Hungarikumért kiált Debrecen
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Komlósi István a már korábban megalakult Akác Koalíció tagjaként február 7-én aláírta az akác fafaj, illetve az akácméz hungarikummá nyilvánításáról szóló szándéknyilatkozatot a Szent István Egyetemen, Gödöllőn. A kezdeményezés célja az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet védelme.
A fahiánnyal küszködő országokban – így hazánkban is – a faanyagszükséglet mind nagyobb hányadának hazai forrásokból történő kielégítését kínálja a gyorsan növő fafajok, így az akác termesztési lehetőségeinek mind hatékonyabb kihasználása. Ennek az Észak-Amerikából származó, közel 300 évvel ezelőtt Magyarországra került fafajnak példátlan mértékű hazai elterjedését elsősorban az Alföld fásításban, a futóhomok megkötésében betöltött szerepével magyarázhatjuk. Tömeges termesztésbe vonásának köszönhetően napjainkban az ország erdőterületének több mint 23 százalékát foglalja el, s teljes mértékben meghonosodott fafajnak tekinthető. Az akác fája, nagy fűtőértéke folytán kiváló tűzifa, így a lakosság tűzifa ellátásában kiemelkedő szerepe van. Az akác egy új hasznosítási területe az úgynevezett energetikai fás szárú ültetvényekben való alkalmazása. Ki kell továbbá hangsúlyoznunk, hogy e fafaj a legnagyobb hordást nyújtó méhlegelőnk is egyúttal. Jelentőségét növeli az a tény is, hogy az áttetsző, nem kristályosodó akácméz jóval magasabb áron értékesíthető, mint a vegyes virágméz - mondta el Rédei Károly, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi tanára.
