Első a 16 ezerből: két perc alatt minden kérdésre válaszolt a debreceni diák

Háromszor tizenöt kérdés. Mindössze ennyit kellett megválaszolnia Tóth Sándor Benedeknek, a Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum szoftverfejlesztő szakán tanuló 16 éves diáknak, hogy első helyezett legyen a Nagy Diák TudatosNet Tesztjén. A 45 kérdés megválaszolása nem tűnik megoldhatatlan feladatnak, ám ha hozzávesszük, hogy 16 ezer diák közül Benedek volt a legügyesebb, akkor elmondhatjuk: megsüvegelendő teljesítmény!

– Az osztályfőnököm jelezte, hogy van egy ilyen lehetőség, ha érdekel minket, töltsük ki online a tesztet. Ezt az akadályt megugrottam, bejutottam a középdöntőbe, ahol ezer fiatal versengett. Ez a teszt is sikerült, végül a döntőben húszan mérettettük meg magunkat – kezdte Benedek, aki elmondta, nemcsak a TudatosNet, hanem a Pénzügyes Tesztre is jelentkezett, utóbbinál a középdöntőig jutott. Az első alkalommal meghirdetett Nagy Diák TudatosNet Teszten olyan kérdésekre kellett választ adni, amelyekből kiderült a résztvevők jártassága az internet biztonságos felhasználásában. – Mind a három forduló online zajlott. Érintettük a kiberbiztonságot, a mesterséges intelligenciát is. De kérdeztek a kutatásokkal és a feltalálásokkal kapcsolatban is. 14-20 év közöttiek versengtek egymással – sorolta. Egy kérdés megválaszolásra fél perc jutott, így lényegében villámkérdéseket kaptak a játékosok. Benedek tudatta, a tesztek eredményeiről nem kaptak azonnal visszajelzést, így nem is tudta, hány jó választ adott egy-egy fordulóban. – A döntőre nagyon készültem. Aznap megkértem a családtagjaimat, hogy maradjanak csendben, hadd koncentráljak a versenyre. Figyeltem az időre, próbáltam minél gyorsabban válaszolni, de még én is meglepődtem, hogy két perc alatt végeztem! – nevette el magát. Később kiderült, a 15 kérdésből 14-re jó választ adott. Az, hogy mit hibázott, eddig nem derült ki.

Benedek családtagjai is nagyon örültek az eredménynek. A bátyja mérnök-informatikus, a nővére informatika szakra jár, húga is informatikát tanul egy technikumban, az édesapja mérnök és édesanyja is érdeklődik a terület iránt. Vasárnap délben, a húsleves felett ők arról "vitáznak", hogy ki milyen programot fog írni legközelebb. Benedek áldásként tekint rokonai munkájára, mert így a szoftverfejlesztés terén is tud kihez fordulni. Ugyanis ez egy olyan szakma, amit folyamatosan figyelemmel kell kísérni, lépést kell tartani a fejlesztésekkel.

– Hajdúböszörményben lakunk, oda is jártam általános iskolába. A szüleim is az informatika világa felé terelgettek, de nyolcadik osztályban határoztam el, hogy a Mechwartba jelentkezem. Azért választottam ezt az irányt, mert szerintem ez az a szakma, amire a jövőben biztosan szükség lesz – jelentette ki a tizedikes Benedek, aki B opcióként valamilyen matematika irányultságú gimnáziumba jelentkezett volna. Mint mondta, jelenleg negyvenen járnak az osztályába, a jövő évtől szakosodnak. Ez azt jelenti, hogy az ötéves technikumi képzés első két évében ágazati alapoktatás zajlik, melyet alapvizsga zár. – Most tanulunk webfejlesztést, programozást, hálózatépítést. Az iskolában van külön szakmai nap, akkor nyolc órában tanuljuk az informatikát, de van digitális kultúra és távközlési elmélet is, szóval hetente 10-12 órát biztosan a gép előtt ülünk. Nagyon jó laptopokon tanulhatunk, sok tanteremben fejlesztették az eszközparkot, haladnak a korral. A versenykérdéseket is érintettük az iskolai foglalkozások során. Ilyen volt például a biztonság kérdése, a számítógép alaphelyzetbe állítása vírustámadás esetén. Az iskolai programozáson túl van, hogy otthon is gyakorlok – mondta. Az iskolájából egy másik diák is bejutott a top 10-be. – Nagyon örült mindenki, amikor kiderült, én nyertem. A tanárom, Péter Miklós nagyon jól leszervezte az utat – mert Budapesten volt a díjátadó –, nagyon hálás vagyok érte. A rendezvényen különféle programokkal készültek, nyereményjátékokban vehettünk részt és számos egyetem is képviseltette magát, előadásokat tartottak – tette hozzá Benedek, aki a fődíjjal, egy mobiltelefonnal tért haza a fővárosból.

Benedek természetesen éli a tinik mindennapi életét. Edzőterembe jár, kikapcsolódik a barátaival, és olykor a közösségi oldalakat is böngészi. Bár, mint mondja, utóbbit elég keveset, próbálja az idejét hasznosan tölteni, inkább híreket olvas. Emellett a barátaival online programozik. Ez azt jelenti, hogy megosztják a számítógépük képernyőjét egymás között, és közösen dolgoznak egy adott projekten. Ennek eredményeként már egy játékot és weblapot is fejlesztettek. Előbbi ugyan még "kicsit egyszerűbb", de sok gyakorlással tökélyre lehet fejleszteni. Benedek és az osztálytársai a szünetekben olykor parázs vitákat folytatnak egy-egy programsor megírásáról. Mint mondja, a végeredmény ugyanaz mindenkinél, de nem mindegy, hogy 5 vagy 30 sor után jutnak el odáig. Benedek hatéves kora óta sakkozik, szerinte ez is előnyére vált a verseny során. – Ezáltal jobb a stressztűrő- és a problémamegoldó-képességem is. A sakkozóknál megfigyelhető, hogy gyorsabban forog az agyuk, talán ez is hozzásegített a győzelemhez. Egy böszörményi egyesületben játszottam versenyszerűen, és bár a versenyzésre most nincs idő, olykor elmegyek játszani – közölte. Úgy tervezi, valamilyen mérnök szakmában fog elhelyezkedni Debrecenben vagy a fővárosban.

Benedeket a mesterséges intelligencia térnyeréséről is megkérdeztük. – A robotizációnak, a mesterséges intelligenciának ugyanaz az előnye és a hátránya is: felváltja az embert. Ehhez muszáj alkalmazkodni, ahogyan kellett a múltban is. Mindig is voltak ipari forradalmak, de most gyorsabb a fejlődés, mint valaha. Tartanunk kell a lépést. A tesztben az egyik kérdés is ide kapcsolódott, nevezetesen az, hogy mikor kezdték el kutatni az AI-t. Négy válaszlehetőség volt: 2022, 2000, 1980 vagy 1957. Utóbbi a helyes válasz, bármily meglepő. A mostani AI nagyban elősegíti az információkeresést, -gyűjtést, ezzel sok időt lehet megspórolni. Ugyan képes programot írni, de a végeredmény még nem tökéletes. A robotok nem fognak ma-holnap elvégezni minden házimunkát, de a gyárakban különféle feladatokra tökéletesen alkalmasak. A fejlesztési költségek miatt – főleg Magyarországon – egyhamar nem fogja felváltani az élő munkaerőt – ismertette. Az interneten látható robotok, amelyek már tökéletesen mozognak, körülbelül 150 ezer dollárba kerülnek, és egyelőre nem sok hasznát veszik a mindennapokban. Viszont vannak olyan szerkezetek, amiket AI-val tanítottak, és remek pizzákat, hotdogokat készítenek – fogalmazott. – Meg tudja jegyezni a kérdéseket, a történéseket az AI. Van még mit csiszolni rajta, de a jövőben nagy segítségünkre lehet. Mondjuk úgy, most jó alapot ad egy weblaphoz, akár egy cikk megírásához is, de szükséges mellé az emberi elme. De gondoljunk bele, egy gyár is mennyire átalakult az elmúlt 50 évben! Ma az emberek nagyrészt már csak a pakolást végzik, minden gépesítve van. Az életünk át fog alakulni, lépést kell tartani a technika fejlődésével.

Fogarasi Renáta