Hajdú-Biharban csak a Hajdúhadházi járás lakosságszáma növekedett

– Fontos dolgokról lesz szó. Navracsics miniszteren az ország szeme, mikor jutunk el oda, hogy az európai uniós forrásokat felhasználjuk. Szabó Tünde kormánybiztos pedig a hat vármegyés gazdasági régiós programról beszél, hiszen az Európai Uniós régióihoz képest van behozni valónk – vetítette előre a várható témákat Miklóssy Ferenc, a vármegyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, az esemény házigazdája a Terület- és vidékfejlesztési stratégia – decentralizált megvalósítások című gazdasági fórum köszöntőjében a február 17-én az iparkamara debreceni központjában megtatott fórumon.

Pajna Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke kijelentette, önkormányzata híd a vármegye és a vállalkozók között. Majd a friss demográfiai adatokat ismertetve elmondta, Hajdú-Bihar lakossága csökkent legkiseb mértékben, 532 ezerről 524 ezerre. Továbbra is probléma az elvándorlás, tavaly 1512-en hagyták el a vármegyét. Az elvándorlás a gazdaság fejlesztésének összehangolásával megállítható, megfordítható.

Ehhez Debrecen gazdaságfejlesztése kiváló kiindulópont.

A zsúfolásig megtelt konferenciaterem vendégei között voltak vármegyénk településeinek polgármesterei, alpolgármesterei, az egyetem gazdaságtudományi karának vezetői, gazdasági szakemberek, közülük többen a szomszédos vármegyékből. Mindannyian Navracsics Tibor területfejesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszternek, továbbá Szabó Tünde, az Északkelet-Magyarországi Gazgadságfejlesztési Zóna kormánybiztosának előadása csábított az eseményre.

Nem jó a szembeállítás

– Az ország dinamikusabb fejlődése, a kiegyenlítettebb gazdaság elérése érdekében az új programok, tervek kidolgozásában a gazdaság és a térség vezetőinek szorosabban kell együtt dolgozniuk, azonosítaniuk a területileg eltérő problémákat. Jól példázza ezt Budapest növekvő gazdasági súlya, ami együtt jár a vidék lemaradásával – kezdte előadását Navracsics Tibor, aki a vázolt jeleséget azzal szemléltette, hogy amíg a főváros 24 százalékkal, addig az Észak-alföldi régió csak 7 százalékkal tudta növelni a gazdasági teljesítményét az elmúlt években. Ezzel együtt jellemzően a nagyvárosi központtal rendelkező régiók felzárkózása a sikeres. A miniszter külön ki is tért arra, hogy Románia északnyugati régiójának felzárkózása az Európai Unió átlagához képest dinamikusabb, mint Északkelet-Magyarországé. Ez mutatja, hogy baj van a magyar területkiegyenlítést célzó rendszerrel. Céljuk, hogy megváltoztassák a hazai, túlzottan centralizált felzárkóztatás rendszerét, és ehhez kellenek a helyi vélemények.

A politikus kijelentette, hogy káros a Budapest és a vidék szembeállítása, ami – véleménye szerint – leginkább a politikai haszonszerzés reményében történik.

Leszögezte: Budapest kárára nem lehet fejleszteni a vidéket, majd hozzáfűzte, hogy a fővárosnak nem biztos, hogy az Észak-alföldihez hasonló pályájú fejlesztés kell. Budapest ugyanis Béccsel, Pozsonnyal és Bukaresttel van éles versenyben. A bruttó hazai termék, azaz a GDP tekintetében Budapest 207 százalékon áll, és csak Győr-Moson-Sopron, valamit Komárom-Esztergom vármegye emelkedik a 100 százalék fölé. – Ez változóban van. Lassan húzódik kelet felé az átlagos vagy annál magasabb bruttó átlagkereset növekedése – fogalmazott a miniszter, aki a demográfiai adatokkal folytatta.

– Hajdú-Biharban csupán a Hajdúhadházi járás produkál gyarapodó népességet. Jellemző az országon belüli vándorlás, főleg keletről nyugat felé és a nagyvárosokból a kiköltözés. A közigazgatásban a következő időszak feladata lesz a járások fejlesztése. A legelmaradottabb járásokat – ide tartoznak vármegyénk déli és keleti részén lévők – komplex programokkal segítik. A járási székhelyek a legnagyobb kárvallottjai az utóbbi 10 év fejlesztéspolitikájának. Nincsenek számukra programok, ezen a jövőben változtatni fognak – mondta.

A gyorsforgalmi úthálózat bővítése javában zajlik.

Ennek eredménye, hogy a Budapesttől 50-70 kilométer távolságban lévő városokból már napi szinten ingáznak az emberek a fővárosba. A Magyarország határait követő gyűrű városai nagyságukból és potenciáikból adódóan Budapest fejlődésének külső támaszai lehetnek. Debrecen is ide tartozik. Határon átnyúló vonzáskörzettel is rendelkezhetnek. Fejlődésük szempontjából fontos, hogy mennyire tudják megtalálni a partnerséget a szomszédos területekkel, helységekkel; Hajdú-Bihar esetében ez Debrecenre és Nagyváradra vonatkozik. A politikus hangsúlyozta, a vármegyék a jövőben is fontos egységei lesznek a területfejlesztésnek, hiszen ők a Területi Operatív Programok elsődleges címzettjei.

– Az uniós fejlesztési források kétharmada a felzárkóztatandó térségekbe megy. Ez mintegy 14 ezer milliárd forint, fehasználásának célja az, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon. Az országunk a helyreállítási tervben jelentős forrásra számíthat, amelyet egyebek között energetikai fejlesztésre, infrastruktúra megújítására fordíthatunk. Tavaly aláírtuk a megállapodásokat az európai közösséggel, az idén pedig megnyílnak az uniós források. 2023-ban 1,5 milliárd euró, 2024-ben 2 milliárd euró érkezhet Magyarországra – részletezte az uniós források témáját Navracsics Tibor.

Hat megyének csak együtt megy

Szabó Tünde az európai gazdasági helyzet áttekintésével kezdte. Mint fogalmazott, az Európai Unió recesszióban van, helyzetünket a háború és a szankciók határozzák meg, de Magyarország gazdasági fejlődése a közösség élvonalába tartozik. Kiemelte, hogy a hazai gazdaságfejlesztési zónák ne egymás riválisai legyenek, hanem együtt, egymás mellett igyekezzenek előre jutni az adott régió különleges adottságai által képviselt kitörési pontokon keresztül. Az Északkelet-magyarországi zónában a vállalkozások folyamatosan fejlesztő környezetben vannak; a fókuszban a munkahelyek megőrzése és védelme, a vállalkozások fejlesztése áll.

Cél az európai uniós források erőteljesebb és eredményesebb felhasználása, a hazai beszállítói háttér erősítése, a vonzó társadalmi környezet kialakítása.

Ez utóbbihoz tartozik az oktatás, ugyanakkor elengedhetetlen a gazdaság zöldítése, a beszállítói kapcsolatok kialakítása, a munkahelyek megtartás, az elvándorlás megállítása, fiatalok itt tartása vagy hazahívása. Az utóbbi 10 évben megváltozott a munkaerőpiaci helyzet, hiszen 10 százalékról 4,1 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya. A fejlesztéseknek folyamatosaknak kell lenniük, hiszen 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kell, hogy tartozzon. Számos területen vannak még tartalékok, például a modernizációban, a digitalizációban, az öntözés fejlesztésében, az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban, továbbá a turisztikában. Szabó Tünde itt a vízi, a kerékpáros, a gyógy- és a vallási turizmust emelte ki. Utóbbit azzal, hogy még több kegyhely és imahely létesítésével növelni lehet a látogatók számát.

Célként fogalmazta meg az iparágon belül és iparágak közötti együttműködés erősítését.

Stratégiai cél pedig az élhető, a jó versenyképességű és együttműködő zónák létrehozása. Ebben nagy szerepe van az oktatási és szakképzési lehetőségek javításának, szakember-utánpótlásnak, ami megteremti a további gazdasági növekedés alapjait. Ebbe a körbe tartozik a tanműhelyek fejlesztése, diákoknak határon átnyúló csereprogramjának megteremtése. Északkelet-Magyarország hat vármegyéje a hozzájuk kapcsolódó határon túli területekkel 2030-ra a gazdaság egyedülálló, virágzó területévé fog válni.

CH