Hogy élnek a cigányok?
A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet végzett átfogó kutatást. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményének az volt a célja a felméréssel, hogy megbízható, országos szintű, nemzetközileg is összehasonlítható pontos információk és adatok álljanak rendelkezésre a döntéshozók számára. (A 2010 őszén a Marketing Centrum OPK Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem IKN Kft. kutatói és kérdezői csoportjainak részvételével végzett kutatás célcsoportja a 16 és 64 év közötti roma, cigány származású népesség volt.)
A szociálpolitikai intézet tájékoztatása szerint a kutatás tervezését nehezítette, hogy az utolsó öt-tíz évből semmilyen megbízható nyilvántartás nincs a cigány népesség területi és településnagyság szerinti megoszlásáról. A közbeszédben sokan, időnként a roma vezetők is, hajlamosak erősen túlbecsülni a romák számát, ami kiderült a felmérésekből is - olvasható a közleményben.
A legtöbben mifelénk élnek
Reális becslés szerint jelenleg nagyjából 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon. Minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között, legjobb a viszony az ötezer lakos alatti településeken – derült ki a felmérésből. A kutatás előzetes adatai szerint a romák egészségi állapota összességében sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé, ebből következik, hogy várható élettartamuk is jelentősen elmarad a többség várható élettartamától. Az országos mutatóknál is rosszabb a cigány társadalom egészségi helyzete a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban: Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon.
A családszerkezetre vonatkozó adatok szerint a cigány háztartások jellemző mérete és gyermekszáma meghaladja az országos átlagokat. Az ország fejlettebb területein a cigány háztartások mérete is kisebb, a legnépesebb cigány háztartások a három keleti régióban vannak. Az előzetes adatok szerint a cigány népességben magasabb a gyermekeket nevelő háztartások aránya, mint a teljes népességben: a három, vagy több gyermekes háztartások aránya megközelítette a 30 százalékot.
A képzett romáknak is csak a töredéke dolgozik
A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet felmérése megállapította, hogy csak a szakképzettséggel rendelkező romák körében haladja meg az ötven százalékot azoknak az aránya, akiknek rendszeres vagy alkalmi munkája van. A tanultabb romák munkavállalási rátája közelíti az ország egészére érvényes foglalkoztatottsági rátát, számuk azonban rendkívül alacsony. A képzettebb romák töredéke dolgozik csak jelenleg, annak ellenére, hogy korábban már megjelentek a munkaerőpiacon. A kutatás előzetes adatai szerint rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói. A 16 és 64 év közöttieknek csupán 27 százaléka állította magáról, hogy dolgozó, pénzkereső ember, míg csaknem 30 százalékuk munkanélkülinek vallotta magát. A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. További egyharmadukban csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes – olvasható az összegzésben.
A szociálpolitikai intézet a közleményben úgy fogalmaz: tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnő úgy, hogy nincs munkalehetősége. A felmérés előzetes adatai alapján megállapították azt is, hogy a megkérdezett felnőtt, roma származású emberek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől.
