Összefogás: számos hiányosság van Debrecen költségvetésében
– Rekordot dönt Debrecen idei költségvetési főösszege. Ez annak is köszönhető, hogy az áthúzódó pénzmaradvány 50 milliárd forint. Örömteli, hogy a bölcsődékre, óvodákra, a Család- és Gyermekjóléti Központra, valamint a Városi Szociális Szolgálatra fordított támogatási összeg növekszik, de itt be is fejeződött a költségvetés pozitív része – kezdte az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület február 26-i sajtótájékoztatóján Madarasi István MSZP-s önkormányzati képviselő. Mint mondta, kötelező feladatként tíz önkormányzati társaság támogatására 6,8 milliárd forint van tervezve, ez 500 millió forinttal kevesebb, mint a tavalyi 7,3 milliárd. Kevesebbet kap a DEMKI, a Déri Múzeum, a Nagyerdei Kultúrpark, a MODEM, a DEKERT, a Csokonai Színház és a Debreceni Sportcentrum is. Kiemelte ezek közül a Csokonai Színházat, ahol 100 millióval kevesebb a támogatás, mint korábban. – Eddig az volt a vezérelv, hogy egy-egy arányban támogatta a minisztérium és az önkormányzat a művészeti, kulturális intézményeket. Ha azonban az önkormányzat csökkenti a színház támogatását, akkor a kormány is csökkenteni fogja. Ez komoly belső feszültséget fog okozni – vélekedett, hozzátéve, ha Debrecen gondoskodó város, akkor nemcsak a helyiekről, hanem az őket kiszolgáló intézményhálózati rendszerről is gondoskodni kell, emiatt aggályos ezen intézmények támogatásának csökkentése.
Számos hiányosságot vélt fedezni a költségvetésben: ilyen az átláthatóság irányába tett lépések (rendszeres közmeghallgatás); a helyi népszavazás (akkumulátorgyár kérdéskörben); bentlakásos intézmények férőhelyeinek növelése (idősotthonok bővítése); közösségi költségvetés (helyiek döntsenek bizonyos fejlesztésekről).
– A legnagyobb fájdalom a lakhatás kérdése, ugyanis évek óta nem bővül Debrecen bérlakásállománya. A Főnix Lakásprogramot mi is támogattuk, de az csak a bérlakásprogram egyik része. E mögött gazdasági társaságok vannak, ők tudnak támogatást nyújtani a saját munkavállalóiknak – sorolta. Hozzátette, Debrecenben nagyon magasak az albérletárak, ami az iparosításnak köszönhető. – Azzal, hogy ilyen mértékű lett a debreceni gazdaság fejlesztése, megnőttek a város feladatai, kötelezettségei is. Ilyen a lakásprogram is. Örömteli, hogy a Debreceni Egyetem is gondolkodik kollégiumépítésben, ugyanis a hallgatók ugyanazt a piacot célozzák meg, mint a debreceni munkavállalók – tette hozzá.
Kifejtette, a déli gazdasági övezetben területszerzésre 4,1 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Madarasi azt gondolja, ez nem önkormányzati, hanem állami feladat, ugyanis ezeket a gyárakat az állam "ideadta" Debrecennek. Vagyis az ezekkel járó kötelezettségeket is vállalják. – Látni, hogy míg 4,1 milliárd forint megy területszerzésre, ezzel szemben városüzemeltetésre 7,2. Vagyis megint csak az akkumulátorgyárakat és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságokat kívánja szolgálni a város. A városüzemeltetés a mindennapi életünk része, amely közvetlenül a város lakóinak érdekeit kell, hogy szolgálja.
A momentumos Mándi László az erőltetett iparosításról beszélt, arról, hogy a költségvetésnek jobban kellene szolgálnia a helyiek életét, mindennapjait. Kiemelte, kertségi fejlesztésekre – ha eltekintünk a keleti elkerülő 1. szakaszának kivitelezésétől – 1 milliárd forinttal kevesebbet fordít a város. – Tavaly 20 millió forint jutott a kertvárosi buszmegállók felújítására, idén erről szóló sort nem látni a költségvetésben. Minden hónapban érkezik lakossági kritika a DKV infrastruktúráját tekintve, így értetlenül állunk amellett, hogy ez kimaradt Debrecen rekordköltségvetéséből – mondta. Természetesen nem mehetett el szó nélkül a szolidaritási adó mellett sem. Tavaly 8, idén több mint 10 milliárd forint hozzájárulást kell fizetnie a városnak. – Szerintünk ez sérti az önkormányzatiság alapelvét és az önrendelkezési jogát. A saját bevételeinktől megfosztanak minket, és így nem tudjuk a debreceniek elsődleges érdekeit képviselni a különféle fejlesztéseknél, szolgáltatásoknál. Ha ebből a pénzből később vissza is kapunk, akkor meg van mondva, mire költhetjük el – fogalmazott. Szerinte a debrecenieket közvetlenül érintő szolgáltatások fejlesztése nem olyan léptékű, mint amit egy ilyen város megérdemelne.
Madarasi hozzátette, a közgyűlésen módosító javaslatokat fognak benyújtani. – Számunkra színpadias az a felháborodás, amit a polgármester úr az iparűzési adó elvonásával, a szolidaritási adóval kapcsolatosan eljátszott. Mi azt gondoljuk, nem elég csak levelet írni a miniszternek vagy pár sort megosztania a Facebookon. Ezt egy közgyűlési döntéssel lehetne megjeleníteni. A közgyűlés megfogalmazná a kormányzat felé, hogy az önrendelkezési jogot, az önkormányzatok jogkörét építsük vissza Magyarországon.
FR
