Kéksárga fiókák és jácintkék világritkaság Debrecenben
Az utóbbi három évben csak kéksárga ara papagájból (Ara ararauna) 7 fiókát nevelt fel sikerrel az állatkert. A családok nemzetközi napján most arról ad hírt, hogy további 3 fiókával bővült az állomány. Ezek a rendkívül intelligens, társas madarak is erős, élethosszig tartó párkapcsolatban élnek – éppen úgy, mint az emberi közösségek alapegységei, a családok. Az egyelőre ismeretlen nemű, de életerős papagájok április elején bújtak ki tojásukból, és csak most hagyják el először a biztonságot nyújtó odújukat. A nagyközönség a következő hetekben már láthatja a teljesen önállóvá 1 hónap múlva váló színpompás fiókákat. A papagájfélék viszonylatában is impozáns küllemű és összetéveszthetetlen színezetű sárga-kék arák mellett az utóbbi időben ritka és értékes papagájokkal bővült Debrecen városának állat- és növénykertje. Így a kritikusan veszélyeztetetett, kéktorkú- (Ara glaucogularis) és hegyi arákat (Primolius couloni) újabb fajok követhetik. Hosszú évek előkészítő munkája és az állatkert szakmai munkájának nemzetközi elismerése, ugyanis, hogy a világ legnagyobb testű papagája, a nagy jácintara (Anodorhynchus hyacinthinus) európai fajmegmentő programjában a Zoo Debrecen is részt vehet egy fiatal tenyészpár érkezésével. Így a nyáron az állatkert papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe tartozó gyűjteményében; összesen 10 faj 24 egyede élhet a Nagyerdő fái alatt.
A dél-amerikai Pantanal, valamint Brazília középső és keleti területeinek galériaerdeiben és pálmaligeteiben élő nagy jácintkék ara (Anodorhynchus hyacinthinus) a világ legnagyobb testű papagájfaja. Akár egy métert is meghaladó hosszúságával, jellegzetes, teljesen kék tollazatával és élénksárga arcszínfoltjaival a trópusi madárvilág egyik ikonikus képviselője. Vaskos, hatalmas csőre a legkeményebb diók feltörésére is alkalmas – fő táplálékát ugyanis olyan pálmafajok magvai képezik, melyekhez csak kevesen férnek hozzá. Nappal aktív, párban vagy kisebb családi csoportokban mozog, és életének jelentős részét a magas fák lombkoronájában tölti. A faj erős párkapcsolatokat alakít ki, és a szülőpárok hosszú éveken át is együtt maradnak. A nagy jácintkék ara különleges ökológiai szerepet is betölt, mivel táplálkozása során elősegíti a pálmafélék magvainak terjesztését. A faj állománya az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett az élőhelyek átalakítása – főként a pálmaligetek kiirtása és a legelőgazdálkodás térhódítása –, valamint az illegális állatkereskedelem miatt. Ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett kategóriába sorolja, és szerepel a CITES I. mellékletében is, amely a legszigorúbb nemzetközi védelmet biztosítja számára. A világ mindössze 135 állatkertjében tartják, kevesebb, mint 500 egyedet.
