Patthelyzet: büdzsé nélkül Balmazújváros
Már-már bohózatba illik, ugyanakkor rendkívül szomorú, hogy olyan eset, ami most zajlik Balmazújvároson, egyáltalán előfordulhat egy település életében. A történet ott kezdődik, hogy egy településnek március 15-éig az adott évre elfogadott költségvetési rendeletének kell lennie. Nos, cikkünk megjelenésekor április 12-ét írunk, és ilyen Balmazújvárosnak még nincs. Hogy lesz-e? Hegedűs Péter polgármester bizakodik, és ő a cél érdekében – állítja – meg is tesz minden tőle telhetőt. Rendkívüli képviselő-testületi üléseket hív össze, április 13-án közmeghallgatást tart a témában, és elmondása szerint már korrigálták is a kifogásolt részeket. De ebben a helyzetben egy polgármester önmagában nem sokat tehet.
A 12 tagú helyi önkormányzati képviselő-testület hat tagja ugyanis el akarja fogadni a költségvetést, hat képviselő pedig nem, és mindkét oldal körme szakadtáig ragaszkodik az akaratához – vagyis az álláspontok megmerevedtek.
Mivel a képviselőcsoport az önkormányzat működése szempontjából határozatképtelen, kézenfekvő megoldás lenne a testület feloszlatása. Ezt szeretnék az éves büdzsé elfogadása ellen szavazók, viszont a másik oldalon lévő hat ember erről hallani sem akar. Tehát patthelyzet állt elő. Nem volt ez azonban mindig így! Hegedűs Péternek kényelmes, 8-4-es arányú többsége volt a képviselő-testületben, csakhogy időközben Ferenczi Mária és a Dobi Sándorné – a polgármester szavaival élve – átállt a Fideszhez, ami a helyzet ellehetetlenüléséhez vezetett.
Visszatérve a költségvetésre: a vármegyei kormányhivataltól a Cívishír kérdéseire kapott tájékoztatóból kiderül, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során a kormányhivatal megállapította, hogy Balmazújváros Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2023. évi költségvetési rendeletét március 15-ig nem fogadta el. A testület ezzel nem teljesítette a törvényi kötelezettségét. A kormányhivatal a kötelezettségszegés miatt március 28-án törvényességi felhívást küldött a testületnek, amelyben április 30-ig adott határidőt a döntés meghozatalára.
Mi lesz, ha mégsem lesz?
– Én azt gondolom, hogy el kell fogadni ezt a költségvetést, ami biztonságos, megalapozott és végrehajtható – ezek már Hegedűs Péter polgármester szavai, aki részletezi is a büdzsétervezetet, és annak előzményeit. – Ezzel kapcsolatban semmiféle konkrét indokok nem állnak már fenn, ami miatt ne fogadhatná el a testület. Volt nyolc-tíz olyan diktátum, hogy ez vagy az ne legyen benne, vagy ide és oda tegyünk pénzeket; ezeket megtettük. Például szüntessük be a helyi televíziót, minimalizáljuk a helyi újság kiadását, ne legyen városnap, ne emeljük a köztisztviselők illetményalapját 15 százalékkal, tegyük bele a költségvetésünkbe a szakrendelések és a fürdő egész éves támogatását, ne csak a negyedéveset és féléveset. Jelzem, ezeket a szakszolgálat vezetőjének kérésére tettük csak bele negyedéves szinten, hogy majd utána meglátjuk, miként áll vissza a gyakorlatban a teljesítményalapú szakorvosi ellátás. A fürdőnél nagy változásokat tervezünk, ezért szerepel fél évre tervezve a költségvetésben. Mindezeket nem tartom igazán jogos igényeknek – sorolta a városvezető, aki szóba hozta azt az óriási terhet is, ami nyomasztja Balmazújvárost. Ez a fürdő termálkútjaiból jövő víz metántartalmára épülő energetikai projekt, amivel végeredményben biztosítanák a fürdő teljes villamosenergia ellátását, a kastély és a humánszolgáltató központ fűtését. A projekt fele már megvalósult, a másik fele azért késik, mert a közbeszerzés nyertese tönkrement – vezetői ellen büntetőeljárás folyik. Mintegy 140 millió forint kellene a projekt befejezéséhez. Ha nem fogadják el a költségvetést, akkor már most túlléptek olyan határidőket, ami veszélyezteti a befejezést. Ha viszont nem fejezik be, akkor az önkormányzatnak több mint 400 millió forintot kell visszafizetni, amiből már csak 100 millió van meg. Tehát a várost 300 millió forint visszafizetés terhelheti.
– Mi, hatan, már elfogadtuk a város ez évi költségvetését, ez viszont nem a többség – folytatja Hegedűs Péter. – De a legutóbbi feltétel, amit Ferenczi Mária képviselő fogalmazott meg, túlment minden határon. Azt mondta, fogadjuk el a költségvetést mínuszosan, hiánnyal. Ez viszont törvénytelen. Ugyanakkor kivetették a költségvetésből, hogy nem adhatunk el ingatlant, de benne van, hogy hitelt nem vehetünk fel. Magyarul, megkötik az önkormányzat kezét. Szerintem végül kormányhivatali költségvetése lesz Balmazújvárosnak – szögezi le a polgármester. – Legjobb tudomásom szerint ezekben a napokban megkapjuk az utolsó levelet a kincstártól arról, hogy felfüggesztik a nettó finanszírozásunkat, ami azt jelenti, hogy havonta körülbelül 140 millió forintot nem kapunk meg. Ezek – egyebek mellett – a bérek! Az intézményi működések, a rezsi költségei. A város azonban nem lesz működésképtelen, mert elfogadtuk a 2022-es költségvetésünket átmeneti költségvetésnek. Az önkormányzat rendelete úgy szól, hogy mindaddig ez a költségvetés működik, amíg azt a 2023-as rendelet felül nem írja. Tehát van érvényes költségvetésünk. De mivel nincsen 2023-as, ezért az állam megvonja a nettó finanszírozást – csak a saját bevételeinket oszthatjuk be a múlt évi költségvetés számai alapján. Ameddig a városnak van saját bevétele, addig tudjuk finanszírozni a fizetéseket, a rezsit, az intézmények működését. De sem szerződést, sem többletfinanszírozást nem vállalhatunk. Nem tudjuk a tűzoltókat sem támogatni, a közétkeztetés díját megemelni, nem tudjuk fogadni a bérkompenzációkat.
A polgármester elmondta azt is, hogy a múlt évihez képest gyakorlatilag nincs változás az ez évi költségvetési tervezetben. Lényegében a tavalyit kellene ismét elfogadni, azt végrehajtani. A főösszeg most is 6,4 milliárd forint. Hegedűs Péter hangsúlyozta, hogy a város működése tekintetében büntetőjogi felelőssége a képviselőknek is van. Ugyanis a képviselő-testület feladata megalkotni és elfogadni a költségvetést, a polgármesternek pedig azt a jogszabály szerint kell végrehajtani.
Törölnék a „királycsináló” pontot
A költségvetési ügyben természetesen megkerestük Ferenczi Mária önkormányzati képviselőt, akinek elmondtuk, Hegedűs Péter polgármester őt és egyik képviselőtársát okolja leginkább azért, hogy Balmazújvárosnak még nincs elfogadott költségvetési rendelete 2023-ra. Szóba hoztuk a politikai patthelyzetet is, aminek következtében a működésképtelen képviselő-testület feloszlatni sem tudja magát. Kérdéseinkre, felvetéseinkre, a kiút felől történő érdeklődésünkre közleményt küldött, amelynek megjelenéséhez csak akkor járul hozzá, ha azt szó szerint közöljük.
„A 2023 évi költségvetést nem lehet elfogadni. Miért is nem? Mert szerintünk nagyon fontos, hogy az önkormányzat saját bevétele az állami támogatásokkal együtt biztosítani tudja az önkormányzat kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatainak finanszírozását. Javaslatot tettünk írásban is a racionalizálásra, megtakarítási intézkedésekre, amelyeket a polgármester válaszra sem méltatott, nemhogy leüljön velünk ezzel kapcsolatosan tárgyalni. Kérdéseket, javaslatokat tettem fel bizottsági üléseken, képviselő-testületi üléseken, de az én javaslataim legtöbbször süket fülekre találtak és találnak. A képviselő a nem kötelező feladatok racionalizálására semmilyen döntést nem hozott. Ennek ellenére a Városgazdálkodási NKFT. esetében a beterjesztett költségvetésbe a fürdőnek csak az első félévi támogatási igénye került be. A városüzemeltetési feladatok a fürdő, és a Turisztikai Kft. (a hotel) működtetése szoros kapcsolatban vannak egymással, közel 100 dolgozó munkahelyét érinti a tervezés. A városi egészségügyi szolgálat épületében eddig vállalkozási formában működtetett 10 szakrendelés jelezte a finanszírozási problémáit. A költségvetésben említés sincs arról, hogy mi lesz a sorsa a szakrendeléseknek. Továbbá, a már megkezdett, befejezetlen beruházásra nincs meg a saját erő.
Ha mindezeket egész évre betervezték volna, akkor világosan kiderül, hogy Balmazújváros saját bevétele az állami támogatásokkal együtt sem nyújt fedezetet a város működésére, a kötelező és nem kötelező feladatok finanszírozására. Többszöri kérés ellenére sem vették ki az úgynevezett “királycsináló” pontot, ami a polgármesternek szabad kezet ad abban, hogy a költségvetés különféle előirányzatai között, szabad akaratából, a képviselő-testület előzetes megkérdezése és jóváhagyása nélkül, bármikor átcsoportosíthasson pénzeket. A kiadások közötti átcsoportosítást a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a polgármester azt szeretné, hogy a képviselő-testület fogadja el az úgynevezett keretszámot, amely az utolsó előterjesztés szerint 6 milliárd 224 millió 95 ezer 66 forint. A képviselőtestület a 2022. évi költségvetési rendelet módosítást többszöri próbálkozás ellenére sem fogadta el. Ezért kevés az esélye annak, hogy a 2022. évi beszámolót megszavazza.
Balmazújvároson nincs működőképes képviselő-testület, a polgármester nincs beszélő viszonyban a képviselő-testület pontosan a felével. Már több alkalommal készítettünk előterjesztést a testület önfeloszlatásáról. Ehhez a döntéshez minősített többség szükséges, mivel ez nincs meg, ezért a testület maradt. A jelenlegi állapot tovább nem tartható fent, minden egyes elvesztegetett nap tovább ront a városban lakók és az intézmények életén, a város megítélésén. Ez a jelenlegi állapot már csak a polgármesteri szék fenntartásáról és a vele járó előnyökről szól. A városnak gyors külső segítségre van szüksége, hogy az élet ne álljon meg teljesen Balmazújvároson, hogy tovább tudjunk lépni.” – áll Ferenczi Mária közleményében, aki a jelenlegi helyzet előzményeiről is tájékoztatott. Eszerint „2019. október 13-án a Célbakisér Civil Szövetség színeiben indultunk többek között Dobi Sándorné képviselőtársammal a helyhatósági választáson. Egy kampányprogram mellé álltunk, amely szerint, a Balmazújváros lakosságnak fenntartható, energia-, természet- és környezettudatos városfejlesztési programot ígértünk a BMW gyártól alig 16 kilométerre. Elsődleges célunk és ígéretünk az volt, hogy munkahelyteremtő beruházásokat létesítünk, arra fogunk törekedni, hogy az önkormányzat saját bevételét növeljük, működtessük és lehetőség szerint fejlesszük a meglévő intézményhálózatot. Tudtuk, előre láttuk, hogy kormányzati segítség és támogatás nélkül még így is nehéz lesz, ezért a polgármestert arra kértük, hogy aki fontos lehet a város életben tartásában, mindenkivel fel kell venni a kapcsolatot, politikai alkukat, egyezségeket kell kötni, tárgyalásokat kell kezdeményezni. Mindezeket politikai hovatartozás nélkül, a város érdekében kell megtenni. Elsősorban az országgyűlési képviselővel, a megyei közgyűlés elnökével és a magyar állammal kell megfelelő munkakapcsolatot kialakítani.
A már korábban elnyert, 2016-os, 2017-es, 2018-as pályázatok befejezéséhez a szükséges önerőt meg kell teremtenünk, a megkezdett beruházásokat be kell fejeznünk, mert ha nem ezt tesszük, akkor az elnyert támogatás összegét, kamatokkal együtt vissza kell fizetni a Magyar Államkincstárnak, az Európai Uniónak. A jelenlegi helyzet az, hogy Dobi Sándorné képviselőtársam és jómagam, most is és az elmúlt három évben is folyamatosan kitartottunk a választási ígéretünk mellett. Most is állítjuk, hogy a kapcsolatok építése, ápolása és a saját bevétel növelése az útja annak, ami a várost meg tudja menteni az eladósodásról. Mi nem álltunk át sehová. Nem is kérte senki, hogy bármely politikai oldalon kötelezzük el magunkat. Mert ez az összetartás, összefogás nem a politikai hovatartozásunkról szól, hanem Balmazújvárosról. A város érdekében, a további rombolás megállításában kell együttműködnünk.
A jelenlegi megosztottság és patthelyzet, a 6-6 szavazati arány azért alakult ki, mert a Fidesz-frakción kívül velünk együtt van egy harmadik képviselőtársunk, jelenleg független önkormányzati képviselő, aki belátta, hogy a város irányítása rossz irányba haladt és jelenleg is halad.
A polgármester és közöttünk (Dobiné Julika és jómagam) a választásokat követően megromlott a kapcsolat, közel három éve nincs velünk beszélőviszonyban, vagyis összesen a képviselő-testület hat tagjával. Velünk az ülések közötti időben semmilyen információt nem oszt meg, kihagy az egyeztetésekből. Az ülésekre készülő előterjesztésekről a meghirdetett időpont előtt csak a törvényben előírt minimum idővel kapunk információt, azokon változtatási javaslatunkat legfeljebb csak a bizottsági ülésen tudjuk elővezetni, több esetben pedig csak magán a képviselőtestületi ülésen. A város fejlődését és a választási ígéreteket szolgáló előterjesztéseinket sorra visszadobja a polgármester, így azok érdemi tárgyalásra nem is tudnak a képviselő-testület elé kerülni. A kommunikáció színvonala a képviselő-testületi ülésen odáig süllyedt, hogy a polgármester az éppen szót kért képviselő felszólalása közben vállalhatatlan jelzőket használt a nyilvánosság előtt képviselőtársaival szemben.”
