Ipari park: országos példa Báránd

A meghívottak csarnokavató ünnepségre gyűltek össze a település ipari parkjában január 23-án délután. A vendégeket Kovács Miklós, Báránd polgármestere köszöntötte. Nem titkolta, a települése számára jelentős beruházás átadására azért hívta meg Joó Istvánt, a HIPA vezérigazgatóját, befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztost, hogy személyesen ismerje meg Báránd törekvéseit, meggyőződjön az eddigi eredményekről. Majd 2012-től kezdődően – akkor választották polgármesterré – bemutatta azt a folyamatot, amelynek mostani állomása végén átadják a 250 millió forint támogatásból megvalósult, 1,4 hektár területű, hat ipari parcella és két további üzemcsarnok létrehozására alkalmas ipari parkot. Ennek előzménye a 2020-ban avatott 1,1 hektáros ipari park, amely akkor pillanatok alatt betelt.

– Volt egy vízióm, az, hogy Bárándnak kitörési pontot kell találnia a mezőgazdaságon és minimális ipari teljesítményen alapuló és nagyon kevés helyiadó-bevételt jelentő gazdaságának kiterjesztésére, ami újat hozhat a gondolkodásban, a célokban. Az önkormányzat élt a kínálkozó lehetőséggel, és az egykori téglagyár lápos, mocsaras területén létrehozta az ipari parkot. A magánvállalkozások meglátták a lehetőséget és építettek önerőből vagy hitelből a területen. Aztán igény lett a bővítésre, újabb sikeres pályázat, 2023-ban kezdtük a munkát, most pedig avatunk. Bárándiak népesítik be a területet, nőtt a foglalkoztatás, megdupláztuk az iparűzésiadó-bevételt, utat mutatunk a további fejlődésre – beszélt az eddig megtett útról Kovács Miklós.

Az emberek boldogulásáért

Joó István a beruházást Báránd gazdaságfejlesztésének fontos állomásának nevezte. Hangsúlyozta, hogy nemcsak ipari területet adnak át, hanem országosan is jó példával járnak elől, hogy hová lehet eljutni, ha egy település a saját kezébe veszi a sorsát, előnyt kovácsol a kihívásokból, következetesen végrehajtja a gazdasági stratégiát. Javasolta a településeknek, hogy a szűkös források ellenére is indítsák el a gazdaságuk fejlesztését, kezdjék apró lépésekkel, rakják le az alapokat, ahogyan azt Bárándon is tették. Ehhez támogatást nyújt a kormány, a HIPA ösztönzi a befektetéseket; a lényeg, hogy a munkahelyek által jövedelemhez jussanak és boldoguljanak az emberek.

– Megértettem a polgármester elvárásait. Megerősítem, készen állunk a közös munkára, az itt befektető cégek támogatására – mondta, majd hajdú-bihari adatokkal folytatta: az elmúlt tíz évben összesen 129 beruházásra négyezer milliárd forint értékű támogatást nyújtottak, amivel több mint 22 ezer munkahely jött és jön létre, 16 ezer ember munkahelyét pedig megőrizték. Ennek eredménye, hogy 12,6 százalékról 5,5 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya. Az ipari termelés növekedése már most, a nagy gyárak indulása előtt is "brutális", 221 milliárd forintról 1200 milliárdot meghaladóra emelkedett tíz év alatt. A következő időszakban arra koncentrálnak, hogy az ide betelepülő nagyvállalatoknak a kisebb települések is haszonélvezői legyenek. Ehhez újabb ipari parkok kellenek, fejlesztik az infrastruktúrát, az M4 építését folytatják, a szakképzési intézményeket támogatják. A legmodernebb technológiákat hozzák be keletről és nyugatról egyaránt. Kellenek a befektetéseket fogadni képes települések; Bárándon is látják a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához. Ebben számíthatnak a HIPA támogatására.

Ne legyünk kishitűek

– Az ipari park létesítésének kezdeti gondolatakor két forintot sem adtam volna a park sikeréért – vallotta meg Bodó Sándor országgyűlési képviselő köszöntőjében, majd hozzáfűzte, hogy az eredmény azonban önmagáért beszél. Elmondta, a települések szabadon választhatták meg, mit szeretnének fejleszteni. Sok helyen az alapinfrastruktúrára koncentráltak. Így volt ez Bárándon is, majd az ipari park következett. Mégpedig választókerületében első fecskeként. Bárándot azóta követi Hajdúszoboszló, Püspökladány és Földes is. – A gazdaságfejlesztési lehetőségeknek kedvező volt a fogadtatása. A településeken megéri fejleszteni, erre bizonyíték ez az ipar park. Találtunk szövetségeseket is, a vármegyei önkormányzatot, a gazdasági minisztériumot, a HIPA-t – mondta a politikus.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnöke azzal kezdte, hogy a TOP Plusz programban az év végén 386 millió eurót bukott az ország, amiből 700 ilyen méretű projektet tudtak volna megvalósítani. Reményét fejezte ki, hogy a maradék támogatást megkapja Magyarország. Szeretnének lendületet adni a településeknek. Egy európai uniós jelentésre hivatkozva nagyon magasnak nevezte a 18-24 év közöttiek szakképzettség és érettségi végzettség nélküli arányát (12 százalék). A jövő egyik fontos feladata ennek az aránynak a csökkentése, hiszen így ezek a fiatalok is megjelenhetnek a minőségi munkaerőpiacon. Bárándot ő is országos példaként említette, mint a rendelkezésre álló fejlesztési források leghatékonyabb hasznosítóját. A településfejlesztőknek üzent, hogy olyan környezetet kell kialakítani, ami vonzó a vállalkozásoknak. – Ha van terv, energia, elképzelés, a forrásokat meg lehet szerezni. Javaslom az újratervezést. Ne engedjük magunkat az apátiába süllyedni, ne panaszkodjunk, elő kell venni a fejlődésünkről minket meggyőző statisztikákat – javasolta Pajna Zoltán.

A köszöntők után a földesi Forgórózsa táncegyüttes táncosai műsorát látta a közönség, majd egy méhész ipari csarnokába vonultak át, ahol a nemzeti színű szalag átvágásával felavatták az ipari parkot.

CH