Biharkeresztes a nagyváradi agglomeráció fontos települése
Biharkeresztes lakosságszáma évek óta emelkedik, köszönhetően az országhatár túloldaláról beköltözőknek. Érkeznek magyar és a román anyanyelvűek, a közös azonban bennük, hogy a nagyvárosi lét helyett a kisvárosi, falusias életformát kedvelik, így Biharkeresztesen laknak, dolgozni viszont naponta átjárnak Romániába. Nagyvárad központja mindössze 16 kilométere van Kereszteshez, és az országhatártól a 2024-ben felújított 2x2 sávos úton nincs tíz perc Bihar történelmi központja. Január 1-től Románia is tagja a schengeni övezetnek, ami azt jelenti, hogy a személyi okmány ellenőrzése miatt nem kell megállni az országhatáron.
Tehát időben még közelebb került Nagyvárad Biharkereszteshez.
– Az áttelepülést a schengeni határnyitás minden bizonnyal erősíteni fogja. Emellett szól az, hogy gyakorlatilag megállás nélkül lehet átkelni az országhatáron, és legfeljebb csak szúrópróbaszerűen lesz ellenőrzés – vélekedett Dani Béla Péter, Biharkeresztes polgármestere. A városvezetőnek felvetettük, hogy a lakosságszám-növekedés magával hozhatja azt is, hogy új lakóövezeteket kell kijelölni, az arra alkalmas területek használati lehetőségét megváltoztatni, továbbá újabb gazdasági egységek is jelezhetik letelepülésüket Biharkeresztesen. – Bár csak mindez így történne! És ha így lesz, akkor a megfelelő időben meghozzuk a szükséges döntéseket – kommentálta felvetésünket a polgármester.
Közmunka azért még van
Annyi bizonyos, hogy a kereslet növekedése miatt Biharkeresztesen jelentősen emelkedtek az ingatlanárak az elmúlt években. Az egykor a román határhoz „ragasztott”, a rendszerváltás után sok embert foglalkoztató munkahelyektől kiüresített kisváros ingatlanárai már most Hajdú-Bihar középmezőnyéhez tartoznak. Az árak pedig a schengeni nyitás miatt várhatóan gyorsabb ütemben emelkednek majd. Hiszen Biharkeresztes akár Nagyvárad kertvárosa, elővárosa is lehet, de az, hogy a 200 ezres város agglomerációjának szerves része, az már most elvitathatatlan.
Persze a munkahelyek is „megérkeztek”, hiszen ami korábban hátrány volt, az mára előny lett. Nevezetesen az országhatár-mentiség. Ehhez jó néhány évvel ezelőtt autópálya-kapcsolat is társult – tíz kilométerre északra épült az M4 – és már a vasútvonala is korszerű, villamosított. A magyar tulajdonban lévő térkőgyártó cég több mint háromszáz dolgozót foglalkoztat. Ezzel együtt a hagyományos mezőgazdaság mellett kisebb cégek is megtelepedtek a bihari kisvárosban.
Fő célpont Nagyvárad, de akad olyan keresztesi, aki Budapesten talált megfelelő munkát. Így nem meglepő, hogy az egykor kirívóan magas munkanélküli ráta napjainkra az országos átlag szintjére csökkent.
Vannak azonban olyanok, akiknek az életkörülménye, egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy napi nyolc órát dolgozzanak. Ezért 2025-ben folytatódik a közmunkaprogram. A létszám és a feladatok sora hasonló lesz az előző évihez, tehát a település közterületeinek rendben és tisztán tartásában vesznek részt, a fóliasátrakban zöldséget termesztenek, megmarad a száraztésztagyártás és a hozzá kapcsolódó tojótyúktartás.
CH
