Szabadulna a tejüzem terhétől Álmosd

A Belügyminisztérium munkahelyteremtő támogatásából megépült tejüzem fenntartása és működtetése ma már szó szerint a legnagyobb pénzügyi kihívást jelenti Álmosd számára. A veszteséges működés havonta több millió forinttal terheli az önkormányzat költségvetését, miközben a támogatási szerződés előírja az üzem ötéves fenntartását és a hároméves foglalkoztatási kötelezettség teljesítését. Baranya Zsolt polgármester a Cívishírnek kijelentette: minden jogszerű lehetőséget megvizsgálnak annak érdekében, hogy a település megszabaduljon ettől a tehertől.

Kijózanító tapasztalatok

A polgármester hangsúlyozta, hogy a jelenlegi önkormányzat az elődjétől örökölte a Gazdaságélénkítő Program kerétében állami támogatásból megvalósult beruházást, amelyet ők sem akartak feladni. Mint fogalmazott, próbálták működtetni a tejüzemet, piacot kerestek a termékeknek, és minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy az gazdaságosan üzemelhessen. A tapasztalatok azonban egyértelműek és kijózanítóak: erre nincs reális esély.

A tejüzemnek jelenleg tej, tejföl és natúr joghurt előállítására van engedélye, ám ezek tömegtermékek, és ezek piacán rendkívül erős a verseny. 

Az önkormányzat mintegy tíz üzletben próbálta értékesíteni a termékeket, de a forgalom nem érte el azt a szintet, amely fedezte volna a működési költségeket. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a csomagolás nem automatizált, ezért jelentős mennyiségű élőmunka szükséges.

Baranya Zsolt kiszámolta, hogy az elmúlt másfél évben mintegy 25-30 millió forintot emésztett fel a tejüzem működtetése, miközben a tényleges ráfordítás ennél is több lehet, hiszen a korábbi önkormányzati vezetés a támogatáson felül is jelentős összegeket fordított a beruházásra. A havi kiadások – a bérekkel, az alapanyagokkal és a rezsiköltségekkel együtt – megközelítik a hárommillió forintot.

A támogatási feltételek ugyanakkor szűk mozgásteret hagynak az önkormányzatnak. A faluvezető elmondta: a működtetési kötelezettség öt évre szól, a kötelező foglalkoztatotti létszámot pedig minisztériumi egyeztetések után nyolc főről négyre sikerült csökkenteni. A támogatási okirat nem engedélyezi a tejüzem bérbeadását.

Az önkormányzat ezért fél évre kérte a tejüzem működésének felfüggesztését. A szükséges Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) engedélyét már megkapta, a minisztériumi döntésre pedig várnak. Ez idő alatt szeretnének olyan megoldást találni, amely hosszabb távon is rendezheti az üzem sorsát.

Vegye vissza az állam

A polgármester szerint a cél az, hogy bebizonyítsák: a tejüzem már a megvalósításakor elhibázott beruházás volt. Álláspontja szerint egy kétezer fő alatti település önkormányzatának nem vállalkozások működtetése a feladata, hanem a közszolgáltatások biztosítása és a település fejlesztése. Ezért azt szeretnék elérni, hogy az állam vegye vissza a mintegy 260 millió forint értékű üzemet, és ő döntsön annak további hasznosításáról.

A kérdés a képviselő-testületen belül is vitát váltott ki. A döntéshozóknak mérlegelniük kell, hogy Álmosd számára a veszteséges működés további finanszírozása vagy a támogatási kötelezettségek esetleges megszegésének következményei jelentenek-e kisebb terhet. Baranya Zsolt szerint azonban egy dolog biztos: a jelenlegi formájában a tejüzem működtetése hosszú távon nem fenntartható.

Másként látják a tejüzem indulását

Korábbi tájékoztatását Baranya Zsolt később azzal egészítette ki, hogy szerinte a tejüzem gondjai nem a 2024. októberi átvétel után kezdődtek. Felidézte: a 2024. júniusi önkormányzati választás után néhány nappal Tóth Sándor zárt ajtós megbeszélést hívott össze, amelyen az akkori alpolgármester, a jegyző és a jelenlegi alpolgármester is jelen volt. A polgármester állítása szerint a leköszönő településvezető már ekkor azt szerette volna, ha átveszi a kft. működtetését. Baranya Zsolt ezt elutasította. Mint mondta, a részletek ismerete és a válaszok hiányában nem vállalhatott felelősséget a cégért, ezért azt kérte, hogy október 1-ig a régi vezetés a „jó gazda gondosságával” vigye tovább az ügyeket. Úgy látja, a választás és az átadás-átvétel között nem történt érdemi piacbővítés, fejlesztés vagy a működést segítő intézkedés. Az októberi átvétel után pedig – állítása szerint – hibákkal és hiányosságokkal szembesültek. Baranya Zsolt úgy fogalmazott: felelőtlenség volt megfelelő pénzügyi tartalék és alapos piackutatás nélkül ilyen beruházásba kezdeni egy olyan piacon, ahol egy kis önkormányzati üzemnek tőkeerős szereplőkkel kell versenyeznie.

A Cívishír megkereste Tóth Sándort is, aki készségesen reagált az állításokra. A volt polgármester szerint a választás utáni megbeszélés célja éppen az volt, hogy a tejüzem ügye ne akadjon el az átmeneti időszakban. Állítása szerint nem azt kérte Baranya Zsolttól, hogy ő legyen az ügyvezető, hanem azt ajánlotta fel: javasoljon olyan embert, akivel az új polgármester és a későbbi képviselő-testület együtt tudna dolgozni. Tóth Sándor azt mondta, a leköszönő vezetés azért nem kötött új üzleteket és nem hozott hosszabb távú döntéseket június és október között, mert azok már az új vezetést kötötték volna meg. Azt is visszautasította, hogy a beruházás előkészítetlen lett volna. Szerinte munkahelyteremtési céllal vágtak bele, és nem a sima tej értékesítésében, hanem feldolgozott termékekben, joghurtban, valamint részben kecsketejben látták a lehetőséget. Hangsúlyozta: a projektet a Belügyminisztérium a Gazdaságélénkítő Programban elfogadta, és a megvalósítást rendszeresen ellenőrizte. „Tudtuk, hogy van benne kockázat, de egy ilyen kis faluban egy-két munkahely is nagyon sokat számít” – mondta a volt polgármester.