Gáborjánba nagy változást hozott a sztráda

– Sokkal élhetőbb lett a falu az elmúlt évtizedben. A kormánytól sok támogatást kaptunk, a közmunkaprogramban is számos feladatot meg tudtunk oldani. Felújítottuk az óvodát, az iskolát, felépült a bölcsődénk, és Gáborjánban már régóta van pénzkiadó automata. Egész évben vannak programok, ezekhez anyagilag hozzájárul az önkormányzat, hogy az itt lakóknak minél kevesebbe kerüljön a szórakozás. Az autópálya lehajtója 200 méterre van a falutól. A fiatalok nem mennek el, többen haza költöztek, és máshonnan is jövögetnek. Az ingatlan- és az albérletárak Debrecenben, a környékén nagyon elszálltak, és a vármegyeszékhely már nem távolság, félórán belül bent van az ember – beszélt települése vonzerejéről Mező Gyula, Gáborján polgármestere. A kis bihari településen ugyanis megfordult a demográfiai trend, és amíg a csökkenéssel korábban erősen közelítették a 800 főt, addig most már stabilan 900 fölött van Gáborján lakosainak száma.

Persze a gáborjániak jóléte mögött azért ennél jóval több minden van. Már ha a településfejlesztésre gondolunk. Mező Gyula erről is beszélt. Befejeződött az útépítés a Szántó-Kovács utca egy részén, csatlakozva a Bethlen utcába. Filagóriát, színpadot és vizesblokkot építettek a faluház udvarára. Készülőben van a piacterük, az egyik külterületi út aszfaltburkolatot kap. Pályázatot adnak be rendezvénytámogatásra, a Versenyképes Járások Programban ötmilliót kapnak, azt térfigyelőkamerákra fordítják. Figyelőrendszer most is van a faluközpontban, a jövőben a játszótér, a faluház, a művelődési ház és az óvoda körül is lesz. Tervben van a belvízelvezető-rendszer továbbépítése, az iskolaépület felújítása és járdaépítés a Szántó-Kovács utcában.

A karácsonyi csomagba

– Aki ma dolgozni akar, talál munkát Magyarországon is – jelentette ki Mező Gyula kérdésünkre, hogy Gáborjánból, a többi határközeli településhez hasonlóan, járnak-e Nagyváradra dolgozni. Majd hozzátette, hogy tőlük nem mennek át a romániai nagyvárosba. Járnak viszont Debrecenbe, és helyben is lehet kenyérkeresetet találni. Szerinte korábban nem volt ez így. Évekkel ezelőtt sok közmunkása volt az önkormányzatnak, és a termékeik eljutottak Hajdú-Bihar határain túlra is. Most viszont már csak 48 közmunkás van, közülük csak öt férfi. Döntően nyugdíjhoz közeli korban vannak, vagy az élethelyzetük nem engedi, hogy az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el. A korábbi tevékenységek közül a seprűkötőt bezárták, a kosárfonó, a rongyszőnyegkészítő és a száraztésztaüzem három-négy emberrel működik. Ők is leginkább a gáborjáni családoknak év végén juttatott karácsonyi csomag tartalmát készítik. A mezőgazdasági program keretében hagymát, krumplit termesztenek és állatokat tartanak a településen élők ellátására, a közkonyha számára. Az állatoknak a takarmány egy részét is ők termelik meg.

– Az autópálya építésével nagyot változott a munkaerőhelyzet. Sokan és jó fizetésért el tudtak helyezkedni ott. A sztrádaátadás után pedig máshol kerestek jövedelmező munkát - mondta Mező Gyula, hozzátéve, hogy ez a szociális támogatásokban is meglátszik, továbbá ma már egyáltalán nem jellemző, hogy a tartozás miatt a közüzemi szolgáltatásból ki kellene kapcsolni bármelyik háztartást is.

CH