Megmondjuk, mi épül Debrecenben szájtépésből és fanyalgásból
A Campus Fesztivál kapcsán értettem meg, hogy mi, magyarok miért is nem tudunk örülni mások sikereinek. Adva van egy korrekt, nyugodt, országosan híres rendezvény, ahol megfordul a fél város. Programot ad, pénzt termel, pörgeti a várost. Örülni kellene még akkor is, ha nem vagyunk ott.
Ehelyett megy a fanyalgás, hogy hangos, meg sok a részeg, nincs víz és a felelőtlen, hülye szülő még a gyerekét is kiviszi. A média ezeknek az olvasói leveleknek helyt ad, és dörzsöli a tenyerét, hogy balhé van.
Magyarországon, így Debrecenben is az van, hogy nem tudunk örülni mások sikereinek.
Jobb az – gondoljuk –, ha mások szerencsétlenebbek, mint mi, mert akkor érezzük magunkat valakinek.
Normálisan az a helyzet, hogy létrejön egy produktum és ha sikeres, akkor pénzt termel, aztán adót fizet. Az adóból meg épül-szépül a település. Legyen ez a Campus Fesztivál, egy fagyizó, ruhabolt vagy magángazdaság. Felfoghatatlan, hogy ezt mi, magyarok nem értjük meg. Vagy legalábbis nem mindenki. Fanyalgásból, szájtépésből nem épül játszótér, bicikliút... maximum zsákutca. Az meg tudjuk, hová vezet.
Szakács Béla
