Ez nem idill, hanem a hétköznapi valóság Bihartordán
– Többször elhangzott a rendőrség részéről, hogy Bihartorda a térség bűnügyileg legkevésbé fertőzött települése. Volt olyan év, hogy nem volt bűncselekmény. A polgárőrség aktívan működik, két ütemben térfigyelő kamerarendszert telepítettünk, a rendőrőrssel napi kapcsolatban van a faluvezetés. A lakosoknak szinte természetes az, hogy ha látnak idegen embert a faluban, telefonálnak a polgárőröknek. A lakossági összefogás, a polgárőrség és a rendőrség együttes munkája eredményezi azt, hogy nálunk évek óta nincs bűncselekmény – ezt emelte ki települése legjelentősebb erényeként Petrucz Sándor, Bihartorda polgármestere a Cívishír megkeresésére.
A biztonság és hozzá a rendezett településkép vonzóvá tette a Berettyóújfalutól alig tízpercnyi autóútra lévő, rózsákkal beültetett utcáiról vármegyeszerte híres falut.
A népességszám nem sokkal ezer alatt stabilizálódott, ami azért tekinthető nagy eredménynek, mert Bihartorda lakossága is elöregedő, a fiatalok közül a munkahelyek hiánya miatt sokan elköltöztek. Petrucz Sándor mosolyogva jegyezte meg, hogy a csoknak köszönhetően a falujában 8-10, a városból kiköltöző család vásárolt házat. A gyermekek pedig sokat lendítettek az óvoda és az iskola létszámán. Bár – jegyezte meg – még lehetne növelni mindkét intézményben a gyermeklétszámot. Bizakodó a településvezető, hiszen Bihartorda amellett, hogy biztonságos, virágos, még szép is, hiszen az összes közintézményt sikerült felújítani, továbbá a Berettyóújfaluba és azon keresztül Debrecenbe vezető út nemrégiben kapott új aszfaltréteget, így kényelmes autózással, buszozással megközelíthetőek a munkahelyeket kínáló városok.
És hol dolgoznak a bihartordaiak? Mostanra már sokan el tudtak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A faluból több céghez is eljárnak Füzesgyarmatra, Nagyváradra. Utaztatják őket busszal, három műszakban dolgoznak és jó fizetést kapnak. A polgármester megjegyezte, akár helyben is lehetne munkahelyteremtő beruházás, mert a rendezési tervük szerint a falu északi részén van iparfejlesztésre fenntartott terület, ez iránt azonban eddig nem volt érdeklődés. Korábban a jelenlegi 27 főnél lényegesen több közmunkást foglalkoztatott az önkormányzat. Mára már sokan el tudtak helyezkedni a versenyszférában. A közmunkában a mezőgazdasági és a szociális program működik. Zöldséget és gyümölcsöt termesztenek a falu konyhájára, a többletet a lakosságnak adják el. Csapadékvíz-elvezető árkok elemeit gyártják, és azt bizonyos szakaszokon lerakják. A közterületek rendben tartásából is kiveszik a részüket.
A híres rózsaültetvények egy részét is ők ápolják, fenntartják a falu virágos képét. Egyre nehezebb, mert mind kevesebb az ember, a terület viszont ugyanakkora marad.
Itt jegyezzük meg, hogy körülbelül egy évtizeddel ezelőtt az azóta már elhunyt Módos Imre, akkori polgármester lehatározta, arborétummá alakítja Bihartordát. Az utcákra rózsákat – köztük különlegeseket is – ültettek, majd díszfák, díszcserjék telepítése szerepelt a tervben, amit el is kezdtek. Módos Imre a növényeket a nevüket is tartalmazó kis táblákkal kívánta megjelölni. Idővel aztán kevesebb lett a közmunkás, a lakosság egy része sem volt hajlandó tenni a terv megvalósulása érdekében, ezért ez nem sikerült.
Együtt a három Torda
Mindezzel együtt azonban Bihartorda is küzd a tájegység kistelepüléseire jellemző problémával: a jelentősebb helyi adó hiánya miatt nagyobb összegű fejlesztéseket, főleg ha azokhoz önerő is szükséges, nem tudnak elvégezni. Így maradnak a beruházások támogatását igénylő pályázatok. Ezekből viszont van bőven Bihartordán. A Hajnal és a Nefelejcs utca útja kapott aszfaltborítást, zöldmezős beruházásban egy üres telekre közel 100 négyzetméter nagyságú ifjúsági házat építettek, a polgármesteri hivatal melletti térkövezett területen piaccsarnokot építenek. Ez lesz az első, árusítási helyként szereplő piac a faluban. Bár korábban is kipakoltak a kofák a területre, de hivatalosan, kereskedelmi tevékenységre kijelölt hely nem volt. Folytatódott a csapadékvíz-elvezetési program: négy kilométer hosszan, a Jókai és a Kossuth utcában korszerűsítették a vízelvezető rendszert, a Dózsa utcában is szilárd burkolatot kapnak az árkok.
A Magyar Falu programban a sportegyesület és a polgárőr egyesület pályázott eszközbeszerzésre.
Petrucz Sándor polgármestert két témában kérdeztük még. Az egyik a névazonosság alapján megválasztott testvértelepüléseikkel való kapcsolatuk. Az erdélyi Torda (Aranyos-Torda) és a délvidéki Torontáltorda, valamint a hajdú-bihari Bihartorda vezetői, és olykor a lakosai is rendszeresen találkoznak egymással, eljárnak egymás rendezvényeire. Mindhárom Tordát magyar ajkú emberek lakják, kapcsolatukat a magyarságtudat, a magyarsághoz való kötődés működteti. A másik téma a Bihartordán mintegy 20 százalékos népességarány képviseletét ellátó helyi cigány kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat kapcsolata. – Nagyon jó az együttműködésünk, a falunk ügyeit illetően gyakorlatilag mindenben számíthatunk rájuk. Példaként említem, hogy a falunapra a fánkokat a cigány kisebbségi önkormányzat készítette.
CH
