Hamarosan itt a téglási szivacs!

Nincs ugyan Debrecen szomszédságában, viszont majdnem félúton található a hajdúsági vármegyeszékhely és Nyíregyháza között. Ez, valamint a mindkét irányba remek közúti és vasúti összeköttetés az egyik motorja Téglás gyors fejlődésének. És mi a másik? Természetesen a kisváros folyamatos fejlődése. Ehhez hívtuk a Cívishír „idegenvezetőjének” Szabó Csaba polgármestert.

A gyermekintézményeknél kezdtük, mert ezek létszáma mindig beszédes egy település jövőjét illetően. – A meglévő mellé új bölcsődét kell építenünk, hiszen sok fiatal költözik Téglásra, így sok gyermek születik. Az önkormányzat tesz azért, nehogy kicsi vagy kevés legyen valamelyik intézményünk. Az óvodában jelenleg 10 csoport van – a létszámnövekedés miatt jövőre a mostani karbantartó helyiséget csoportszobává alakítjuk. A baptisták által működtetett iskolában is előregondolkodnak. Az évfolyamok már három-négy osztállyal mennek, az alsó tagozat épületéből a felső tagozatéba kellett átköltöztetni osztályokat, annyira tele vannak. És nemcsak az iskolaépület bővítése van tervben, hanem egy gimnázium indítása is. Ebben elindultak az egyeztetések – beszélt a gyermekintézményekről a polgármester, majd rátért a városfejlesztésre.

Egy 150 fő befogadására alkalmas házasságkötő terem, továbbá a civil szervezeteknek otthont adó szolgáltatóház épül a mozi és a polgármesteri hivatal között, pontosabban azokat összekötve. A beruházás a közbeszerzés fázisában van. – Fontos, hogy a lakosság igazi háza legyen a városháza, és ezzel a beruházással valóban az lesz – kommentálta a tervezett építkezést Szabó Csaba, aki további beruházásokról is tájékoztatta a Cívishírt. Ezek között előre kívánkozott a régóta tervezett szivacsgyár létesítése, amely néhány embernek munkát ad, de az igazi különlegessége, hogy ez az önkormányzat vállalkozása; a bevétel a város kasszáját gazdagítja. A térségben egyedülálló profilú gazdasági egység hamarosan elkezdi a termelést. Az útberuházások Tégláson is a figyelem középpontjában állnak. A pályázati lehetőséget kihasználva már számos utat aszfaltoztak, és továbbiakat is terveznek. A várost keresztülszelő kerékpárutat önerőből újították fel, 

ebben a ciklusban sorra kerül a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt-hez vezető bicikliút, a jövőben pedig a Böszörményi utcán szeretnének kerékpárutat építeni. 

A biztonságos közlekedés miatt két traffiboxot állítanak fel az iskola környékén. Igaz, most ott 30 kilométer per órás sebességkorlátozás van, viszont az annak betartását ellenőrző készülékkel még biztonságosabb lehetne a közlekedés. A traffiboxok telepítésének költsége a 2025-ös büdzsében benne lesz.

Munkalehetőségeket helyben

– A 4-es főúttól nyugatra a városnak a Keviéppel együtt van egy 55 hektáros ipari területe. A Debrecen-Nyíregyháza között kialakuló ipari tengely a logisztika szempontjából óriási lehetőség. Ezért szeretnénk a területet ipari parkká fejleszteni, ott több száz munkahely létesülhetne, a cégek pedig újabb adóbevételeket jelentenének a városnak. A terület hasznosítása iránt vannak érdeklődők – folynak a tárgyalások. A kiválasztás szempontjából nagyon fontos – szögezte le Szabó Csaba –, hogy a környezetre terhelést nem jelentő, a városnak és a lakosságnak csak teljes mértékben megfelelő tevékenységet szeretnének látni ott. A HAJDU Hajdúsági Iparművek mellé kellenek újabb munkahelyek, hiszen ha van terület, akkor a helyben lakók lehetőleg ne menjenek más településekre dolgozni – beszélt a lehetséges munkahelyteremtő beruházásokról a polgármester, aki szót ejtett a városi helyi adó bevételéről is. Ennek nagyobb összege miatt Téglás önkormányzatának 50 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a központi költségvetésbe. Ez jó, hiszen van bevétel, ugyanakkor elesnek a központi szociális támogatásoktól, ezt saját erőből kell finanszírozni. Az önkormányzat szeretné megszüntetni a háztartásonkénti és évenkénti 9 ezer 500 forintos kommunális adót. Ennek összege 2008 óta nem emelkedett, és a belőle származó 14-15 millió forint már igazán nem számottevő a téglási költségvetésben. Adót viszont nem szeretnének emelni, ezért szüntetnék meg. A helyi adókban az építmény- és az iparűzési adóra helyeznék a hangsúlyt. Szabó Csaba polgármester úgy látja, a családokat azzal is tudják támogatni, ha kevesebb adót kell fizetniük.

További tervek, beruházások

Befejeződött a Téglás déli részén lévő, mélyebben fekvő, korábban elhanyagolt terület tóvá alakítása. A vízfelületet egy horgászegyesületnek adták át kezelésre; ebbe besegít az önkormányzat. A tó környezetét rekreációs parkká szeretnék alakítani. A közrend, közbiztonság érdekében azt a területet is bekamerázta az önkormányzat. 

A város megvásárolta a vasúti sínpálya és a temető között lévő 3,6 hektáros területet, ahová az önkormányzati kertészetet szeretnék áttelepíteni, továbbá ott szabadidőközpontot létrehozni. 

A mintegy 10 hektáros református temető átvételéről a napokban ír alá szerződést az egyházzal az önkormányzat. A sírkertet rendbe teszik. 

Nemrégiben megalakult az idősügyi tanács azzal a céllal, hogy Téglás legtapasztaltabb lakosait bevonják város működtetésébe. Ugyancsak a nyugdíjas korúak komfortérzetének javítására a nappali gondozási központ udvarát rendbe teszik, oda az idén filagóriát húztak fel, és idővel helyet kap majd egy kemence is, a belső helyiségeket klimatizálják. Szeretnének egy fogászati röntgengépet beszerezni, ilyen a környéken nincs. Az önkormányzat továbbra is jó kapcsolatot szeretne ápolni a helyi vállalkozásokkal, és ha lehet, azt erősítenék is. Ezt szolgálta a vállalkozói bál is. A református egyházzal együttműködésben a jelenlegi használhatatlan orgona helyett beszereznek egy másik, nagyon jó állapotban lévő templomi hangszert. 

Téglás történetét tovább szeretnék kutatni. Most készült el Téglás első történelmi könyve, de mire összeállt a tematika, a szerkesztők már látták, szükség lesz egy második, sőt egy harmadik kötetre is. A múlt dokumentumait kutatva derült ki, hogy Téglás is hajdúváros, továbbá az is, hogy a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötést Tégláson készítették elő. Ez utóbbi részletei például már a második kötetbe kerülnek bele. 

Régi vágya a településnek egy uszoda, hiszen a járásban nincs ilyen létesítmény. A téglási gyerekek Újfehértóra járnak uszodába, évente csupán négy alkalommal. A 2023-as költségvetésbe belekerült ugyan az uszoda megépítése, de takarékosság miatt kihúzták. Nem csak uszoda, de köztéri szobor sincs még Tégláson. A kisdedóvót a településen 1845-ben megalapító Bárczy Anna egészalakos szobrát szeretnék felállítani.

– CH –