Szent Patrik napja
Szent Patrik napja Írországban nemzeti ünnep, de szerte a világon ünneplik írek és nem írek, keresztények és nem keresztények egyaránt. Ilyenkor az emberek ír ételeket esznek, ír italokat isznak és lóherét tűznek ki a ruhájukra, vagy teljesen zöldbe öltöznek.
Szent Patrik (385-461) eredetileg walesi nemesi család sarja volt, 16 éves korában azonban tengeri kalózok Észak-Írországba hurcolták, ahol mint rabszolga juhokat őrzött hat éven át. Eközben megtanulta az ír nép nyelvét és szokásait. Kiszabadulva Galliában tanult, majd I. Celesztin pápától engedélyt kapott, hogy Írországban igehirdető legyen. Rövid idő alatt csaknem az egész sziget kereszténnyé lett. Mivel ő alapította meg a működőképes kelta-ír egyházat, Írország apostolának is nevezik.
Nevéhez számos legenda fűződik, az egyik legismertebb történet szerint Szent Patrik űzte ki a kígyókat a Zöld Szigetről (bár minden bizonyíték arra mutat, hogy a jégkorszak utáni Írországban egyáltalán nem voltak kígyók). Szent Patrik jellegzetes szimbóluma a háromlevelű lóhere, ennek segítségével magyarázta el ugyanis az íreknek a Szentháromságot: a három levél – mint ahogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek a keresztény vallásban – egy alakban, a szárban egyesül.
.
