Terminátorok és rambók egyszerre a harctéren
Évtizedek óta a legnagyobb geopolitikai játszma van kibontakozóban a Nyugat és a „globális délként” emlegetett hatalmi tömb között, ezáltal elfelejthetjük azt a békésebb időszakot, amelyben az életünk jelentős része telt. A következő évek, évtizedek konfliktusaira egyesével talán lehet majd megoldást találni, de a nagy kérdés az, hogy mi lesz az Egyesült Államok és Kína közötti szuperhatalmi verseny vége – fogalmazott Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője Palkovics Lászlóval, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójával együtt volt az MCC debreceni intézetének a vendége nemrég.
Az orosz-ukrán és az Izrael által a Hamász ellen vívott háború mögött több fegyveres konfliktus zajlik, Etiópia és Szudán szétesésével tovább romlik a biztonsági helyzet Afrikában, míg Ázsiában Kína és Tajvan viszonya éleződik. Demkó Attila szerint nem kell szeretni az USA-t, de azt muszáj elismerni, hogy az amerikaiak hosszú időn át képesek voltak számos konfliktust fedő alatt tartani. Ezek a fedők remegnek egyre inkább a válságok növekvő nyomása miatt. Ahol lerepül a fedő, ott elszabadulnak az indulatok. Hogy világméretűvé szélesedik-e ez a jelenség, az jelenleg nem bizonyosság, de kizárni sem lehet.
Palkovics László emlékeztetett: a 2016-os Orbán-kormány döntött a védelmi képességek megerősítéséről, majd 2020-ban a német hadipari és járműipari nagyvállalattal, a Rheinmetallal közösen megkezdődött a zalaegerszegi harckocsigyár és a várpalota lőszergyártó komplexum megépítése. 2023 végén elkészült az első Lynx (Hiúz) páncélozott gyalogsági harcjármű, míg a Bakonyban a közepes kaliberű – 30 milliméteres – lőszerek gyártása 2024, a nagy kaliberű – 155 milliméteres – lőszereké 2025 végén kezdődhet meg. volt A volt innovációs miniszter hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök azért is szorgalmazta a védelmi ipar fejlesztését, mert komoly európai konfliktusra számított, igaz, nem Ukrajnában, hanem a Balkánon (a szerbek és az albánok között, területileg Koszovóban).
Ukrajnát sem tudják legyűrni
Arra a felvetésre, hogy Oroszország maga alá gyűrheti-e Ukrajnát teljesen, ezáltal szomszédossá válhat-e Magyarországgal, Demkó Attila határozott nemmel felelt. – Több mint két év alatt Ukrajnának mindössze a húsz százalékát tudták elfoglalni az oroszok. Nem látom a stratégiai szintű orosz győzelem esélyét. Ezt amúgy meggátolná az ukrán nacionalizmus is, az ország nyugati harmadát szinte reménytelen lenne meghódítani. Erre reális esély kizárólag a Krímben és Kelet-Ukrajnában van, ahol a kulturális közeg eleve oroszosabb. Tegyük hozzá, Donbászban kisebbségben vannak az orosz etnikumúak. Az oroszok képtelenek Ukrajnát kontroll alatt tartani, és ehhez öt év múlva sem lesznek közelebb – vélekedett a szakértő, megjegyezve: a háború sem stratégiai, sem geopolitikai szempontból nem volt okos döntés Putyintól. Még ha 2022. február 24-én azt is hitték, hogy tömegével állnak majd át az ukrán katonák, mint a Krím megszállásakor.
Demkó Attila egyenesen irreálisnak tartja, hogy Oroszország rátámadjon egy NATO-tagállamra. Igaz, Putyin meglepte az ukrajnai háborúval. – E témában is nagy a „zaj”. Úgy születnek cikkek, hogy az újságírók életükben nem láttak valódi hadműveletet. A balti országokat leszámítva ahhoz, hogy Oroszország hagyományos fegyverekkel rátámadjon a Nyugatra, először el kellene foglalnia a katonai logika és a logisztika szempontjából kulcsfontosságú ukrán területeket – vetett ellent egy orosz támadás lehetőségének. Amíg az USA a NATO tagja, egy ilyen esemény bekövetkezésére a szakértő gyakorlatilag zéró esélyt lát. Az amerikaiak kiszállása persze jelentősen módosítaná az erőviszonyokat, de ez szerinte republikánus elnökkel sem fog megtörténni. A számok is Európának kedveznének, hiszen hiába hatalmas Oroszország, csak 150 millió lakosa van az Európai Unió 450 millió lakosával szemben. A gazdasági-pénzügyi-innovációs erőfölényről nem is szólva.
A NATO ellen Oroszországnak nincs esélye – jelentette ki Palkovics László, aki úgy gondolja, az ukrajnai események a Nyugat és Kína konfliktusának előkészítése. Ugyanakkor szerinte a jövőben arra helyeződik majd a hangsúly, hogy az oroszokat hogyan hozzák át a Nyugat oldalára, mert csak együttesen képezhetnek ellensúlyt Kínával szemben. – Többször jártam Kínában. A kilencvenes években még tudtunk újat mondani. Tíz évvel később már közel azonos szinten voltunk, 2010 után viszont már érezhetően előttünk jártak. Manapság már csak a hátukat látjuk, legyen az az autóipar, az akkumulátorgyártás, az elektronika – mondta az állami cég vezérigazgatója, aki eredeti foglalkozását tekintve gépészmérnök.
Trump sem verné szét a NATO-t
Veszített-e a NATO a katonai erejéből, hangzott a következő kérdés, amire a vendégek egyértelmű nemmel feleltek. – Nem tudom, hogy miért terjed ez a nézet. A svédek és a finnek felvételével csak tovább nőtt az észak-atlanti szövetség fölénye. A finnek kiemelkedően jól képzett haderővel és innovatív hadiiparral rendelkeznek. Ráadásul a NATO sokkal közelebb került Szentpétervárhoz, amelyet így jobban kell védenie az oroszoknak – fejtette ki Demkó Attila, aki szerint az USA Donald Trump esetleges újbóli elnökké választásával sem lépne ki a NATO-ból. Legfeljebb növelné a nyomást azokon az európai tagállamokon, amelyek nem teljesítik a GDP arányos legalább 2 százalékos katonai költést.
– A képességek egy idő után elavulnak, ezért sok országnak kellene modernizálnia. Ezt a folyamatot sietteti, hogy a háborúval az orosz hadi innováció is felpörög. Nem igaz, hogy a „medve” nem tanul. Más kérdés, hogy a közelmúltban az ukránoknak ismét sikerült egy pár ezer dolláros drónnal súlyos károkat okozni egy 35 millió dolláros Szu-57-esben. Az ötödik generációs vadászbombázót, amelyből kevés áll rendelkezésre Oroszországban, még könnyűszerkezetes hangárral sem védték… – fejezte ki értetlenségét a szakértő. Leszögezte: a NATO ma katonailag erősebb, mint volt, igaz, ez az erő közvetlenül nem érvényesíthető Ukrajnában. Hadi eszközökben, állományban a NATO jól áll, a hadiipar felfuttatásában kevésbé. Ez utóbbi időigényes, sok irányú megfelelésnek alávetett folyamat, különösen Európában. Oroszországban, Kínában nyilván nem ennyire időigényes a különféle engedélyek beszerzése.
Az olyan innovációk, mint a mesterséges intelligencia, a robotok vagy éppen az ukrán hadszíntéren bizonyító drónok a modern hadseregeket is átalakítják. Palkovics László úgy fogalmazott, a szomszédban dúló háború egyik fő tanulsága, hogy egy, a Mediamarktban beszerezhető pár százezer forintos drónnal akár egy több százmilliós harckocsi is elpusztítható. – Ezzel együtt a drónok sem mindenhatók. Hiszen nem váltják ki például a 70 kilométerre is kilőhető 155 milliméteres tüzérségi lőszereket. S még e lőszereket is nagyban érinti az innováció, hiszen dolgoznak azon, hogyan lehet növelni általuk a hatótávolságot vagy azt elérni, hogy cirkálólőszerként csak meghatározott célpontra csapjanak le. S ha ilyen nincs a közelben, akkor megsemmisülés helyett úgy landoljanak, hogy később begyűjthetők legyenek az újbóli felhasználás érdekében – mutatott rá Palkovics László.
Demkó Attila úgy látja, az új technológiák mellett a hagyományos hadi eszközökre is szükség van. Mert hiába van drónod, nagy szélben, ködben nem tudod használni, de akkor sem, ha elektronikus drónelhárítóval kényszerík a földre a szerkezetet. – Nincsenek csodafegyverek, mindenre van ellenszer. Abban a köztes időszakban vagyunk, amikor létrejönnek a „terminátorok”, de még a „rambók” is harcolnak. A terminátorok le fogják győzni a rambókat, de egyelőre nem tartunk ott.
A szakértő arra is válaszolt, hogy mit gondol a nukleáris háború rizikójáról. – Jobban aggódnék, ha nem volna mindkét oldalon több ezer atomtöltet egymás egészséges elrettentésére. Természetesen így sem vagyok nyugodt, de úgy hiszem, a nukleráris fegyverek hiányában inkább kiszélesedne a háború. Az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak így nyíltan nem harcolnak egymás ellen. Ez ad valamennyi stablitást. Azonban elég egyszer hibázni. Úgy vélem, nukleáris háborút tudatosan egyik fél sem fog elindítani. De műszaki eszközök hibájából eredő téves riasztások többször előfordultak a múltban. Szerencsére ezekből nem lett nagyobb baj. Azonban egy végletekig kiélezett világhelyzetben nem biztos, hogy sikerül elhárítani egy ilyen veszélyhelyzetet. Nem jó irányban haladunk – összegezte.
Ratalics László
