Intézményfenntartásra és bérekre koncentrálnak Hosszúpályiban
Hosszúpályi képviselő-testülete egyhangúlag fogadta el a település 2026-os költségvetését, amelynek bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2 milliárd 238 millió 374 ezer forint. A több mint 2 milliárdos büdzsé nagyságrendileg közel áll az előző évihez; Zara András polgármester szerint nagyjából 100 millió forintos eltérés mutatkozik, de ennek egy része abból adódik, hogy az idei költségvetésben áthúzódó tételként megjelennek korábban már elnyert pályázatok főszámai is. Ha ezeket kivonjuk a képből, az idei költségvetés lényegében a tavalyi szintet közelíti.
Biztos működés
A költségvetés egyik fontos pillére a 239 millió forintos helyiadó-bevétel, amelyen belül az iparűzési adó mellett 22 millió forint kommunális adó szerepel. Utóbbihoz kapcsolódóan a hosszúpályiak telkenként és évente 10 ezer forintos hozzájárulást fizetnek. Zara András szerint ezekre a helyi bevételekre elsősorban azért van szükség, mert az állami normatívák nem fedezik teljes egészében a kötelező feladatok ellátását.
A számok ezt világosan mutatják. A polgármesteri hivatal és a művelődési feladatok működtetéséhez 62 millió forintos önkormányzati kiegészítés szükséges, a szociális szolgáltató és gondozási központ fenntartásához 17 millió forintot kell hozzátenni, míg az óvoda és a bölcsőde működéséhez további 21 millió forint saját forrás kell. – A helyi adóbevételeket döntően az intézmények működtetésére kell fordítani – jelezte a polgármester, hozzátéve: emiatt fejlesztésekre alig marad saját forrás, így a település továbbra is elsősorban pályázati pénzekben bízhat. Az önkormányzat ugyanakkor abban reménykedik, hogy év közben többlet normatív támogatáshoz jut, amire korábban már volt példa.
A 2026-os költségvetés másik hangsúlyos eleme a bérek kérdése. A központi költségvetés egyes önkormányzati területeken 10, illetve 15 százalékos béremelést tartalmaz, ez azonban Hosszúpályiban nem minden munkavállalói kör esetében bizonyult elegendőnek. A polgármester hangsúlyozta:
a helyi munkahelyek és a dolgozók megtartása kiemelt szempont, ezért az önkormányzat bizonyos alulfinanszírozott területeken saját forrásból egészítette ki a béreket.
A képviselő-testület külön bérkeretet is megszavazott azoknak, akik a központi költségvetésből nem részesültek emelésben; ez mintegy 15-16 munkavállalót érint.
Lényeges tétel a szociális kiadások fedezete is. Hosszúpályi erre a célra 92 millió forint állami normatív támogatásban részesül, amelyet gyermekétkeztetésre, köztemetésre, különböző szociális segélyekre, a gondozási központ egyes feladataira, valamint az idősek támogatására lehet fordítani. Zara András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában nem feltétlenül kedvező, ha ez az összeg emelkedik, mert az azt is jelezheti, hogy a településen nagyobb a szociális terhek súlya, miközben az önkormányzat saját ereje korlátozott.
A büdzsében 10 millió forintos céltartalékot is elkülönítettek az esetleges váratlan, havária jellegű helyzetek kezelésére. Ez az összeg a teljes költségvetési főösszeghez mérten szerény, mégis fontos biztonsági elem.
A hosszúpályi költségvetés egészét nézve kirajzolódik: a település 2026-ban is fegyelmezett, működésközpontú gazdálkodásra rendezkedett be. A fő számok stabilitást mutatnak, a részletek viszont azt jelzik, hogy a mozgástér szűk: az intézmények fenntartása, a bérek rendezése és a szociális feladatok ellátása mellett saját erőből alig marad tér fejlesztésekre. A település idei éve ezért nem a látványos költekezésről, hanem a biztos működés megőrzéséről szólhat.
