Szorongáshoz vezethet a túlzásba vitt Musical.ly
Tízmillió függő országa vagyunk, ahol nem is a kábítószerektől kell igazán tartani. Nemrég Hajdúsámsonban járt Zacher Gábor toxiklógus, a fővárosi Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának vezetője, aki az online világ csapdáiról is beszélt.
A függőségről sokaknak a kábítószerek jutnak az eszébe. De benne van egyáltalán a top3-ban?
Zacher Gábor: Az alkohol az, ami messze-messze vezeti ezt a listát. Becsléseink szerint Magyarországon körülbelül 800 ezer alkoholista lehet. Ha az alkoholt ma találnák fel, szerintem az emberiség legrejtettebben őrzött titkának kellene lennie. Ma nálunk évente 30 ezren halnak meg az alkohollal összefüggő krónikus betegségekben. Aztán a közösségi média következik, amire talán nem is gondolnánk függőségként. Holott egyértelműen kijelenthetjük, hogy súlyosság szempontjából ilyen jellegű vonzalmat, patológiás kapcsolatot jelenthet. Talán harmadikként lehet említeni a gyógyszerfüggőséget, ha nem egy-egy csoportról, hanem összességében a gyógyszerekről beszélünk. A kábítószer a hazai lista alján található a maga mintegy 20 ezer betegével. Biztos vagyok benne, hogy több vásárlás-, evés- vagy edzésfüggő van, mint ahányan rendszeresen kábítószerekhez nyúlnak.
Mit üzen egy függőség? Civilizációs betegség?
Zacher Gábor: A függőség egy emléknyom, amit nem tudunk kitörölni, legfeljebb visszaszoríthatjuk a magunk kontrollmechanizmusa révén. Mivel ez utóbbi csak 18-20 éves korunkra éri el azt a szintet, hogy urai lehetünk önmaguknak, egy emléknyom elfojtása annál nehezebb, minél hamarabb alakult ki bennünk. Például, aki kiskamaszként szokott rá a dohányzásra, 50 százalék eséllyel fog cigarettázni egész életén át, ha viszont csak 21 éves kora után, úgy az arány mindössze 10 százalék. A családi minták szerepe óriási. Ha egy gyerek szűk családi körének valamely tagja alkoholfüggő, úgy hétszer nagyobb eséllyel lesz alkoholista. Egy függőség kialakulásában a szociális minták jóval meghatározóbbak a genetikánál. De gondoljunk csak egyetlen napunkra. Telefon, számítógép, koffein, nikotin, munka, alkohol, gyógyszer: 24 órába mennyi függőség beleférhet! Más megközelítésben a függőség velünk együtt élő jelenség, találkozunk valamivel, ami jó és kellemes, de veszéllyel járhat. Az ősközösségi szintű társadalmakban egyébként messze-messze nem akkora probléma.
Azon szülők közé tartozom, akinek a gyereke fenn van a musical.ly-n. Van okom aggódni?
Zacher Gábor: Ez az alkalmazás, ugye, elsősorban a lányokat érinti. Az általuk készített 15 másodperces klipeken a gyerekek ismert zenékre tátognak, produkálják magukat, egymás feltöltött videóira reagálhatnak, kommentálhatják, követhetik a többieket. A dolog népszerűségét mutatja, hogy egy áprilisi musical.ly-találkozón a szervezők számára is váratlanul úgy 12 ezer fiatal és kísérője jelent meg, ki kellett őket terelni a budai Mammut bevásárlóközpontból, s órákra megbénították a Margit körút forgalmát. A musical.ly külföldi sztárjai sokmilliós követői táborral bírnak, de feltűnő, hogy egyikük sem kövér kicsit se, hanem vékonyak, csinosak, magasak. Kisminkelve olyanok, mint egy felnőtt nő, valójában messze vannak ettől. Egy fejlődő gyermek szempontjából ez azért veszélyes, mert a nagy többség a maga anatómiai lehetőségei miatt nem képes olyanná válni, mint amilyen mintákat a virtuális világban lát. Ami szorongáshoz, kisebbségi érzésekhez vezethet.
A közösségi médiától való függésnek vannak már orvosi esetei Magyarországon?
Zacher Gábor: Biztos, hogy igen, de egyelőre még nem kaptak publicitást. Ennek egyelőre még a szakma sem tulajdonít akkora jelentőséget, ezért a függők számát sem tudjuk megmondani.
Az énkép torzulása mellett milyen veszélyeket lát még?
Zacher Gábor: A felnőtt tartalmak megjelenése ilyen. Megjelenik a hírfolyamában az erőszak, akár a pornográfia abban a korban, amikor még nem tud vele mit kezdeni, hiszen kisgyerek. Rajta lehet a gyerek ezeken a felületeken, hiszen a kapcsolattartás, a tanulás szempontjából jól jöhet, de alkossunk valamiféle keretrendszert! Ne arról szóljon, hogy állandóan az interneten lóg. A mai gyerekek alvásideje 2-3 órával kevesebb, mint a korábbi generációknál, miközben egy 14 éves gyereknek szüksége van 8 óra alvásra! A tinédzserek 90 százalékának az elalvás előtti utolsó élménye a közösségi médiához kötődik. Tehát sokuk szorongással hajtja a fejét álomra. Ezért mondom el mindenütt, hogy csináljunk digitális detoxot, vagyis egy órával az elalvás előtt ne legyen netezés, mobiltelefon! És ez ne csak a gyerekre vonatkozzon! Ne arról szóljon, hogy bezavarjuk a szobájába és kikapcsoltatjuk vele a hálót, hanem beszélgessünk vele, olvassunk, kártyázzunk, játszunk!
Hangoztatja a szegénységi droghasználat veszélyeit. Hogyan, milyen körben, mely szerek révén jelenik ez meg 2018-ban Magyarországon?
Zacher Gábor: Nagyon nehéz adatot gyűjteni, becslések vannak. A csak általános iskolával rendelkezőknél 25 százalékos a szerhasználat aránya, a szegregátumokban pedig még rosszabb a helyzet. A biofű országa vagyunk, hihetetlenül olcsón, 400-500 forintért hozzá lehet jutni egy ilyen cigihez. Ha azt nézzük, a háztartások nettó jövedelméből mennyit költenek kábítószerre, a legszegényebbeknél a legrosszabb az arány. Ez a réteg a maga pszichoszociális gettójából sem nagyon képes kitörni. Szereplőinek igazából nincs múltja, előremutató szociális mintái, nem nagyon van jelene, példaképe. Így azonban jövője sem. A szegregátumok, miközben a népességük nő, egyre inkább leszakadnak, a problémák pedig újratermelődnek.
Örömmel láttam, hogy a Youtube-on 219 ezer megtekintésnél jár a Puzsér Róberttel folytatott vitája a marihuánahasználat legalizálásáról. Ön nemet mond e kérdésben, miközben a fű dekriminalizálásnak fontosságát hangsúlyozza. Miért nem-párti, ugyanakkor miért tartja szükségesnek, hogy a marihunát mégse a bűn kontextusában emlegessük?
Zacher Gábor: Tök jó, hogy ilyen sokan megnézték, ugyanakkor 2018-ban Magyarországon a marihuána legalizálásánál egy sor fontosabb, megoldásra váró kérdés van. Elég ha csak az előbb említett szegregátumokra gondolunk. Hiszen az ott élők nem fogják egy biofüves cigaretta árának többszörösét elkölteni egy marihuánásra. A büntető törvénykönyv nagyon fontos az életünkben, mert keretrendszert nyújt. De ha most szigorítanánk a kábítószer-visszaélésekre vonatkozó, amúgy sem túl enyhe büntetéseken, nem gondolom, hogy pozitív változást hozna. Miként akkor sem drogoznának többen, ha lazítanának a szankciókon. A marihuánafüggés kialakulhat, ezért értelmetlennek tartanám ráengedni a társadalomra. Ugyanakkor ezen a téren ne a büntetéstől várjunk megoldást.
Tudtommal Uruguay volt az első ország, amelyik állami kézbe helyezte a cannabis kereskedelmet, míg immár az USA több államában is legalizált a fű piaca. Milyen elsődleges tapasztalatokról tudni?
Zacher Gábor: A szerhasználatban évről-évre minimális növekedést tapasztaltak, de messze-messze nem olyan mértékűt, mint például a közép- és kelet-európai országokban a rendszerváltozások idején. Érdekes, hogy Oregonban például brutális marihuána túltermelés alakult ki, nagyon sokan szeretnének ebből megélni, így rengeteg a felesleg. Az USA most inkább az ópiáttartalmú fájdalomcsillapítók miatt hangos, 2 millióra teszik a gyógyszerfüggő amerikai állampolgárok számát. Az ottani orvos-beteg találkozók 97 százalékában írnak fel ilyen gyógyszert valamilyen fájdalomról szóló panasz esetén, ami elképesztően magas szám, Magyarországon ez mindössze 3 százalék. Náluk az ópiátkrízist az orvosi marihuána szélesebb körű elterjedése ellensúlyozhatná.
Milyen újabb hulláma érkezhet a függőségeknek a következő években?
Zacher Gábor: A virtuális valóság lehet az, amiből már sok filmben kaphatunk ízelítőt. Nemrég a Google mutatta be egy fejlesztését, mely révén az emberek már egy mesterséges intelligenciával, tehát gépek kommunikáltak a fodrászhoz, az étterembe történő bejelentkezésük során. Elég meghökkentő. És igen, semmi elképzelhetetlen nincs abban, hogy a nem is olyan távoli jövőben a virtuális világ akár az érzeteinket is befolyásolja.
Ratalics László
