Megérkezett a tavasz a hortobágyi vadlovakhoz
Beindult az élet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Pentezugi Vadlórezervátumában. A nagyközönség elől teljesen elzárt területen április 22-én már az ötödik kiscsikó született – tudtuk meg a nemzeti park vadlovas projektjének koordinátorától. Kerekes Viola elmondta: az első csikó két hete érkezett, az igazi „nagyüzemre” pedig majd májusban számítanak, amikor további 20-30 jövevénnyel gyarapodik az állomány.
A rezervátumban mintegy 280 vadló (Przewalski-ló) él, közülük körülbelül száz a szaporodóképes kanca, ám ez nem jelenti azt, hogy mindegyik minden évben ellene. A túlszaporodás elkerülése érdekében ugyanis meghatározott szempontok alapján egy részük fogamzásgátló kezelést kap, így ideiglenesen ezek az egyedek nem hoznak világra utódokat – mondta Kerekes Viola. Hozzátette: a vadlovak a 3000 hektáros rezervátumban úgynevezett félvad körülmények között élnek, ami azt jelenti, hogy télen-nyáron a puszta biztosítja számukra az élelmet és a vizet, külön táplálékot nem kapnak. A terület a nemzeti park A-zónájához tartozik, a legszigorúbb védelem alatt áll, a látogatóktól teljesen elzártan élnek az állatok. Az ellés sem felügyelet mellett zajlik, a kancák ugyanúgy hozzák világra a csikóikat, mint teljesen vadon élő társaik.
Ezeket a különleges állatokat – a járványügyi intézkedés enyhítését követően – a nagyközönség a Malomházi Vadasparkban tekintheti majd meg. A látogatók találkozhatnak például Vinterrel, aki öt évvel ezelőtt egy ausztriai állatkertből került a Hortobágyra. A pentezugi lovakhoz képest ritkább vérvonalú csődör utódai jelentősen hozzájárulnak az állomány vérfrissítéséhez.
Kerekes Violától megtudtuk azt is, hogy jelenleg két új iránya van a rezervátumban zajló kutatásoknak. Egyrészt elkezdődött egy úgynevezett alap monitorozás (botanikai, faunisztikai, parazitológiai felmérések), amelyek arra a kérdésre keresik a választ, hogy a nagytestű fűevők hogyan hatnak környezetükre, illetve a környezet miként befolyásolja az életüket. A másik irány a lovak egyedi felismerésének automatizálása mesterséges intelligencia segítségével. Ennek fejlesztését a Debreceni Egyetem szakemberei végzik.
Takács Tibor
