Téglás a honfoglalás korába repítette a látogatókat
Tégláson Immár tizedik alkalommal rendezték meg a Városok Viadalát szeptembet 20-án. A városi sportpályán megrendezett esemény a honfoglalás korának világát idézte meg, ahol a résztvevők nem egyszerűen versenyzőként, hanem valódi harcosként élhették át a történelmi hangulatot. A viadal különlegessége abban rejlett, hogy nem csupán sportteljesítményt mértek össze, hanem egy eljátszott történet keretébe ágyazva, szimbolikus küldetés során kellett helytállniuk a csapatoknak. A történet Árpád vezér honfoglaláskori küzdelmeit idézte fel, amelyben a magyar harcosoknak a nyugati birodalmak által elrabolt kincseket kellett visszaszerezniük. A küldetés sikerrel zárult, de a végkifejletet egy látványos csatajelenet döntötte el, amelyet a közönség nagy érdeklődéssel figyelt. A Turáni Sólyom Hagyományőrző Egyesület és Téglás Város Önkormányzata által szervezett találkozóra huszonöt településről érkezett harminchat csapat, az országhatáron innen és túlról.
A pénteki nap még zártkörű volt, elsősorban a csapatoknak szóló szakrális eseményekkel. A szombati program viszont már a nagyközönség előtt zajlott, ahol íjászverseny, kulturális bemutatók és a nagy történelmi csatajelenet várta a látogatókat. A sportpályán tizenhárom jurtát állítottak fel, amelyekben több csoport is megszállt, így a látogatók testközelből tapasztalhatták meg, miként élhettek eleink több mint ezer évvel ezelőtt. A péntek esti lakoma is a kor szellemében zajlott: húsos ételek kerültek az asztalra, kézzel fogyasztva, gyertyafénynél, a földön ülve. A sportpályán tizenhárom jurtát állítottak fel, amelyekben több csoport is megszállt. A látogatók testközelből tapasztalhatták meg, miként élhettek eleink több mint ezer évvel ezelőtt.
A zárórendezvény ünnepi beszédét Szabó Csaba, Téglás polgármestere tartotta, aki maga is a rendező egyesület alapítója. Mint fogalmazott: „Van mire büszkének lennünk. Büszke vagyok arra, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor elkezdtük, sokan csodabogárnak tartottak minket. Mégis kitartottunk, mert tudtuk, hogy a magyarság történelme nem csak veszteségekből áll. A pozsonyi csata diadal volt, még ha nekünk annak idején az iskolában nem is tanították.” Szavaihoz hozzátette: „Sokszor hajlamosak vagyunk csak a kudarcokra emlékezni. Pedig ott van a tatárjárás példája is: mi veszteségként tanultuk, de a mongol történetírásban úgy szerepel, hogy itt szenvedtek vereséget. Tehát mindig van mire építenünk.”
Az esemény kulturális részeként fellépett a Regös Sziránszki József és a Tűzvarázs együttes, a látogatók pedig a Degenfeld-kastély parkját is megtekinthették. A nap fénypontját a látványos csatajelenet adta: a résztvevők fegyverzetben és korabeli öltözékben elevenítették fel a 907. július 4–7. között zajlott pozsonyi ütközetet. A magyar hadtörténet egyik legnagyobb győzelmét mutatták be, ahol a nyugati birodalmak seregei fölött aratott diadal döntő jelentőségű volt.
Kerekes-Bíró Éva, Téglás kulturális referense köszöntőjében a történelmi összefüggésekre hívta fel a figyelmet. „A viadal nem pusztán sportverseny, hanem élő történet. A csapatok Árpád vezér katonáiként vonultak fel, akik a legenda szerint visszaszerezték Attila örökségét, majd szembeszálltak a nyugati birodalmak támadásaival. Így nem csak a nyilak pontosságát mérjük, hanem azt is, hogy a résztvevők mennyire képesek átélni és átadni a korszak szellemét.” A kulturális referens szerint a viadal igazi értéke abban rejlik, hogy a résztvevők és a közönség együtt élhetik át a történelmi múltat.
A jubileumi Városok Viadala bizonyította, hogy Téglás immár két évtizede képes összefogni és vendégül látni a honfoglalás hagyományait őrző közösségeket. A rendezvény egyszerre volt verseny, ünnep és emlékezés: visszatekintés a múlt dicsőségeire és üzenet a jelennek, hogy nemzetünknek van mire büszkének lennie.
