Nem szűnik meg a kis falvak önkormányzata
– Attól senkinek nem kell félnie, legalábbis amíg a Fidesz–KDNP kormányoz, hogy a legkisebbtől a legnagyobb településekig polgármestert és önkormányzati képviselőket ne választanának. Ezt a konzultációs sorozat elején rögzítettük, és minden állomáson következetesen elmondjuk. A feladatellátás rendszere persze külön kérdés lehet, vagyis hogy milyen feladatokat mely típusú önkormányzatok lássanak el. A feladatokban lehet változás. De ez az önkormányzatiságot, az önkormányzati autonómiát nem érinti – válaszolta a Cívishír kérdésére Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára.
A politikus országos tájékoztató-tájékozódó körútja részeként február 5-én délután Debrecenben, a Vármegyeháza Árpád-termében tartott önkormányzati konzultációt a hajdú-bihari polgármestereknek, képviselőknek. A zárt ülés előtt a sajtó képviselői kérdezhették az államtitkárt.
A debreceni egyeztetés kapcsán Dukai Miklós arról is beszélt, hogy a tanácskozásra a vármegye minden településének polgármesterét meghívták. A témák körét illetően hangsúlyozta: nincs tabutéma, minden kérdés, észrevétel és felvetés hasznos a minisztériumnak, ezekből később összesítést készítenek. – Amikor végigjártuk az országot, és meghallgattuk a településvezetőket, utána szerkezetében össze kell állítani, milyen felvetések hangzottak el, és azokból kell majd szintetizálni, hogy mivel kell foglalkozni. A minisztérium célja az, hogy még a választás előtt kormányjelentés készüljön a konzultációkon elhangzott felvetésekből, és ha körvonalazódik bármilyen változtatás, szabályozási igény, annak bevezetésére legyen kellő felkészülési idő – részletezte Dukai Miklós, hozzátéve: az elképzelés az, hogy a 2029-es önkormányzati választásra kellő mennyiségű időt adjunk a felkészülésre, akkor lépnének hatályba a változások.
Megkerülhetetlen kérdésünk volt a jelentős helyi adóbevétellel rendelkező települések éves adónövekményéből származó szolidaritási hozzájárulás eddigi tapasztalata, jövője. A befizetés Hajdú-Bihar egyes városaiban akár több száz millió forint is lehet. Dukai Miklós ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás a költségvetésben lényegében az egyetlen olyan elem, amely kifejezetten kiegyenlítő funkciót tölt be, vagyis a jobb anyagi helyzetben lévő településektől irányít forrásokat a kevésbé tehetősek felé.
– A szolidaritási hozzájárulásnak ilyen értelemben van létjogosultsága a költségvetésben, és beváltotta a kiegyenlítő szerepét – fogalmazott. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a településvezetők részéről leggyakrabban nem az elvvel, hanem a mértékkel és a források átcsoportosításának arányával van vita. – Sok polgármesternek az a problémája, hogy túl sok az a forrásrész, amit az állam máshová csoportosított – mondta.
Felidézte: 2026-ban könnyítést vezettek be, amely szerint az 50 millió forint alatti szolidaritási hozzájárulást fizető településeknek ezt a tételt nem kell megfizetniük, 50 millió forint felett marad a befizetési kötelezettség. Az államtitkár szerint ez a könnyítés több mint 500 önkormányzatnak jelent teljes mentességet, ami jól mutatja a rendszer nagyságát.
– Ezért beszélünk ezekről a kérdésekről: hogy utána meg tudjuk határozni, hogyan és milyen formában érdemes a szolidaritási hozzájárulást, ezt a rendszert megújítani, fenntartani, formálni – zárta válaszát Dukai Miklós.
