Nem könnyű bekerülni a debreceni és hajdú-bihari idősotthonokba

Bár az elmúlt években nőtt a debreceni és hajdú-bihari idősotthonok száma, a várólisták a 3-6 ezer forintos napi térítési díjak és a milliós egyszeri belépési összegek mellett is hosszúak. A hajdú-bihari demográfiai jellemzők, a fiatalok elvándorlása előrevetíti a probléma erősödését: az idősek magukra maradnak, ellátásukról a család nem tud gondoskodni. A pszichiátriai betegek elhelyezése is nyomasztóan nehéz, miközben a Covid érezteti utóhatását – derül ki a debreceni önkormányzat több mint száz oldalas szakmai anyagából, amely nemcsak a megyeszékhely, hanem a megye szociális ellátórendszerét, annak kihívásait és a jövőben tervezett beruházásokat is megjeleníti. A könnyebbség kedvéért a Cívishír pontokba szedte a dokumentum legfontosabbnak, legérdekesebbnek tartott részleteit.

• Debrecen 201 ezres lakosságának ötödrésze (40 ezren) elmúlt 65 éves, közülük 25 ezer nő, 15 ezer férfi. A 65 év felettiek száma 2008 óta folyamatosan emelkedik a városban. Várhatóan egyre több egyedülálló idős nőről kell gondoskodni, miközben a korcsoport egészségi és mentális állapota fokozatosan romlik, a generációk eltávolodtak egymástól, egyre több az egyedül élő öreg.
• A debreceni Városi Szociális Szolgálat által működtetett Pallagi úti idősotthonban 2022 végén 201-en voltak az ápolás-gondozási részlegen, 47 százalékuk 80 év feletti. A demensek részlegén 48 idős – zömmel 80-89 éves – embert gondoztak. A Szávay Gyula utcai idősotthonban 32-en laktak, szinte mindenki elmúlt hetven. Míg korábban csak a Szávay Gyula utcai otthon esetében vezettek hosszú várólistát, mára ez a Pallagi úti intézményre is igaz. Ennél 2023 novemberében az ápolás-gondozási részlegen 46, a demenseknél 49, a gondozóháznál 22 várólistás volt. A Szávay Gyula utcai telephelyen 41-en szerettek volna elhelyezést nyerni. Eközben az üres álláshelyekre nagyon nehéz munkaerőt találni.
• A demenciával járó kórképek jelentős részét nem diagnosztizálják, a tüneteket a hozzátartozók, családtagok gyakran nem ismerik fel, ha igen, akkor is halogatják a szakember felkeresését vagy a tüneteket az öregedés velejárójának tartják. Mire ezek az öregek az ellátórendszerbe kerülnek, már általában középsúlyos, vagy súlyos demenciában szenvednek. Gondozásuk nagy teher a hozzátartozóknak, akik gyakran maguk is idősek, betegek, esetleg éppen emiatt mutatják a depresszió tüneteit.
• Míg Hajdú-Biharban 2015-ben 37 idősotthon működött, addig a számuk mára meghaladta az ötvenet. Tizenötöt települési önkormányzatok, huszonegyet egyházak, hatot cégek, hármat társulások, kettőt civil szervezetek működtetnek. Az ellátást leginkább 80-89 év közötti, főként özvegy, alacsonyabb iskolai végzettségű nők veszik igénybe. A térítési díjak tavaly napi 3100-6400 forint között mozogtak, míg az egyszeri belépési hozzájárulás 5 millió forintig terjedt. Az intézmények szinte mindegyike teljes kihasználtsággal működik, a várólisták hosszúak. Az igénylők egészségi állapota egyre rosszabb, sok egyedülélő, elmagányosodó nő kéri felvételét.
  Átmeneti ellátást biztosító gondozóházakból – idősek számára – 14 működik a megyében (kilenc Debrecenben). A térítési díjak napi 5 ezer forint körüliek, a gondozottak zöme 85-89 év közötti nő szív- és érrendszeri betegségekkel, látászavarokkal. Szintén sokan vannak a várólistákon.
• Hajdú-Biharban továbbra is működnek engedély nélküli – önmagukat lakóközösségként hirdető – gondozóházak idős kliensekre számítva. Valójában nem átmeneti jelleggel nyújtanak szolgáltatást, az ellátás szakszerűtlen, a tárgyi feltételek elégtelenek. A lakószobák zsúfoltak, nem érvényesül a személyenkénti legalább 6 négyzetméter lakóterület, nem biztosított az akadálymentesség. Nem ritka, hogy ugyanaz végzi a 10-12 személy teljes ellátását, ápolását, a főzést és a takarítást is. Ahogy az sem, hogy pszichiátriai betegeket helyeznek el az idősek között.
• Hajdú-Biharban az állami fenntartású szociális intézményeknél a leghosszabb várólisták a fogyatékos és pszichiátriai betegekről gondoskodó, valamint a pszichiátriai betegek átmeneti elhelyezését szolgáló otthonoknál alakultak ki. A megyében Balmazújvárosban, Bárándon, Debrecenben, Derecskén, Komádiban, Sárrétudvariban, Szerepen találhatók ilyen állami intézmények. Továbbiakat találunk egyházaknál, civil szervezeteknél és vállalkozásoknál is. Hajdú-Biharban a fogyatékosok számára 24, a pszichiátriai betegek elhelyezésére 8, a szenvedélybetegek érdekében 1 otthon működik. Hajléktalanok számára nincs ilyen lehetőség. A bentlakásos szociális intézményekben 4347 férőhelyen 4063 gondozottat tartottak számon.
• A pandémia következtében még a tanyán élők is „visszahúzódóbbak, óvatosabbak, tartózkodóbbak lettek”. Az idősek mentális állapota gyengült, az izolálódás és a félelem gyakran depresszióhoz, demenciához vezetett. Több az egészségügyi probléma, a szövődmény, az alapbetegségek felerősödtek, újabb betegségek jelennek meg és egyre fiatalabb korban. „Egyes településeken jellemzően romlott a családok anyagi helyzete, a jövedelem kiesése miatt nehéz helyzetbe kerültek, 2022-ben többen vettek igénybe rendkívüli települési támogatást, de a nyugdíjemelési és az egyszeri segély iránti kérelmek száma is szaporodott, valamint az adományok iránt is megnőtt az érdeklődés” – olvasható a beszámolóban.

• Az orosz-ukrán háború következtében 2022. március 7-én jelent meg az első menekült család. Az ő és az utánuk érkezők számára az önkormányzat a Kassai út 25. szám alatt biztosított átmeneti szálláshelyet. Majd a Pósa utcán, de szeptember végével a szolgáltatás – annak kihasználatlansága miatt – befejeződött.
• A debreceni szociális étkeztetést naponta átlagosan 8875-en vették igénybe 2022-ben (egy évvel előtte 6313-an). A népkonyhán tavalyelőtt napi mintegy 17 ezer, 2021-ben 19 ezer embert szolgáltak ki. Megyei szinten a szociális étkeztetésben megjelenők jelentős része 70-74 és 80-84 év közötti, saját ingatlan élő özvegy legalább 114 ezer forintos nyugdíjjal. A szolgáltatók helyzetét a magas rezsiköltségek, az emelkedő üzemanyag-, nyersanyag- és élelmiszerárak nagyon megnehezítették; a költségcsökkentés érdekében egyes szolgáltatóknál saját futárszolgálat viszi házhoz az ételt. Sok helyen elkerülhetetlenné vált a térítési díjak emelése, de valójában az sem fedezi a bekerülési költséget.
• A megyei falugondnoki szolgáltatások tapasztalata az – bár a visszajelzések szűkössége miatt az adatok nem általános érvényűek –, hogy azt idősebb nők vették igénybe 60 ezer forintot se elérő nyugdíjjal. A tanyagondnoki szolgáltatással elsősorban 60-74 év közötti, többségében 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező nők élnek, valamint olyan gyerekek, akiket tanyagondnokok szállítanak iskolába.
• A hajdú-bihari tanyagondnokok visszajelzései szerint az ellátottak főként 60-74 év közötti, többségében általános iskolai végzettséggel rendelkező nők a jellemző népbetegségekkel. A tanyaszolgálatok a gyerekek iskolába szállításában is nagy szerepet vállalnak.
• Házi segítségnyújtásban (tisztálkodás, bevásárlás, szociális ügyintézés, háztartási munkák stb.) 2022-ben 1530-án részesültek Debrecenben. Szintén megyei szintre vetítve a szolgáltatást elsősorban 80-89 év közötti, özvegy, 8 általános iskolai végzettségű, saját ingatlanban élő idősek – főként nők – vették igénybe. Míg egyes szolgáltatóknál a házi segítségnyújtás ingyenes, addig másoknál a megállapított térítési díj meghaladja az óránkénti 3 ezer forintot. E téren is gond a megfelelően képzett, megbízható szakemberek hiánya – a kisebb településeken különösen!
• Debrecenben a fogyatékosok nappali ellátását 251-en, a pszichiátriai betegekét 130-an, a szenvedélybetegekét 297-en vették igénybe. A hajléktalanok nappali melegedőjét átlagosan napi 309-en használták 2022-ben.
• Debrecen városa lakásfenntartási támogatást 856, időszaki és eseti pénzbeli támogatást 797 főnek adott. Az időszaki támogatás 2-6 hónapig jelenthet 4-100 ezer forintot, míg az eseti támogatás összege 5-500 ezer forint. A lakásfenntartási támogatás egyedülélőnél havi 12 ezer, családosnál 10 800 forint egy éven át. Ez a szociális ellátás természetben is kérhető, ami a gyakorlatban évi két alkalommal 25 mázsa tűzifát jelent. Szociális lakbértámogatást 283 főnek adtak.
• Kelengyetámogatást 34 (gyermekenként 36 ezer forint), iskolakezdési támogatást 244 (gyermekenként 9.600 forint), temetési támogatást 11 főnek ítéltek meg (legfeljebb 120 ezer forint) a megyeszékhelyen. Gyógyszertámogatást (évenként legfeljebb 6 alkalommal) 167-en kaptak, míg 156 főnél az önkormányzat átvállalta a köztemetés költségeit. A hetvenen túliak szemétdíját 4192 kérelmezőnél vállalta át az önkormányzat 2022-ben, míg a Nagyerdei Gyógyfürdőt vagy a Kerekestelepi Strandfürdőt mintegy 11 ezren használhatták térítésmentesen tavalyelőtt. Aki betöltötte a 101. életévét, az az életéveinek megfelelő összeggel (év/ezer forint) támogatható, 2022-ben összesen 15 ilyen támogatást folyósított az önkormányzat.

Ratalics László