szerinte a válasz egyértelmű igen. Úgy fogalmazott, a program munkát és rendszeres jövedelmet biztosít a hátrányos helyzetű embereknek, segít megőrizni a munkarutint, miközben közösségi értéket teremt.

– A cél a segély helyett munka, a társadalmi integráció és az, hogy a közfoglalkoztatás átmeneti lépcsőfokot jelentsen az elsődleges munkaerőpiac felé – hangsúlyozta. Példaként említette a zöldség- és gyümölcstermesztést, az állattartást, az élelmiszer-feldolgozást, a belvízelvezetők és mezőgazdasági utak karbantartását, valamint a tésztakészítést, utcabútorok, járdaelemek és térkövek gyártását.

Tapolcai Zoltán megyei foglalkoztatási főosztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy még Debrecen közvetlen közelében is vannak olyan emberek, akik egészségi, családi vagy más élethelyzeti okból nem tudnak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni. Szerinte ezért a helyi közösségek felelőssége is, hogy számukra munkalehetőséget teremtsenek. Antal Szabolcs polgármester hozzátette: 

Hajdúsámsonban jelenleg mintegy 150 ember dolgozik közfoglalkoztatásban, és az elmúlt években számos településüzemeltetési feladatot tudtak így megoldani.

Új irányok jöhetnek

A kiállítást Réthy Pál, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Elmondta: az egységes közfoglalkoztatási rendszer idén 15 éves, a Hajdú-Bihar megyei kiállítást pedig kilencedik alkalommal rendezték meg.

– A közfoglalkoztatás jóval több egy foglalkoztatási programnál. Egyszerre szolgálja a társadalmi felzárkózást, a helyi gazdaság erősítését, a települések fejlődését és a közösségek megtartó erejét – fogalmazott. Szerinte a standokon látható termékek mögött az önkormányzatok, szakemberek és mindenekelőtt a közfoglalkoztatottak tudása, szorgalma és kitartása áll.

Réthy Pál a jövőről is beszélt. Közölte, a kormány áttekinti a közfoglalkoztatás fejlesztési lehetőségeit, az erről szóló szakmai anyag már elkészült. Fontos szempont lehet a közfoglalkoztatottak munkájának nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülése, az értékteremtő programok további erősítése, valamint az, hogy a rendszer szorosabban kapcsolódjon az elsődleges munkaerőpiachoz.

A pavilonok között járva mindez kézzelfogható formát kapott: Magyarhomorogon befőttek és termények, Furtán hímzett ruhák és textilek, Tiszacsegén kosarak és kézműves tárgyak, Bakonszegen helyi portékák sorakoztak. Néhány lépéssel arrébb az egyekieknél csipke készült, máshol zöldségek, tojások és a berekböszörményi standon élő kiscsibék idézték meg azt a munkát, amelyből ezek a helyi értékek megszülettek.