Maligánfok és hőmérséklet
Az alkoholos italok fogyasztása világszerte elterjedt és napjainkra a férfiak mellett egyre több nő, valamint a fiatalabb korosztály számára jelenti a kikapcsolódás, jókedvre derítés vagy éppen búfelejtés egyik formáját. Ám ivászat előtt érdemes elgondolkodni: milyen alkalmakkor, miből és mennyit igyunk, s melyek azok a betegségek vagy állapotok, amikor feltétlenül kerülnünk kell a bódító nedűt.
Egy biztos, a megfelelő hőmérsékletű, minőségi italok mértékletes fogyasztása növeli az elfogyasztott ételek élvezeti ékét. Az apperitif étkezések előtt kiváló étvágygerjesztő, elősegíti az emésztést. Elsősorban keserű italok alkalmasak erre a célra, de a száraz vörösboroknak és a savasabb fehérboroknak is kedvező a hatásuk. Ilyenek például a vermutok, ürmösök, pálinkafélék, borpárlatok, keserű likőrök, száraz koktélok és a száraz szamorodni. Az édes alkoholos italok étkezés előtt kerülendők, mert elveszik az étvágyat. Az étkezés mellé elfogyasztott alkohol segíti a húsos ételek emésztését, a fehérjék lebontását.
Ha egymás után többféle italt akarunk megkóstolni, mindig a gyengébb alkoholtartalmúval és zamatúval kezdjük, a jobb és különlegesebb kategóriák felé haladva. Ám a nedűk teljes élvezete a felszolgálási hőmérséklettől is függ. A világos söröket 8-10, a barna söröket 10-12 fokos hőmérsékleten ajánlott felszolgálni. Az ennél hidegebb sörök zamata nem érvényesül, a habja is kevés, az ennél melegebb ital habja nem tartós, emellett üdítő hatását is elveszíti. A fehérborok hőmérsékletét a maligánfokban mért erősségük határozza meg, minél erősebb a bor, annál kevésbé kell hidegnek lennie. A vörösborokat és a Tokaji aszút körülbelül 16 fokos hőmérsékleten ajánlott fogyasztani. A csemegeborok hőmérsékletének meghatározására saját kívánságunk az irányadó. A pezsgőket általában 5 fokosan, a röviditalokat előhűtés nélkül, jéggel ihatjuk.
A kisebb alkoholtartalmú italok kevésbé terhelik meg a szervezetet, ezért törekedjünk az égetett szeszes ital kisebb arányára, valamint arra, hogy ezeket is étkezéshez kötötten fogyasszuk el. Az alacsonyabb alkoholkoncentrációjú italok kevésbé károsítják a gyomor és a belek nyálkahártyáját, mint a tömény szeszes italok. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az alkohol mellett egyéb összetevők (aldehidek, észterek, fenolok, tanninok, vas, ólom és kobalt) is felelősek az italok egészségkárosító hatásáért.
A vörösbor is csak mértékkel egészséges
Az alkoholfogyasztás a mámoros állapottól kezdve egészen súlyos állapotig vezethet. Az alkoholmérgezés négy szakaszát különböztethetjük meg. Az elsőnél a tünetek még nem vagy alig vehetők észre, kellemes, euforikus érzés, nyugalom, a gátlások oldódása, majd beszédkésztetés jellemzi e szakaszt. A véralkohol szintje (azaz 1000 egységnyi vérben hány gramm alkohol van): 0,25-0,30 ezrelék. E fölött a kritikai készség zavara és a koncentráció csökkenése figyelhető meg. Ezt követi az izgalmi szakasz, azaz az ittasság. Még tart az euforikus állapot és a bőbeszédűség, ám szapora, telt, erőteljes pulzus, gyorsult légzés, emelkedett vérnyomás, könnyes, véreres szem, kipirult arc, bővebb verejtékezés és vizelet-kiválasztás, alkoholszagú lehelet, az önuralom és önbírálat elvesztése, a térlátás, egyensúly és helyérzékelés kezdődő zavara jellemzi. Ez esetben a véralkoholszint: 0,5-1,5 ezrelék. A rendezetlenségi szakasznál már enyhe részegségről beszélhetünk. Lelassul a gondolkodás és a beszéd, megnyúlik a reakcióidő, jellemző a pontatlan érzékszervi észlelés, a hiányos tájékozódás, a gátlástalanság és aluszékonyság. A véralkohol szintje ilyenkor 1,5-2,5 ezrelék. Végül bekövetkezhet a komatózus, azaz a súlyos részegség. Tompultság, depresszív hangulat, vérnyomásesés, testhőmérséklet-süllyedés, légzőközpont-bénulás, el-elbóbiskolás után tudatborulás, később zavartság, kóma léphet fel, de akár halálhoz is vezethet; a véralkoholszint 2,5-4,0 ezrelék.
