Nagy lépést tesz a stabil jövő felé a HUNÉP

Jövő januártól Bakos Miklós veszi át Szűcs Gyula elnök-vezérigazgatói helyét az elsősorban nagy építőipari beruházások kivitelezőjeként ismert HUNÉP Universal Zrt. élén – hangzott el a tudatos utódlásról tartott keddi sajtóbeszélgetésen.

A HUNÉP története 1951-ig nyúlik vissza, az akkori Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot 1991-ben alakították át gazdasági társasággá. Egy évvel később privatizálták a még mintegy ezerfős céget, amely ma – mivel fővállalkozói létszámot tartani értelmetlen és lehetetlen – körülbelül 120 főt foglalkoztat mérnök irodai rendszerben. A társaság jelenleg az egyik legjelentősebb magyar építőipari szervezet, célja megőrizni pozícióit a magasépítési területen és a korábban megszokott színvonalon kiszolgálni a megrendelőket. Ez utóbbiakak felsorolni hosszú ideig tartana, de azt érdemes tudni, hogy a HUNÉP felelt a Nagyerdei Stadion, a Debreceni Járásbíróság, a Debreceni Ítélőtábla, az Agóra Tudományos Élményközpont megépítéséért, vagy a Debreceni Református Kollégium és a Nagyerdei Víztorony felújításáért. Továbbá egy sor egyetemi oktatási és egészségügyi épület kivitelezéséért. Ha a cívisvároson kívül keressük középületeiket, akkor egri, kazincbarcikai, miskolci, szolnoki középületeket kell említenünk. Fontos: a HUNÉP a Szinorg Universal Vagyonkezelő Zrt. legnagyobb tagja 12 milliárd forintot meghaladó saját forgalommal és ők adják a Szinorg-csoport konszolidált árbevételének 70-75 százalékát.

Bakos Miklós jelenleg a HUNÉP budapesti székhelyű, ugyancsak magasépítői tevékenységet végző cégének a vezetője. 1999 óta dolgozik a társaságnál, a termelői területen kezdett, a kivitelezés közel áll a szívéhez. Később a vállalkozási csoportnál dolgozott. 2006-ban lett a már említett fővárosi cég igazgatója, amely a HUNÉP által elnyert budapesti munkákat vezényelte.

Nemzetbiztonsági kockázattá válhat

– A HUNÉP vezetői olyan életkorba lépnek, amikor át kell adják helyüket a következő generációnak. Ez a folyamat több mint 15 éve kezdődött, azóta készülünk erre, s azóta is egyik legjobb lépésnek gondolom. Minden évben a céghez hoztunk 2-3 fiatal mérnök, illetve közgazdász végzettségű munkatársat, akik nálunk kezdték el a pályafutásukat. A vállalat alkalmas arra, hogy a kollégákat több cégnél, több pozícióban kipróbáljuk és a tehetségeseket magasabb szintre emeljük. Ennek is köszönhető, hogy bő 15 év alatt kialakult az ütőképes utánpótlás – indokolt Szűcs Gyula, aki megmosolyogja az önmagukat „örökösnek” és pótolhatatlannak vélő vezetőket. Szerinte egy-egy korosztály valamiben mindig felkészültebb az elődeinél, a tapasztalat megszerzése pedig idő kérdése. 

Hogy miért most lépik meg a váltást? A helyi üzleti élet befolyásos alakja ezt az elmondottakon túl az építőipari konjunktúrával magyarázta. – Két-három jó üzleti év még előttünk lehet, megalapozva az új vezetők elindulását. Hullámvölgyben váltani nem szabad, a 2008-as világgazdasági válságot követő években még a tapasztalt menedzsmentnek is nehéz volt vízen tartani a hajót – mutatott rá, megjegyezve: az építőipar ilyen tekintetben ciklikus jövedelmezőségű ágazat, amelyben békeidőben kell felkészülni a háborúra. A belső okokat tovább is fűzte. – Egy idő után a fiatalabbakban elfogyhat a türelem és elmennek más cégekhez. Másrészt akkor kell odaadni a gyeplőt, amikor a legjobb korban vannak.

A HUNÉP-hez hasonló utódlási helyzet a kilencvenes években indult magyar vállalkozások 60 százalékánál fennáll, és Szűcs Gyula nagyon lényegesnek nevezte azt, hogy mennyire profin vezénylik le ezt a folyamatot a partnerek előtt és házon belül. Rossz esetben ugyanis bizalomvesztéssel, illetve bizalmatlansággal járhat, márpedig a bizalom olyan tőke, amelyért évtizedeken át kell dolgozni, ám egy rossz mondattal elveszíthető. – Az utódlás időzített bomba a gazdaságban. Ha sokan rosszul lépnek a kérdésben, az veszélyeztetheti a stabilitást, ami összességében nemzetgazdasági szinten éreztetheti a hatását – ecsetelte. 

[Beillesztett cikk: A jövőt építették fel: 25 éves a HUNÉP Zrt.]

Lokálpatriotizmus nélkül nem megy

Lejt-e eléggé a hazai pálya Debrecenben vagy van hiányérzete? – kérdeztük Szűcs Gyulától, aki a HUNÉP és az önkormányzati tulajdonú Debreceni Vagyonkezelő Zrt. beruházásában épülő Forest Offices irodaház április bokrétaavatóján a helyi cégek bevonásának fontosságára figyelmeztetett. „A helyi erők nélkül határidőt tartani és megfelelő minőségű munkát végezni ritkán sikerül” – jegyezte meg akkor a cégvezető, amiről nekünk – és gondolom másoknak is – a 2-es villamos pályaépítése jutott az eszünkbe a fővárosi Arcadommal. 

– Nem csak közvetlen megbízással lehet helyzetbe hozni egy helyi vállalkozást. Hanem az is sokat számít, mennyire lokálpatrióták a döntéshozók. Hogy hajlandóak-e plusz lépésekkel újabb és újabb forrásokat megszerezni a városuk számára. Ha igen, azzal a helyi gazdaság is jól jár, hiszen egy debreceni cég itt tud a legkisebb költségszinttel dolgozni, azaz a legnagyobb eséllyel pályázni – felelte. Kiemelte: ha nem eléggé lokálpatrióta a városvezetés, a képviselők, akkor a helyi vállalkozások nehéz helyzetben vannak. 

A HUNÉP topmenedzsmentjének négy tagja közül csak a gazdasági igazgató marad a helyén. Szűcs Gyula mellett Hegymegi István vezérigazgató-helyettes és Kamuti Géza termelési igazgató posztján is megtörténik a váltás. Ami Szűcs Gyulát illeti, a napi operatív, vagyis műveleti teendőktől hátrébb lép, de igazgatósági elnökként tovább dolgozik.

Ratalics László