Havonta 1300-an fordulnak meg a Debreceni Egyetem Fogászati Klinikáján

Az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma a Klinikai Központ további egységeibe látogatott az elmúlt napokban. A testület elnöke és több tagja ezúttal a DE KK Fogászati Klinikáján, a Járványügyi Koordinációs Központban, az Orvosi Képalkotó Klinikán, a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézetben, a Járóbeteg Szakellátási Központban, valamint az Igazságügyi Orvostanon járt.

Kossa György kuratóriumi elnök a látogatások első helyszínén, a Fogászati Klinikán ismertette, hogy csaknem hároméves az új egyetemi működési modell, és ebből az alkalomból összehasonlították mind az ötvenkét magyarországi egyetem gazdálkodását, tudományos eredményeit. Ezek alapján kiderült, hogy az intézmény messze megelőzi a második helyen álló Szegedi Tudományegyetemet.

– Sikerült új alapra helyezni a felsőoktatást. A Debreceni Egyetem közössége olyan komoly munkát végez, amivel példa lehet nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európában is. Az intézmény a tudományos mutatókban 400-600 helyet javított, a természettudományok terén tavaly a világon a 80. helyen állt, a műszaki tudományok terén Európában pedig bekerült a legjobb 40 közzé. A legfontosabb küldetésünk, hogy az általunk kibocsátott diploma, oklevél értéke a munkaerőpiacon magas legyen – emelte ki Kossa György.

A DE KK Fogászati Klinika igazgatója, a Fogorvostudományi Kar dékánja, Bágyi Kinga a klinika bemutatása kapcsán elmondta: 27 rendelő és 89 kezelőegység működik, a dolgozók száma 185, közülük 144 egészségügyi jogviszonyú, 79 fő fogorvosi diplomával talált náluk munkát. A klinikán ellátott betegek száma havi átlagban több mint 1300.  

– A vezetők mindig igyekeztek megteremteni az oktatás, a kutatás és a betegellátás harmóniáját. Manapság ennek köszönhetően rendelkezésre állnak a szükséges diagnosztikai, terápiás felszerelések, műszerek, eszközök, technológiák, nem szégyenkezhetünk, ami az oktatás szempontjából is fontos – tette hozzá Bágyi Kinga. Kiemelte továbbá, hogy jelenleg egy mikroszkópos sebészeti műtőblokk kialakítása történik a klinikán, de szükség lenne a Klinikai Központban található épület bővítésére is.

A kuratórium tagjai a Járványügyi Koordinációs Központ (JKK) tevékenységéről is tájékozódtak. A JKK a Debreceni Egyetem Klinikai Központ vezetésével 2021-ben jött létre a járványok megelőzése és kezelése érdekében. – A Járványügyi Koordinációs Központ a Klinikai Központ szervezeti egységeitől összegyűjtött, fertőző betegségekkel kapcsolatos adatokat rendszerezi, elemzi és heti összefoglalót készít az egyetem, illetve a Klinikai Központ vezetőinek, ráirányítva a figyelmet a problémás területekre. Feladatunk a járványügyi veszélyhelyzetek kezelése, a járványok és fertőző betegségek adatainak naprakész követése, elemzése, országos hatáskörű szervekkel és intézettekkel történő együttműködés – ismertette Nagy Attila Csaba egyetemi docens, a JKK epidemiológusa.  

A kuratóriumi tagok a JKK jövőbeli terveit, fejlesztési elképzeléseit is megvitatták az intézmény vezetőjével és a központ munkatársaival.

Az Orvosi Képalkotó Klinikán Berényi Ervin igazgató mutatta be az intézmény tevékenységét. Mint elhangzott: a Nagyerdei és a Kenézy Gyula Campuson működő klinika tevékenységét 200 szakdolgozó és 100 orvos látja el. Az intézmény kiemelt szakmai területei az onko-, valamint a multidiszciplináris teamek, az onko-intervenciós, továbbá neuro-intervenciós beavatkozások, a sugársebészeti, valamint idegsebészeti tervezés, a vascularis intervenciók és a stroke ellátás. A klinika az orvos-, a fogorvos-, valamint a gyógytornászképzésben és az orvosdiagnosztikai analitikus képzésben vesz részt és elsősorban skill orientál képzéseket végez.

– Az Orvosi Képalkotó Klinika egyedüli szervezetként látja el Hajdú-Bihar vármegye orvosi képalkotó feladatait a traumatológiától a sürgősségi ellátásig, a klinikai onkológián és a belgyógyászaton keresztül kiszolgálja valamennyi szakmai területet. A radiológiai és a nukleáris medicina területén egyaránt nő a beavatkozások száma. Az angiointervenciók mellett a neurointervenciók száma például az elmúlt öt évben megnégyszereződött. A nukleáris medicina területén a klinikai onkológia, az endokrinológia, a hematológia, a tüdőgyógyászat területéről érkezik a legtöbb vizsgálati kérés. A radiofarmakon gyártásunk iránt is egyre több az igény. Rendszeresen szállítunk radionukliddal jelölt szerv-, szövet- vagy funkcióspecifikus vegyületeket Romániába, így az ottani daganatos betegek jelentős részének ellátásában vesz részt a Debreceni Egyetem Klinikai Központ – sorolta Berényi Ervin.

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézetbe (DAEFI) is ellátogatott. A 2019. július elsején létrejött intézményhez tartozik többek között a vármegyei védőnői szolgálat, az anyatejgyűjtő állomás, az iskola- és óvoda-egészségügy, a háziorvosi szolgálat, valamint a fogászati alapellátás és ügyelet.

– A Pósa utcai iskola-egészségügyi szűrőközpontban komplex szűrési program szerint naponta 100-110 gyerek iskolafogászati, iskolaorvosi, védőnői vizsgálatát végezzük. Emellett évente több mint 800 prevenciós előadást tartunk, évfolyamonként eltérő témakörökben. A fogászati alapellátás keretében az elmúlt évben több mint 41 ezer gyermek törvényben előírt, tanévenként kétszeri fogászati szűrővizsgálatát és kezelését végeztük el tizenkét telephelyen, huszonegy rendelőben, de folyamatosan fejlesztünk, új orvosi helyiségeket alakítunk ki az iskolákban és cseréljük az elavult kezelőegységeket – tette hozzá Papp Csaba, a DE KK DAEFI igazgatója. Papp Csaba a kuratóriumi látogatás kapcsán összegezte azt is, hogy az Egészségfejlesztési Iroda tavaly több mint kétezer egészségfejlesztési programot szervezett, melyeken mintegy negyvenkétezren vettek részt. A Szent Anna utcai Belvárosi Egészségfejlesztési Központban minden nap szűrővizsgálatokat végeznek, torna- és mozgásfejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az iroda koordinálja a Mozdulj, Debrecen! programjait is.

A kuratórium elnöke a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Járóbeteg Szakellátási Központjába is ellátogatott. Tóth Tibor központvezető a találkozón elmondta, hogy csaknem 10 ezer négyzetméteren 60 rendelőben, 16 vizsgálóban, 14 kezelőben fogadják a betegeket. A Bethlen utcai épületben összesen 17 klinika, illetve osztály, 83 szakrendelés működik és 33 szakma kapott helyet. A rendelkezésre álló 50-60 orvos több mint kétszáz beteggel foglalkozik naponta.

– A klinikai integráció első lépéseként 2017. júliusa óta a DE Klinikai Központ Járóbeteg Szakellátási Központ néven, 2021-től pedig a Debreceni Egyetem egységes intézményi rendszerének részeként végezzük az épületben a betegellátást. Azzal, hogy az egyetemen belül működik a központ, az ország legjelentősebb egészségügyi intézményei közé került. A gyors betegbeáramlást, a rövid idejű itt tartózkodást és az irányított továbbküldést egyaránt maximálisan ellátja a központ. A szűrés, a diagnosztika és az utókezelés egy helyen történik, ezáltal teljes mértékben megvalósul a progresszív tehermentesítés – hangsúlyozta Tóth Tibor központvezető.

Kiemelte az épületben a közelmúltban elvégzett fejlesztéseket, melyek során új vizsgálóeszközökkel erősítették meg a szakmai munkát, informatikai korszerűsítéseket hajtottak végre, elektronikus alapú betegfelvételi pontot alakítottak ki a központ bejáratánál és magas színvonalú betegmenedzselés történik az intézményben. Egyebek mellett kitért arra is, hogy a központ munkatársai a koronavírus-járvány ideje alatt, 2021 és 2023 között összesen több mint 181 ezer oltást adtak be. A fenntartó alapítvány kuratóriuma látogatást tett a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Igazságügyi Orvostanán is. Gergely Péter igazgató szerint az integráció legnagyobb előnye az, hogy sokféle szakterülettel képesek szorosan együttműködni, erre máshol nincs példa az országban.

– Olyan integratív szakma vagyunk, ami az egészségügyi tevékenységeken is túlmutat. Minden szervezeti egységgel és hivatalos szervezettel, a közigazgatási hivatalokkal, a kormányhivatalokkal egyaránt kapcsolatban vagyunk, így szinte minden változási folyamat hatással van az intézet tevékenységére. Az igazságügyi orvostanszakértő feladata megállapítani, hogy természetes vagy nem természetes volt-e a halál oka, ezért sem szabad összemosni a szakterületet a patológiával, noha bizonyos módszerek azonosak, de emellett rengeteg iratkezelési munkát is végzünk. A jogi és az orvosi világ közötti kapcsolatot, a közvetítést jelenti ez a szakma. Az egyetemi intézményekkel való együttműködés révén a legújabb irányokat, áttörési pontokat, az előrehaladási lehetőségeket is tisztán láthatjuk – mutatott rá Gergely Péter.

Az igazgató kiemelte: 1200 négyzetméter alapterületen egyebek mellett – országosan egyedülálló módon – önálló röntgengéppel is rendelkezik az intézet, de bonctetem, DNS-labor, toxikológiai laboratórium is a szakemberek rendelkezésére áll. Elhangzott az is, hogy az elmúlt öt évben 3700 mintafeldolgozás történt az orvostanon.

A kuratóriumi látogatásokon Kossa György kuratóriumi elnök mellett részt vett Balla György és Győry Kálmán professzor, valamint Balatoni Ildikó, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Koordinációs alelnöke.