Svájci érzés Debrecenben: hosszú kürtök hangjával telt meg a Liget tér

Az Alpok magas hegyeinek hangzásvilágát hozta el a svájci Montreux városában működő Havasi Kürt Akadémia négy zenésze az alföldi valóságba, pontosabban, Debrecenbe, a Liget térre, ahol mintegy 300 érdeklődő hallgatta koncertjüket október 4-én késő délután. Az eseményt Szilágyi Edina, a városrész önkormányzati képviselője szervezte. A koncert része volt a hajdúsági megyeszékhelyen ezen a héten zajló svájci napok rendezvénysorozatnak.
– A nagykövetnek fontos volt, hogy a svájci kultúra is helyet kapjon az országot bemutató rendezvények között. A havasi kürt hangja pedig nagyon kellemes, a látványa pedig különleges. Ha meghívást kapnának, akár a Virágkarneválra is szívesen eljönnének és játszanának ezeken az impozáns hangszereken. Erről azonban egyelőre nincsenek tárgyalások. Debrecennek és Svájcnak egyébként több száz éves kapcsolata van, és ez a reformáció kapcsán élénkült meg. A 450 éves Alföldi Nyomda úgy alakult meg, hogy a Svájcból a reformációval kapcsolatos könyvek érkeztek a városba, és az új könyveket már Debrecenben nyomtatták
– beszélt a svájci kapcsolatokról Kater Róbert, a svájci nagykövetség munkatársa.
– Az alpesi kürt csodája, hogy csak természetes hangokat képes kiadni. Régebben arra használták, hogy a két hegycsúcsról egymással tudjanak kommunikálni, mert a hang szépen terjed a hegyek között. Az állatokkal a hegyen lévő pásztor esténként mindig játszott, és ebből tudták meg a völgyben élők, hogy minden rendben van-e vele, a rá bízott állatokkal. De ha baj van, akkor egy bizonyos nótát fúj, és a lentiek tudták, hogy fel kell menni érte. Egyes emberek állítják, hogy az alpesi kürt egy isteni alkotás. És azért isteni, mert ha az ember elkezdi fújni, csak az isten tudja, hogy mi jön ki belőle
– ezt már Beart Gurghart, a zenészek vezetője mondta a népes közönségnek. A zenész a Cívishír kérdéseire is válaszolt az eseményt követően.
Fenyőfából készült a hangszer, és amin most játszottak, az három és fél méter hosszú. A kürt hossza határozza meg, hogy milyen hangot ad ki. A hangszer fixre van hangolva, és azért kell, hogy ilyen hosszú legyen, mert csak így tud természetes hangot kiadni. Olyan nincs, hogy gyermek-havasi kürt, már 10-12 évesek is játszanak ezeken a hangszereken. Vannak is fiatalok közöttünk, ifjúsági zenekaruk van. A havasi kürt több évszázada szól az Alpokban. Találtak üreges farönköket, azok körülbelül 700 évesek voltak. A mai formájában mintegy 200 éve használják. A kürt hangjával jeleket adnak. Ezek egyszerűek, a dallamok üzennek. Ha jól van a hegyen lévő ember, akkor egy vidámabb nótába kezd, ha viszont nincs jól, akkor egy szomorúbba.

















