Schengen: Debrecen és Hajdú-Bihar nyerhet a legtöbbet
Az autópálya összeköttetés révén akár fél óra alatt eljuthatunk a Körös-parti Párizsba, Debrecen legfontosabb testvérvárosába, Nagyváradra. A turizmusnak, a gazdaságnak és a lelkünknek is jót tesz, ha megszűnik a közúti és vasúti útlevél- és vámellenőrzés Ártándnál és a többi megyei határátkelőnél.
Amint arról beszámoltunk, Románia is schengeni egyezmény teljes jogú tagjává válik 2025. január elsejétől, miután a magyar kormány közbenjárására keleti szomszédunk – Bulgáriával együtt – felvételt nyert a határok nélküli európai „elitklubba”.
Nem csak Románia számára fontos stratégiai cél valósul meg 2025. január elsejétől, hanem Magyarország gazdasága számára is fontos ez az ügy, nem véletlen, hogy már 2011-ben, az előző magyar tanácsi elnökség idején szorgalmazta a kormány keleti Románia csatlakozását, és be is nyújtotta hivatalosan is a kérést, de akkor még sokakban kétely támadt a románok felkészültségével kapcsolatban, az utóbbi években pedig kifejezetten Ausztria ellenállása miatt hiúsult meg Románia schengeni integrációja.
Élet költözhet a határmenti falvakba
A határ magyarországi oldaláról már most is járnak át dolgozni Romániába, és fordítva. Ezt határellenőrzés nélkül tehetik meg a jövőben, vagyis időt nyerhetnek. Persze nem rögtön január elsejétől, hiszen a megállapodás értelmében legalább fél évig még a magyar-román határátkelőkön lesznek rutinszerű ellenőrzések, de hosszabb távon a munkaerőáramlás mindkét ország gazdaságának jót tehet. A vonatok esetében például a menetidő 30 perces csökkenésével lehet számolni.
A magyar-román határ közelében, a Partiumban több fejlett nagyváros is fekszik – a Debrecen méretű Nagyvárad például csak egy kőhajításnyira az ártándi átkelőtől –, így várhatóan még inkább megindul az agglomeráció terjeszkedése Magyarország felé. Tudjuk, látjuk, halljuk, már eddig is sokan vettek ingatlant a határmenti hajdú-bihari falvakban, és ez akár tendenciává is válhat a jövőben, ami fellendítheti ezen elnéptelenedő és csak vegetáló településeket. Erre már csak azért is van jó esély, mert Nagyváradon és vonzáskörzetében lényegesen magasabb ingatlanárakkal kell számolni, mint a határmenti magyarországi falvakban.
Mindenki jól jár!
Ahogy a döntés nyomán Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott: „Magyarország és Románia határán azonnal tíz új határkeresztező út nyílik meg január 1-én, és ennek köszönhetően a határmentén élő közösségek, családok, barátok nem kényszerülnek hosszú kerülőkre. Továbbá a román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap azzal, hogy a kamionok hosszú várakozási idejének is vége, ez azért is fontos, mert Románia az egyik legfontosabb exportpiaca a magyar gazdaságnak.”
Várhatóan egy útépítési bumm is elindul, hiszen a határ két oldalán lévő, de szomszédos települések közvetlen összeköttetésért szállnak majd harcba, ahogy tették azt sokan a magyar-osztrák vagy a magyar-szlovák határon korábban.
