Kibogoztuk Folyás demográfiai gordiuszi csomóját
Folyáson meglepő és egyben azt gondolhatnánk, hogy a falu számára szomorú jövőt előrevetítő statisztikai adatokat hozott a 2022. évi népszámlálás annak ellenére, hogy a falu kifejezetten kedvező fekvésű, hiszen autópálya-lehajtó mellett, a tiszaújvárosi ipari körzet szomszédságában terül el, és három vármegyeszékhely (Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza) sztrádán 30 percre van.
Folyás demográfiai változása konkrétan: 2011. és 2022. között a település lakosságszáma 21,5 százalékkal apadt, ami Hajdú-Biharban a 11 éves időterminusban a legnagyobb arányú népességvesztés.
Ez utóbbi adat vitán felül áll; viszont, ha a százalékokat számszerűsítjük, akkor már nem is annyira sötét a kép, hiszen a 21,5 százalékos lakosságszám-apadás összesen 75 főt jelent, azaz éves átlagban nem éri el a hét személyt. Így a 2022-es népszámlálás szerint Folyás lakossága 274 fő. Egy kicsit tovább kutakodva azonban Folyás jövőjét illetően egészen biztató demográfiai, és ezzel együtt örömre okot adó jövőképe rajzolódik ki előttünk.
Ebben a Cívishír segítségére a három polgármesteri ciklusa után faluvezetői pozíciójából szeptember 30-án leköszönő Magyar Sándor volt.
– Kétségtelenül sajátságos helyzet a népességcsökkenés, de esetünkben nem arról van szó, hogy a fiatalok elvándorolnának vagy ne születnének gyerekek. A lakosságszám-apadásnak két, speciális helyi magyarázata van. Az egyik, hogy hál’ Istennek nálunk sokáig élnek az emberek, és viszonylag sok 80 és 90 éves kor közötti lakosunk van, akik közül azonban az elmúlt néhány évben többen elhaláloztak. A másik ok az ingatlanokkal, lakosaink ki- és bejelentkezésével összefüggő. Egyrészt sajnos elég gyakori jelenség, hogy az ideköltözött fiatalok közül sokan nem jelentkeztek át Folyásra, másrészt pedig voltak olyan ingatlanok, ahol ugyan nem laktak, de oda több mint tízen voltak bejelentkezve, s most, hogy az épületeteket eladták, kijelentkeztek, és helyükre fiatal párok költöztek. Mindezek ellenére, nemcsak beköltöznek a kisgyermekes családok, hanem születnek is gyerekek. Szerencsére megszűnt az elvándorlás, de mégis a fenti okok miatt azt tapasztaltuk, hogy csökkent a lakosságszám. Így egy kicsit torz képet mutat a statisztikák szerinti népességcsökkenés. Itt, helyben látjuk a fiatalokat, a babakocsikat, és azt, hogy a lakónépességszám növekszik. A falunk korfája pozitívan változik, fiatalodik a településünk. Népszerűségünk több okra vezethető vissza: közel vagyunk az autópályához, a 35-ös főúthoz, jó a buszközlekedés, 30 percen belül három vármegyeszékhely érhető el, Tiszaújváros közelségét kihasználják, oda is kiváló a buszközlekedés. És itt van még egy fontos tényező: a környező településekhez viszonyítva még mindig megfizethetőbbek az ingatlanárak – mondta Magyar Sándor polgármester.
Minden út rendben van
És mi várja az ideérkezőket? Alapvetően egy parkos-ligetes környezet, ahol lényegében minden megvan a hétköznapi élethez. De a népességi adatok különleges alakulása után a falufejlesztésben is találunk egy sajátságos helyzetet. A településfejlesztési projektek között rákérdeztünk a polgármesternél a járdák állapotára, merthogy láttuk, a gépjárművek számára az utak mindenhol tökéletes állapotban vannak, ellenben a gyalogosok vékony betoncsíkja meglehetősen kátyús, töredezett.
– Valóban rosszak a járdáink, de az útjaink mindenhol nagyon jó állapotúak. Kis település vagyunk, így a településen belül kifejezetten gyér a forgalom, ezért a lakosság előszeretettel az utakat használja a gyalogos közlekedésre. 30-50 évvel ezelőtt, amikor még nem voltak szilárd burkolatú utak, fontos volt a járdaépítés. Ahol ilyen gyér a gépjárműforgalom és kiváló állapotúak az utak, azt gondolom, hogy ott okafogyottá vált a járdajavítás. Megmondom őszintén, nemegyszer vetődött már fel lakossági igényként a járdafelújítás, de amikor megkérdeztük, hogy hová mennek a járdán, a válasz az volt, hogy sehová, csak jobban nézne ki a ház eleje. Településszinten 100-150 milliós beruházás lenne, valós, használaton alapuló igény azonban már nincs a járdákra. Amíg gyér a forgalom, jó útjaink vannak, nem indokolt meglátásom szerint. Ezt egyébként Folyás sajátos településszerkezete is alátámasztja, hiszen a falu szélén halad el a környező helységeket összekötő négy számjegyű út, onnan ágaznak le a helyi közlekedést kiszolgáló kisebb utcák, és azokon nincs nagy forgalom. A település legforgalmasabb utcáján, a Fő utcán sem megy el naponta 20-25 járműnél több, és azok is reggel és este munkába menet-jövet idején – foglalta össze Magyar Sándor a járdahelyzetet.
A járda után nézzük a település útjait. Belterületi utak felújítására az önkormányzat 2023-ban 56 millió forintot nyert, ebből több mint 1,1 kilométer hosszú útszakaszt sikerült felújítani, valamint megépíteni. A faluvezetés előrelátó és takarékos gazdálkodásának köszönhetően, továbbá a saját bevételek felhasználásával sikerül jelentősebb összeget megtakarítani minden esztendőben. Ebből az idén több mint 300 méter utat saját erőből újítottak fel. Mindennek, valamint az elmúlt évek úthálózat-fejlesztéseinek köszönhetően ma már nincs aszfaltozatlan útja Folyásnak, sőt olyan sincs, ami azonnali felújítást igényelne. Ez igen nagy eredmény, főleg annak tükrében, hogy csak közel 300-an laknak a településen, de a falu nagy területen, 55 hektáron terül el, továbbá hosszú, „foghíjas” vagy féloldalas beépítésű utcáik vannak.
Jelenlegi beruházása Folyásnak a település egyik legrégebbi épületének, az 1800-as évek első harmadában épült, közösségi házként funkcionáló épület 54 millió forint pályázati támogatással történő teljes felújítása.
CH
