DExpo – középiskolások vették birtokba a Debreceni Egyetemet
Két napon át, november 22-én és 23-án várja a felvételi előtt álló diákokat a DExpo, Magyarország legnagyobb beiskolázási rendezvénye. A Debreceni Egyetem iránt érdeklődők részletesen megismerhetik a felsőfokú oktatási intézmény széleskörű képzési kínálatát, a hallgatói életet, az egyetemistáknak szóló szolgáltatásokat, a kollégiumokat, a sportolási és külföldi tanulmányi lehetőségeket. Ezek mellett a szervezők tájékoztató előadásokkal és standokkal is készültek. A pályaorientációs esemény mindkét napja kezdetén az érdeklődő középiskolás diákok és szüleik Bartha Elek oktatási rektorhelyettese általános tájékoztatóját hallgatják a Debreceni Egyetem Főépület Aulájában.
Debrecen a nyerő választás
– Mégis, mit gondolsz, melyik egyetem jut legelőször egy mátészalkai eszébe, ha továbbtanulásról van szó? – kérdezett vissza a szatmári kisvárosból érkezett diákcsoport egyik tagja még az egyetemre közlekedve a villamoson. Beszélgetésükből kiderült, úticélunk, tehát a DExpo ugyanaz. – Persze, hogy a debreceni! A mi városunkból a legtöbben oda mennek továbbtanulni. És nem azért, mert közel van! Bár ez is fontos, akár bejárók is lehetnénk, hanem mert aki idejár vagy ide járt csak jót mondott az egyetemről. Ja, és aki itt végzett, van munkahelye. Abban, amit tanult! – nem folyttatuk a beszélgetést, mert megérkeztünk az „Egyetem” megállóhoz, és a villamos lényegében ki is ürült. Az egyetem főépülete előtt kordonok vezetik a vendégeket a DExpo helyszínére, az előcsarnokban útbaigazító standok segítik a tájékozódást, a hallgatójelöltek karszalagokat kapnak, ezek segítik az információhoz jutásukat, a közlekedésüket a campusok között. Itt egy szülőkből, gyerekekből álló székesfehérvári csoporttal elegyedtünk szóba. – Hogy miért nem Budapest? Nézze, Budapest nagy, mi meg hozzá képest is kisvárosban lakunk, és Debrecen is kisváros. Tehát az életforma az marad. És nagyon jó híre van a Debreceni Egyetemnek, mifelénk legalábbis. A város most gyorsabban fejlődik, mint Székesfehérvár. Ha a gyerekeket felvennék erre az egyetemre, Debrecenben biztosan találnak majd munkát – mondta ki-ki a maga indokát.
A karok standjai között már kora délelőtt is alig lehetett előre jutni, annyian igyekeztek információhoz jutni. A legtöbben az orvosi kart bemutató hely előtt tolongtak. Ott anatómiai szemléltetőeszközöket is kézbe vehettek a középiskolások, a hallgatók pedig készségesen beszéltek az egyetemi életről. – Megnézem a debreceni kínálatot is, aztán a szegedit, majd a budapestit, és eldöntöm, hogy melyik egyetemet választom. Szerintem a budapesti lesz a befutó, mert Budapest mégis csak Budapest, második helyen pedig megjelölöm a debrecenit – mondta határozottan egy debreceni középiskolás. – Én már döntöttem! – vágja rá az osztálytársa. – Maradok a városban, aztán ha itt nem boldogulok, akkor sehol sem. De szerintem induljunk az egyetem aulájába, ahol kezdődik a tájékoztató – nézett a lépcső felé a középiskolás. Mi is a diákokkal tartottunk…
Előkelő helyen az országban
A tájékoztatón Bartha Elek az immár 18 éves DExpo jelentőségéről elmondta, az esemény vendégei személyesen tudnak beszélni tanárokkal, hallgatókkal, be lehetőségük van órákra menni, ellátogathatnak a kampusokra. A DExpo sikerét mutatja, hogy azt az utóbbi években teltházzal tudják megtartani; körülbelül annyi résztvevő jön, amennyi diákot nyáron, a rendes felvételi eljárás keretében fel tudnának venni
– A XVI. század óta működő Debreceni Egyetem számos tekintetben az ország legnagyobb egyeteme. A hallgatói létszámban a második, de az ország egyetemei között a letöbb karú, legnagyobb képzési portfólióval rendelkezik. Jelenlegi hallgatói létszám kerekítve 31 ezer, köztük 134 országból 7 ezer 333 külföldi. 14 képzési terület, 13 kar van, egy-egy karon több képzési terület is megtalálható. Csupán az államtudományi kar hiányzik. Itt van a legtöbb doktori iskola, 24 tudományágban 73 doktori program működik. Ötezer körüli kollégium férőhely van, ami azt jelenti, hogy az oda jelentkezők 90 százaléka nyer kollégiumi elhelyezést. Az egyetem gazdálkodása az országban a legstabilabb, a mérlegfőösszegünk 325 milliárd forint, ami a legnagyobb a magyar felsőoktatásban
– ismertette az egyetem legfőbb számadatait az oktatási rektorhelyettes, majd a képzésekre tért át. Ebben kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem XXI. századi egyetem, annak elvárásainak, követelményinek felel meg azzal együtt, hogy ők is kínálnak külföldi egyetemre ösztöndíjlehetőségeket. Az egyetemi képzésük gyakorlatorientált, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelőt nyújt. Emellett a hallgatóknak számos szabadidő- és sporttevékenységet kínál. Bartha Elek az egyetem történetén is végigvezette a középiskolásokból, szüleikből és tanáraikból álló hallgatóságát, kiemelve számukra, hogy az utolsó nagy fordulópont 2000-ben volt, amikor a Debrecen környéki egyetemek Debreceni Egyetem néven egyesültek. Ez mindenképpen előremutató lépés volt, hiszen az egyetem költségvetése 2010-hez képest mára a négyszeresére növekedett, továbbá az épületállománya dinamikusan fejlődik, az ezredforduló után létesült az épületek 90 százaléka, a XXI. századi idényeket messzemenően kielégíti. Évről évre bővítik a szakok kínálatát, ezek igazodnak a kor igényeihez, megfelelnek a munkaerőpiaci körülményeknek. A Debreceni Egyetem beiskolázási körzete Észak-kelet-Magyarország, de a Dunántúlról és az országhatáron túli magyar lakta területekről is érkeznek hallgatók.
Pósánné Rácz Annamária oktatási főigazgató részletes tájékoztatót adott a 2024-es felvételi követelményekről. Hangsúlyozta: a felvételi rendszer óriási változás előtt áll, ez 2023-ban már elkezdődött, de jövőre teljesedik ki. Eltörlik ugyan a minimumpontszámot, de a képzés minőségét garantálandó, sok szak esetében megtartották azt. Ez azt jelenti, hogy a minimumpontszám alatt semmilyen körülmény között nem lehet bekerülni, a ponthatárt pedig a jelentkezők száma és az elért tanulmányi és felvételei eredményeik alapján fölötte húzzák meg. Emelt szintű érettségi megléte viszont nem lesz kötelező, és rugalmasan választják meg a felvételibe beszámító ötödik tantárgyat is. Arról, hogy az egyes szakra mi az érettségi követelmény, azt az egyetem határozza meg. Mint ahogy azt is, hogy milyen intézményi többletpontokat tud adni a jelentkezőknek. Nem változott viszont a felvételin megszerezhető 500 pont, ami a középiskolai tanulmányokból és az érettségi eredményéből adódó 200-200, valamint az intézményi 100 pontból adódik össze.
