Hónapokig tart a Keletterv bontása
Akár négy hónapig is eltarthat az egykori Keletterv épületének bontása – közölte a Cívishírrel a Szinorg Universal Zrt. elnök-vezérigazgatója. (A cég 2016-ban vásárolta meg az ingatlant – a szerk.)
Szűcs Gyulától megtudtuk: nemcsak a főépületet, az egykori csendőrlaktanyát, hanem a Wesselényi utcával párhuzamosan elhelyezkedő többszintes, 1200-1300 négyzetméteres paneltechnológiával készült szárnyat is lebontják. Ez utóbbi kapcsán Szűcs Gyula megjegyezte: ez a feladat számukra is újdonság, hiszen a panelházak bontásában nincs gyakorlatuk a hazai építőipari cégeknek.
Arra a kérdésre, hogy milyen tervük van a lecsupaszított terület újrahasznosítására, egyelőre nem tudott konkrét választ adni. – Cégünk azt a stratégiát követi, hogy figyeljük, milyen irányba változik, mozdul el a város gazdasági fejlődése, mert az alapvetően meghatározza, hogy mire van szükség, mire van kereslet – magyarázta. – Olyan fejlesztéseket igyekszünk megvalósítani, amelyekre a városnak nincs anyagi forrása, például azért, mert hiányzik hozzá a kormányzati támogatás. Ha az üzleti terv alapján úgy ítéljük meg, akkor belefogunk egy beruházásba, de most még nem tudjuk, hogy ez mi is lesz.
Szűcs Gyula szerint több lehetőség is kínálkozik a fejlesztésre. Elképzelhető, hogy irodaházat építenek majd a Keletterv helyére, bár ez a piac most finoman fogalmazva sem szárnyal, de ha a közeljövőben fellendülés következik be, akkor nem kizárt, hogy e mellett döntenek. Hozzátette: szálloda vagy lakóház építése szerinte azon a telken nem lenne szerencsés, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy akár magánegészségügyi célokat kiszolgáló létesítmény kapjon helyet a lebontott épület helyén, hiszen közel van a repülőtér, a pályaudvar, és a tömegközlekedés is megfelelő a környéken.
– Mióta megvettük az ingatlant, nem tudtuk hasznosítani, hiszen nagyon rossz állapotban van, nem érte volna meg rá költeni. A falak vizesek, repedezettek, állékonysági problémák is vannak az épülettel – válaszolta arra a felvetésünkre, hogy nem érte-e volna meg esetleg felújítani. – Jelenleg olyan helyzetben van az építőipar, hogy viszonylag kedvező áron el lehet végezni a bontást, ami persze így is több tízmillió forintot jelent. Úgy voltunk vele, essünk túl rajta most, aztán meglátjuk, milyen irányban fejlesztünk majd.
Az utolsó bejárás
A nyilvánosság utoljára 2022 júniusában láthatta, hogy milyen is belülről az egykori Keletterv épülete. Akkor az Építész(kul)túra csapata invitálta az érdeklődőket egy bejárásra, amelyre sokan voltak kíváncsiak. Az építészkamara tagjai mellett szép számmal érkeztek olyanok is, akiknek egykor a nagyszüleik, a szüleik vagy ők maguk dolgoztak a cégnél. A vendégeket Hegymegi István, a Szinorg Universal Zrt. műszaki igazgató-helyettese és Kováts András, a Keletterv kilencedik, egyben utolsó igazgatója kalauzolta.
Az épületben természetesen már akkor is minden a régi időket idézte: az étterem falait a korabeli lambéria, a padlót pedig az évtizedekkel ezelőtt lerakott egérszürke linóleumburkolat borította. Az ebédlőben akár 250-en is elfértek egyszerre, és ha az alagsori zegzugos folyosókon lévő beépített szekrények mesélni tudnának, egy letűnt kor sikerekkel teli időszaka elevenedne meg előttünk, olyan évtizedeké, amelyek sokak számára jóval többet jelentettek egy munkahelynél.
A székház első terve 1928-ban készült el, Gerlóczy Gedeon építész volt a tervező. Az ő nevéhez fűződik egyébként a Csontváry-hagyaték megmentése is. Az épület eredetileg csendőrlaktanyának készült. Debrecen Szabad Királyi Város közigazgatásának 1928. évéről szóló jelentésben lehet arról olvasni, hogy a csendőrség egységei abban az időben a város négy különböző épületében voltak, és tulajdonképpen ez a helyzet hívta életre a beruházást. „A csendőrségi alakulatoknak ilyen szétszórt, szűk, általában a csendőrség tekintélyének és a szolgálati érdeknek meg nem felelő elhelyezése, valamint a lakások szabadforgalmának közelsége egy központi csendőrségi laktanyai épület építésének a gondolatát vetette fel” – olvasható a korabeli dokumentumban. A Magyar Királyi Csendőrség laktanyája végül 1930-ra készült el.
Aranykor után hanyatlás
A Keletterv elődje, a Debreceni Tervező Iroda az 1970-es években költözött a Wesselényi utcai ingatlanba. A vállalat a hetvenes évek végén élte az aranykorát. Abban az időben mintegy 400-an dolgoztak a Kelettervnél, számítógép híján klasszikus rajzasztalokon, vonalzóval folyt a tervezés. És ami ma már egy tervezőirodánál elképzelhetetlen: a házban rengeteg szakma képviselői dolgoztak együtt, a többi között építészek, belsőépítészek, statikusok, gépészek, külön személyzeti és pénzügyi osztály is volt, és saját fénymásolóüzemmel is rendelkezett a vállalat.
Kováts András a bejáráson elmesélte: akkoriban külföldi megrendelések is szép számmal akadtak, a Kelettervnél készült például az ungvári szálloda terve, de több épületük áll az egykori NDK-beli Erfurtban, sőt készítettek szállodaterveket dél-amerikai országoknak is – igaz, ezek zöme végül aztán terv is maradt, a hotelek nem épültek meg.
A szocializmus hanyatlása aztán a Kelettervet is elérte, egyre kevesebb lett a megrendelés, így a vállalat létszáma nagyjából a felére csökkent, majd a rendszerváltás idején újabb megszorítások következtek. Vállalati tanácsot hoztak létre, amelynek arról kellett dönteni, hogy hogyan folytassák tovább a megváltozott piaci körülmények között. Ekkor választották meg igazgatónak Kováts Andrást, aki egy olyan programot vitt a dolgozók elé, amely hosszú távon kínált megoldást a cég hatékony működésére. Az építész 1990 májusában lett igazgató, a túléléshez viszont újabb leépítést kellett végrehajtani, a létszámot ismét megfelezték, és 90-100 dolgozóval mentek tovább.
A privatizáció során az ország öt regionális vállalata közül a Keletterv volt az egyetlen, amely fenn tudott maradni, megtartva székházát és tervtárát is. A vállalat kft.-vé alakult, és jelentős munkákhoz jutott a következő időszakban. Kováts András példaként a Kölcsey Központot, a debreceni, a nyíregyházi és a miskolci uszodát említette, továbbá a Hungária Biztosító nyíregyházi székházát, amelynek tervezéséért a Keletterv építésze, Lengyel István Ybl Miklós-díjat kapott.
A Wesselényi utcai székház történetének újabb állomása 2008-ban érkezett el, amikor már túl nagy volt az épület az ott dolgozóknak, és az üzemeltetése sem volt gazdaságos. Ekkor eladták az ingatlant egy ír befektetőnek, akivel, Kováts András elmondása szerint, soha nem találkoztak, ügyvédeken keresztül tárgyaltak vele, viszont a vételárat kifizette az új tulajdonos. A cég innen az Arany János utcába költözött, ahol két helyen is működött, igaz, egyre kisebb létszámmal, míg végül 2020-ban végelszámolással megszűnt.
