Durva retorziókról beszélt Kósa Lajos

A maga szabadságáért, önrendelkezéséért minden generációnak meg kell vívnia, senki sem kapja ajándékba, ki kell küzdeni személyenként, közösségenként, nemzetenként – mondta március 15-i debreceni beszédében Kósa Lajos; a fideszes országgyűlési képviselő a magyar önrendelkezést „Európától” félti, amelyet háborúpártinak, a szólásszabadságot elnyomónak festett le. Szerinte a „legdurvább retorzióban” van részük azoknak, akiknek a fősodortól eltérő véleményt képviselnek.

A politikus a negyvennyolcas 12 pont tételmondatát („Legyen béke, szabadság, egyetértés”) körüljárva a békét az önrendelkezés feltételeként határozta meg. – A béke hiánya a háború, amely az erőszakról szól, amikor önrendelkezés helyett az erősnek van igaza és jaj a legyőzötteknek. Háborúban nincs önrendelkezés – mondta Kósa Lajos, aki hasonlóan tekint a szabadságra is. Hangsúlyozta: szabadság nélkül senki sem gondolkodhat, senki sem rendelkezhet önmagáról. A képviselő ide sorolta az „erős identitást” is, amely hiányában a világban való eligazodási képesség nélküli „bolyongó lelkek vagyunk”. 

Az egyetértés fogalmát nevezte a „talán legtalányosabbnak”. – A 12 pontot értelmezve ez arról szól, hogy jöjjön létre olyan rendszer (népképviseleti országgyűlés), amely kidolgozza az egyetértés mechanizmusait és minimumát – hangoztatta arra utalva, hogy ez az egyetértés a demokratikus rendszer követelésének alapjaként is felfogható.

Az országgyűléséi képviselő szerint ma – éppúgy mint 1848-ban – az egyik legnagyobb politikai küzdelem az önrendelkezésért vívott harc. Majd arról beszélt, hogy „az Európai Unió egyértelműen háborúpárti”, amivel a korábbi logika alapján a „legdurvábban sértik az önrendelkezés elvét”, a „kisebb nemzeteknek, a gyengébbeknek az önrendelkezése fel sem merül”. 

Ami a szabadságot illeti, Kósa Lajos úgy látja, ezzel „igen rosszul állunk”, az „egyén szabadsága számos európai országban nagyon durván van korlátozva”. A fősodorhoz tartozó vélemény szabadon elmondható, aki attól eltér, annak a legdurvább retorzióban van része – hallhattuk. Majd a múlt év végi romániai elnökválasztás első fordulójára és Călin Georgescu kizárására utalva közölte, „soha nem álltunk olyan rosszul demokrácia ügyében Európában, mint ahogy most”. – Lehet rossz véleményünk erről az emberről, azonban a demokrácia arról szól, hogy vitatkozzunk vele, nem arról, hogy kizárjuk a versenyből – összegezhető Kósa Lajos nemtetszése kiegészítve azzal, hogy szerinte hiába képviselik egyes pártok a szavazók 20-30 százalékát, ki vannak szorítva, amennyiben nem a fősodor véleményét képviselik. 

A beszéd végén úgy összegezett, hogy mindez a debrecenieket is „súlyosan érinti”, mert amikor Bajnai Gordon volt kormányon, akkor az IMF tollba mondására szüntették meg a 13. havi nyugdíjat, míg korábban – nem a Fidesz kormányzása idején – külföldi nyomásra történtek meg privatizációk. – Ezért kulcskérdés, hogy a magyar nemzet megértse, önrendelkezés nélkül nincs magyar szabadság, jólét, az ország nem tud ötről hatra jutni – jelentette ki.

Ratalics László