Térey Könyvsarok: aki ide belép, elindul az útján valamerre
Térey János 1970-ben született Debrecenben, a kortárs irodalom meghatározó alakja volt haláláig, 2019-ig, amikor tragikus hirtelenséggel elhunyt. A cívisvárosban szeptemberben a Térey Könyvünnep keretében immár negyedik éve emlékeznek rá. Idén az író hagyatéka számára lakásmúzeumot is nyitottak, ami ezentúl bejelentkezés alapján látogatható, valamint rendezvényeknek is helyet ad.
Ahhoz, hogy megértsük Térey Jánost, a művei mellett azt is el kell olvasnunk, amit ő olvasott. Így van esélyünk arra, hogy hasonlóképpen nézzünk a világra, ahogyan ő nézett
– fogalmazott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szeptember 14-én a Térey Könyvsarok megnyitó rendezvényén. Oda belépve erre valóban lesz lehetősége a látogatóknak, ugyanis bizonyítványai, díjai, levelei és egyéb iratai mellett Térey több száz kötetes gyűjteménye is elénk tárul a budapesti dolgozószobájának mintájára berendezett helyiségben.
Demeter Szilárd azt is megjegyezte, nem biztos, hogy Térey szemén keresztül egy rózsaszín felhő tárul elénk, „de aki csak bambulni akar, az amúgy se jár könyvtárba”.
Aki viszont ide belép, azt lehet, hogy épp a Térey Könyvsarok indítja el valamerre az útján – fejezte be beszédét a főigazgató.
Térey János József Attila-díjas költő, író, drámaíró és műfordító gimnáziumi éveiben fordult meg sokat a Nyíl utcai épületben, amikor az még könyvtárként működött. Nem véletlen, hogy épp születésnapján adták át a hagyatékának megőrzésére szolgáló életében fontos szerepet játszó épületet.
Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója elmondta, a mai napon a munka valójában még nem ért véget. Megtiszteltetésnek tartja, hogy Térey János özvegye, Harmath Artemisz úgy döntött, Debrecenben helyezi el a hagyatékot, viszont úgy érzi, a hely még nem méltó arra, hogy befogadja azt. Megnyitották a belső teret, de kívülről is szeretnék felújítani az épületet, és megfelelő körülményeket teremteni a hagyaték gondozásához. Partnereket is keresnek, akik ebben segítségükre lesznek. A Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Intézete a hagyaték filológiai feldolgozását vállalja, ami elemi szinten szerinte legalább 2-3 évbe kerül majd. Az Alföld is együtt fog velük dolgozni, rendezvényeinek ad majd helyet a Könyvsarok.
Elkövetkezendő néhány évtizedben azt vállaljuk, hogy jó gazdái leszünk a hagyatéknak, feldolgozzuk, ápoljuk, gyarapítjuk, és mindenki számára hozzáférhetővé tesszük azokat a kincseket, amelyek itt vannak – emelte ki Kovács Béla Lóránt.
Uzonyi Anitától, a könyvtár munkatársától megtudtuk, a hagyaték bemutatása során arra törekedtek, hogy azok számára is, akik nem ismerik annyira az írót, olyan támpontokat nyújtson a Könyvsarok, amelyek által közelebb kerülhetnek Térey János munkásságához és személyiségéhez. Díjai, bizonyítványai, levelezései, gyerekkori emlékei, sőt még a Debrecenben vásárolt bérletei is helyet kaptak a vitrinekben. Lakóhelye, a budapesti Viza utca szobája alapján igyekeztek rekonstruálni a helyiséget, az onnan érkezett bútorai ezt nagyrészt lehetővé is tették. Így láthatjuk íróasztalát rajta saját tárgyaival annak mintájára, ahogyan ő rendezte el azokat. A több ezer könyv között megtaláljuk kedvenc íróinak dedikált köteteit is, de lemezei, kazettái, fényképei is szerepelnek a kiállított hagyatékban. A legérdekesebb darabok viszont olyan információkat árulnak el róla, mint hogy születési nevét (Tóth János István) saját kérésére változtatta meg 1990-ben, vagy azt is megtudhatjuk, milyen eredményekkel érettségizett a Tóth Árpád Gimnáziumban.
Krajnik Ildikó
