Miskolc felé félúton, Polgáron
A gazdaság szempontjából Polgár Hajdú-Bihar vármegye egyik legkedvezőbb adottságú települése, hiszen félúton Debrecen és Miskolc között, autópálya-csomópont közelében fekszik, Nyíregyháza sincs messze, továbbá egy közismert, kiválóan működő, területében folyamatosan gyarapodó ipari parkja van. Ezt egy budapesti vállalkozás működteti, és ha a park jól teljesít – fogalmazott Tóth József, Polgár polgármestere –, akkor az a városnak is jó.
Hagyják tervezni az önkormányzatot
– Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az ipari parkot a vállalkozók belakják, ott sikeres termelő és szolgáltató tevékenység folyjon. Ha hozzánk kopogtat beruházásra alkalmas területet kereső vállalkozó, mi irányítjuk az ipari park felé. De az ipari park vezetése is keres bennünket, ha újabb területre van szüksége, vagy épp hatósági ügyeket kell kezelni. Ilyenkor az önkormányzat a helyi településrendezési tervét és helyi építési szabályzatát is hajlandó úgy módosítani, hogy az alkalmas legyen a gazdasági tevékenység folytatására, újabb vállalkozások fogadására. Oda-vissza korrekt és folyamatos kapcsolatunk.
Egy a lényeg, csak olyan beruházáshoz tudunk támogatást adni, amely a város érdekében áll és az itt élők életkörülményeit jobbá teszi, ugyanakkor az utánunk jövő generációk lehetőségeit nem korlátozza és nem is veszélyezteti.
Kétségtelen, jó helyen vagyunk, megtalálnak bennünket az üzletemberek. A betelepülni szándékozó cégek vezetői korábban a szabad munkaerő-kapacitást láttak térségünkben, most inkább a képzett munkaerőhiány problémájával szembesülnek. Ez mostanság a korlátja, hogy növekedjenek, s hogy újabb cégek betelepüljenek. A külföldi érdekeltségű cégeknél vannak már jelentős számú vendégmunkások, főleg törökök, ukránok, románok. Városunkban ez eddig kezelhetetlen problémát nem okozott. Az az érzésem, a legális vendégmunkások, és itt nem migránsokra gondolok, nos ők jobban tartanak tőlünk, mint ahogy nekünk kell félni tőlük – mondta Tóth József, akit a Cívishír a foglalkoztatás egy másik szegmenséről, ami valójában a szociális szférába tartozik, a közfoglalkoztatottakról is megkérdezett.
Elmondta, a kormányzati szándék is a közfoglalkoztatottak számának csökkentése.
Polgáron 2016-ban még közel 400 közfoglalkoztatott volt, ma nincsenek 100-an. Aki valamilyen munkatapasztalattal vagy szakképzettséggel rendelkezik, az az elsődleges munkaerőpiacon már el tudott helyezkedni. Napjaink közfoglalkoztatottjai azonban, akik ma is nehéz körülmények között élnek, röghöz kötöttek, jellemzően többgyermekes családanyák, míg mások egészségügyi problémákkal küszködnek, a versenyszférában már nagyon nehezen tudnának munkát találni. Emiatt mindinkább átalakult az önkormányzatok szerepe is, nevezzük nevén a dolgot, leginkább szociális foglalkoztatássá alakult a közmunka. Emiatt a cél, hogy a közfoglalkoztatottaknak legyen értelmes napi cselekvésük, munkájuk, ezáltal munkajövedelmük, egészségbiztosításuk, legális munkaviszonyuk, s ezt az önkormányzat meg tudja szervezni. Ha kell, akkor gereblyézzenek, locsoljanak virágot, kaszáljanak vagy éppen szemetet szedjenek. Segítsék a tőlük elvárható hasznos tevékenységükkel az önkormányzati feladatellátást.
A lényeg mégis az, hogy ezért nem segélyt, hanem munkabért kapjanak, ha nem is annyit, amennyi járna nekik, de van havi fizetésük, önbecsülésük, a városlakók részéről elfogadás, ezért folytatni kell a közfoglalkoztatást.
Tóth József azonban kritikájának is hangot adott. Meglátása szerint a közfoglalkoztatás túlságosan adminisztratív, bürokratikus, az önkormányzatoknak minimális a mozgástere, a szabadsága abban, hogy az emberek ebben a foglalkoztatási formában tehessék azt, amit a helyi szükséglet leginkább igényel. – Mintha nem lenne meg a bizalom a településvezetők felé, hogy jól akarják csinálni a közfoglalkoztatást. Engedjék, hogy hadd csináljuk mi a helyi igényeknek megfelelően, nem pedig a közmunka megvalósítását leíró részletgazdag belügyminisztériumi szabályozás alapján – tette hozzá.
Polgáron a mezőgazdasági programot visszafejlesztették, mert az rossz volt, hiszen közpénzből támogatott tevékenységgel avatkoztak be a helyi kistermelők piaci tevékenységébe. A közfoglalkoztatás fókuszában a jövőben a helyi városüzemeltetési feladatok állnak. Ebbe beletartozik a közterületek rendbetétele, növényápolás, virágosítás, fűkaszálás, csatornatisztítás, átereszjavítás, utcabútorok építése. Ezeket helyi értékteremtésként meg tudják csinálni. – A programok a városüzemeltetési feladataink megsegítésére alkalmasak. Piaci viszonyokat megzavaró termelés azonban nem lehet a közmunka velejárója – szögezte le a polgármester.
CH
