Oktató- és gyártóhely is a Debreceni Egyetem új középüzeme
Elkészült a Debreceni Egyetem Vezér utcai innovációs parkjában a felsőoktatási intézmény Nemzeti Gyártó -Kutató -Oktató Középüzeme és a gyógyszertudományi kar háromszintes, 200 helyiségből álló, hétezer négyzetméter hasznos alapterületű épülete.
A kormány kiemelt beruházásaként közel 11,5 milliárd forintból az ipari terület átadásától számítva nyolc hónap alatt fejeződött be az építkezés. A projektzáró eseményt a beruházás szereplőinek részvételével december 12-én tartotta a Debreceni Egyetem a Learning Centerben.
A vendégeket Tőzsér József rektorhelyettes köszöntötte. Elmondta: az elkészült épület nemcsak az oktatást és a kutatást szolgálja, hanem gyártókapacitást is jelent. Ez szemlélteti az egyetem stratégiai célját, hogy kilépjen a piacra és egy ipari szereplővé is váljon. Ez azonban nemcsak a bevételszerzés miatt fontos, hanem egyben emeli az oktatás és a kutatás színvonalát is. Kiemelte: a Debreceni Egyetemen a gyógyszerésztudományi az élettudományok területén az egyik legdinamikusabban fejlődő kar, aminek az éves teljesítménye az elmúlt öt esztendőben több mint megkétszereződött. A gyógyszerésztudományi kar az új otthonában XXI. századi környezetbe kerül, és teljesítménye még tovább növekedhet - hangsúlyozta.
– Sok év után nagy mérföldkőhöz érkeztünk. És itt nemcsak erről a projektről beszélnék, hanem arról a rendszerfejlesztésről, ami az egészségipari innováció és gyógyszeripari ökoszisztéma kapcsán megvalósult. Olyan, Európában is egyedülálló ökoszisztéma épül ezen projektek rendszerszerű fejlesztése és az egyetem hozzájárulása kapcsán, amire büszkék lehetünk. Ezek közül a mostani az egyik legnagyobb beruházás, ahol a létrejött infrastruktúra az oktatást, a termelést és a piaci kapcsolatokat is szolgálja – ezt már Bács Zoltán, az egyetem kancellárja mondta köszöntőjében, majd a Debreceni Egyetem rendszerébe illesztette az új beruházást.
– Nem mehetünk el amellett, hogy az új létesítmény szomszédságában lévő telken megvalósult egy pilot üzem, ahol K+F tevékenységet folytathatnak a cégek, és ahol a gyógyszerészkarnak és az oltóanyaggyárnak is van érintettsége. Mindezek ha összeállnak, és néhány év múlva megkezdik működésüket, olyan ökoszisztémával rendelkeznek, ami jó helyzetbe hozza az egyetemet és a gyógyszeripart is. Ezáltal a gyógyszeripar olyan nemzeti tudást épít, ami ma már csak nyomokban van meg, ezek alapján azonban újra lehet építeni Magyarországon.
Az infrastruktúrafejlesztés végén vagyunk, a középüzemben a szakmai tevékenység néhány hónap múlva kezdődhet, komoly gyártási, technológiai engedélyezések előtt állunk. A következő években már lesznek eredményei, de kell két-három év, hogy ez a rendszer beálljon – részletezte Bács Zoltán, aki az oltóanyaggyárról is beszélt. Mint mondta, a létrejötte még éveket vesz igénybe. A töltő-kiszerelő üzem 2026-ban, a hatóanyaggyár működésének kezdete ennél is később várható.
A középüzem létrehozásának és a gyógyszertudományi kar építésének rövid- és hosszútávú perspektíváit Kovácsné Bácskay Ildikó, az Egészségipari Intézet igazgatója, a gyógyszerésztudományi kar dékánja, a Gyógyszertechnológiai Tanszék vezetője ismertette. Mint mondta, egy intenzív munkával eltöltött közel három év, nagy összefogást igénylő munka zárult le, ami egyben egy új időszak kezdete is.
A karunk életében azért is jelentős a projekt, mert eddig nem volt otthonuk, amire kiírhatták, hogy Gyógyszerésztudományi Kar. Most ez megvan, és a kar nemzetközi szinten is tovább pozícionálhatja magát. Részt tud venni tudástranszfer folyamatokban, ezeket hasznosíthatja, továbbá a saját kutatásait szabadalmaztatási eljárásait is meg tudja vizsgálni. Az otthonteremtéssel létrejött egyfajta tudatosság is, amiben a felsőoktatási elvárásokat egyeztetik a piaci igényekkel is
– emelte ki, majd az új lehetőségekről beszélt. Fontos számukra, hogy a tudományok eredményeit gyorsan lekövessék és beépítsék a képzésbe. Kiemelt feladat a multidiszciplináris tevékenység. Komoly felelősségük van, hogy egy olyan gyógyszeripari folyamatba kapcsolódjanak be, amely a nemzetgazdaság zászlóshajója, azt támogassa, a piacra kerülést közösen valósítsák meg. Nemzetközi színvonalú projekteket tudnak végig vinni, bekapcsolódnak a nemzetközi innovációs értékláncba. A Debreceni Egyetemen a kutatásuk két fő iránya a gyógyszerkutatás és a releváns klinikai farmakológiai problémák feltárása.
A partnerekkel együttesen azt kell elérni, hogy a gyógyszeripari szereplők a tudástranszfert kihasználva ne szponzorként, hanem befektetőként működjenek közre a fejlesztésekben. Leszögezte, az elsődleges feladatuk az oktatás. amit az új épületben két előadó- és több szemináriumi teremben tudnak megvalósítani. Együttműködnek az egyetem többi karával, azok tanszékeivel, valamint az iparág nemzetközi partnereivel is.
Az innovatív középüzemi kutatás-fejlesztés lehetőségeiről Ujhelyi Zoltán adjunktus beszélt. Közölte, a gyógyszerészet igen intenzíven fejlődik, ugyanígy halad előre a gyógyszerésztudományi kar is. Az egyetem célja a legmagasabb szint elérése. Ezt azzal tette a hallgatóság egy része számára érthetővé, hogy a legtöbb labor általában a negyedik szinten megáll, a hetes szinten a megcélzott pályázat prototípusát már le kell tudni tenni az asztalra, míg a kilences szinten már az egyetem hasznosítja a kutatások eredményeit, bent tartva az ebből képződő profitot. Ilyen lesz a középüzem is a gyártóterületével.
Céljuk, hogy hasznosítsák a Debreceni Egyetemen képződött nagy mennyiségű tudást, felhasználják az egyetem tudományos és partnerkapcsolatait. A középüzem a tudomány népszerűsítésére és oktatásra is szolgál. A gyógyszeripar nagyon várja a frissen végzett gyógyszerészeket. Erre is jó lehetőségeket ad a középüzem. Ott gyakornoki programot indítanak a frissen végzett gyógyszerészeknek is.
CH
