Polgár városa is várja a fiatalokat
– Minden évben nagy kihívás a város költségvetésének összeállítása. 2024-re olyan költségvetést raktunk össze, amely a céltartalékokkal kellő mozgásteret adott, és a féléves adatok ismeretében biztosította a beavatkozás lehetőségét. Ezt a bevált, jó gyakorlatot folytattuk. A tartalékokból csoportosítottunk át pénzt a működési problémákkal küzdő intézmények finanszírozására, a beruházások kapcsán a pályázatban el nem számolható költségekre. Fontos volt, hogy az önkormányzati közalkalmazottak és köztisztviselők egzisztenciális biztonságuk tudatában dolgozhassanak. Az év elején történt bérfejlesztést követően, az végi jókívánságok mellé, a tartalékokból jutott csengő forint is a dolgozói állománynak – összegezte a Cívishírnek Polgár város önkormányzata 2024. évi költségvetésének alapvetéseit Tóth József polgármester, aki érdeklődésünkre további részletekkel is szolgált a kisváros büdzséjéről.
Ha már az állam nem ad…
Elmondta, hogy egész évben figyelték a közszolgáltatásokból, például a közétkeztetésből vagy az ingatlanok hasznosításából származó bevételeik alakulását, azok egyébként a terveknek megfelelően érkeztek. Volt azonban egy nagy-nagy kérdés, az iparűzésiadó-bevétel. Az önkormányzatnak a kommunális adó évekkel ezelőtti eltörlése miatt, valamint a gépjárműadó államhoz való becsatornázása után az iparűzési adó maradt az egyetlen olyan bevétele, amely mozgásteret jelent a városvezetésnek. A Covid-járvány, az energiaválság és a gazdasági nehézségek ellenére, köszönhetően a helyi vállalkozások támogatásának is, az elmúlt években folyamatosan növekedett a cégek által befizetett iparűzési adó összege. A legfrissebb adat szerint ez megközelíti a 700 millió forintot, ebből 2025-ben 194 millió elmegy a szolidaritási adóra. Marad körülbelül 500 millió, amiből a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozására 150 millió forintot fordítanak, hiszen azokat csak részben finanszírozza a kormányzat.
Tóth József itt tett egy kis magyarázó kitérőt, amelyben elmondta: az még sincs teljesen rendjén, hogy a vállalkozók által befizetett iparűzési adó – ami a város gyarapodását és gazdaságának fejlesztését szolgálná – jelentős részét egyfelől „szolidaritási sarcként” elvonja a központi költségvetés, másfelől pedig a településen létező szociális problémák kezelésére kell fordítaniuk, mert erre a kormányzat a relatíve magas adóerőképesség miatt Polgárnak nem ad elegendő pénzt.
Természetesen pótolják a kieső összeget, hiszen nem hagyhatják, hogy valakik, akár saját hibájukon kívül is, ne egy normális emberi életet éljenek, s ne kapjanak rendszeres támogatást, átmeneti segítséget az önkormányzattól. Mindent összevetve az iparűzési adóból úgy 350 millió forint marad az önkormányzatnak, ennyi a tényleges mozgásterük.
– Az önként vállalt feladataink közül fontosnak tartunk néhány dolgot. Szociális juttatásokra kell, hogy legyen egy 50 milliós saját pénzügyi csomag, amely gyógyszertámogatás, ösztöndíj-támogatás, temetkezési segély, folyamatos rezsitámogatás jogcímen nyújt a hátrányos helyzetű lakosok napi problémáiban segítséget. A polgáriak elvárása, hogy a település legyen tiszta, rendezett, biztonságos és virágos. Ezért saját erőből, közel 100 millióból járdafejlesztési-, továbbá önkormányzati útjavítási programot hajtunk végre. Természetesen a közterületek ápolására, virágosítására, parkosítására a közmunkaprogram működtetése mellett is nagyon sok saját pénzt fordítunk, megközelítőleg 40 milliót. Mindez a mi vállalásunk volt, ez nem pályázati pénz, hanem ami az iparűzési adó bevételéből származott – részletezte a polgármester.
Tóth József tájékoztatta a Cívishír olvasóit a fejlesztésekről is, amelyek a TOP Plusz támogatásokból valósulhatnak meg.
Az utóbbi évek legnagyobb beruházása tavasszal fejeződik be. Az 500 millió forintos, élhető települést szolgáló projektben négy közterület újul meg, korszerűbbé válik és kap új funkciót. Jelenleg 75 százalékos készültségi állapotban vannak. A másik a Taskó utca egy részén az aszfaltburkolat megújítása, a csapadékvíz-elvezetési rendszer és a közművek felújítása. Itt már eljutottak a közbeszerzésig, majd a kivitelezővel is megkötötték a szerződést, ám az eredeti tervekhez képest, néhány helyen műszaki módosítást kell fontolóra venni. A város harmadik nagyberuházása a bölcsődeépítés, amely két új csoportszobával való kapacitásbővítést jelentene 400 millió forintból. Polgár is benne van abban az európai uniós pénzből tervezett bölcsődefejlesztési programban, amely két éve támogatói okirattal már megerősítést kapott, és 45 nyertes pályázóval együtt várják, hogy a kormányzat végre kösse meg velük a finanszírozási szerződést.
– Összességében az évet úgy zártuk, hogy megmaradt a költségvetési stabilitásunk. Egyensúlyban van a büdzsénk, a felszabadítható pénzeket, a működési megtakarításokat odaadtuk az önkormányzati dolgozóinknak év végi jutalom gyanánt. Közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek és közfoglalkoztatottaknak is. Megjegyzem, mi a közfoglalkoztatottakat is ugyanolyan munkavállalóknak tekintjük, mint mindenki mást. Sajnáljuk, hogy ők ilyen kevés pénzért, fél minimálbérért dolgoznak napi nyolc órát, miközben azt várjuk el tőlük, mint a teljes fizetésért dolgozóktól. Általuk is teljesülhet az, hogy a városunk élhetőbb, szerethetőbb és komfortosabb legyen, olyan amilyet a lakosok elvárnak – fűzte hozzá Tóth József, majd a 2025. évi tervekre tért át.
Ezt tervezik 2025-re
Az új évre beruházási, fejlesztési céltartalékokkal tud ráfordulni Polgár. A legfontosabb feladat megőrizni a pénzügyi stabilitást, továbbá maradéktalanul elvégezni a kötelező önkormányzati feladatokat. Új ciklus kezdődik, annak gazdasági programját a terv szerint a januári ülésén fogadja el a képviselő-testület. A fő célkitűzései között új elemek is lesznek, s a korábban vállalt célok teljesítését is folytatják. Így a járdaépítési programot azzal a szándékkal folytatják, hogy minden utca legyen gyalogosan, babakocsival, kerekesszékkel is biztonságosan járható. Az önkormányzati utak korszerűsítését saját forrásból oldják meg, ha már nincs a kormányzatnak a 2025. évi költségvetésben önkormányzati útfejlesztési programja, és teszik annak ellenére is, hogy nincs már náluk a helyi gépjárműadó-bevétel sem. A korábbi kátyúzások helyett inkább a teljes aszfaltborítást részesítik majd előnyben, mivel azzal jelentős, a foltozgatásokra fordított összegeket tudnak majd kiváltani. Várják a járási fejlesztési programok év első felére ígért részletszabályait, s készülnek a megnyíló uniós pályázati forrásokra. Remélik, hogy a jövő év második felében hirdetnek meg a vízelvezetés biztonságát, ezzel együtt vízmegtartási célokat szolgáló pályázatokat is.
Szeretnének uniós forrásokból települési gyűjtőútfejlesztést, továbbá a jelenleginél életszerűbb, végrehajtható önkormányzati épületenergetikai programot.
E nagy projektek mellett nyilván vannak kisebbek is, amelyeket döntően hazai pályázatokból szeretnének megvalósítani. Az értékeik őrzésére és bemutatására fontos lenne egy helyi védettség alatt lévő épületben olyan közösségi tér kialakítása, amely több mint egy tájház, de kevesebb, mint múzeum. Erre meg is van az alkalmas épület, mégpedig a Polonkai-ház, amelyet kívülről már rendbe tettek, most a belsőn lesz a sor, majd az épület berendezésén. Ugyanakkor a fiatalok helyben tartása is napirenden van. Átgondolják, újratervezik a korábbi években jól működő népességmegtartó program elemet, a fiatal családok első lakáshoz jutásának támogatását. A fiatalok igényeihez igazodva, a közművelődési intézmény igényes szakmai tevékenysége és magas színvonalú működtetése mellett, a szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló létesítmények is szerepelnek a tervek között. Ide tartozik a szabadidős közösségi terek, a városi sporttelep fejlesztése. S ha igény, hogy rekortán futópályát vagy szánkódombot szeretnének a fiatalok, akkor azt építenek. A lényeg, hogy a város minden polgára jól érezze magát lakóhelyén, a letelepedni szándékozóknak pedig vonzó alternatívát kínáljon Polgár városa.
CH