Debreceni kocsma határozó: Pacsirta kisvendéglő és söröző
Tévedések elkerülése miatt: a Pacsirta vendéglőt nem a Pacsirta utcában lehet föllelni, hanem a Cegléd utcában. Mint azt a jelenlegi tulajdonostól, Jakab Attilától megtudtam, a név egyfajta tisztelgés, avagy nosztalgia, merthogy valaha tényleg a Pacsirta utcában volt a Pacsirta kocsma, mint nagyon régóta jegyzett hely, azonban a világháborúban bombatalálat érte és Habina Vince a jelenlegi helyén építette újra korcsmáját, eleve a választott funkció szerint: az első épületrészben működött az ital kimérés, a hátsó épületben laktak Habináék. Azután államosította a rendszer a vendéglőt, Habina úr, mint beosztott pincér maradhatott, a megyei vendéglátó ipari vállalat alkalmazásában, de közben a család tulajdonában maradt az épület és a szocialista üzem ’985-től bérleti díjat fizetett érte, majd gebinbe(!) kiadták. Némi magyarázat a gebin szóra: ez a Kádár-korban keletkezett vállalkozási forma nem volt mindenki számára hozzáférhető. Valamiféle bérleti rendszert jelentett, szabad kasszával az egyébként határozottan korlátozott viszonyok között. Tulajdonképpen a gebines azzal gazdálkodott, ami adva volt és egy összeget ezért fizetnie kellett a vállalatnak. Azután ha korán kivette a pénzt és így hiány keletkezett, akkor azért, ha meg későn vette ki a hasznot és indokolatlanul több volt a pénz a kasszában, akkor meg azért vitték el a fekete autóval. Ebben az időszakban keletkeztek főként a fővárosban és a Balaton környékén az első igazán nagy vagyonok. De térjünk vissza ehhez a debreceni madárkához, amelynek ’85 előtti közismert és közszájon forgó neve hatcsöcsű volt. Az olvasó úgyis összerakja, miért.
Jakabék 1988-ban vették meg a házat Habina Vincétől, alapvetően a lakás miatt, de járt vele a kocsma is. Egy évre rá azt mondta az illetékes elvtárs, hogy elküldhetik a vendéglátós vállalatot, amennyiben ők, mint tulajdonosok folytatják a működtetést. Eszünk ágában nem volt kocsmát csinálni, nem akartunk beállni a pult mögé, úgy gondoltuk, hogy előbb-utóbb csak kiveszi valaki, emlékezett vissza Jakab Attila. Igen ám, de eltelt egy év, és senkinek nem kellett a hely, merthogy elkezdték kitiltani a balhés figurákat, azután meg nem volt vendég. Mert jóérzésű ember meg nem járt ide. Annak előtte cigányok húzták a jófélék nótáját, volt itt dajdaj, jártak át még Szabolcsból is, minden este akadt egy verekedés, késelés, mesélte Jakab úr. Ha idegen magyar betévedt, pénzzel, vagy itallal akarták lenyúlni, s ha nem sikerült, mentek utána a vécébe, onnan meg véresen rohantak ki az utcára. Olyan is volt, hogy 30 embert támasztottak a rendőrök a falhoz az utca túloldalán – mindet a kocsmából, vagy az elől vitték át – és végigverték őket, hogy rendet tudjanak tenni. Nem egyszer kést húztak, mikor nem akartam némelyiket kiszolgálni, kemény időszak volt, sokat kellett a rendőrségre menni, mondta Jakab úr. Úgyhogy lépéskényszerbe kerültek, ezért szétverték a kocsmát, átépítették a helyet, alapelvként alkalmazták a tapasztalatokat figyelembe véve, hogy a pulttól látni kell a mellékhelyiség bejáratát, mert a balhé mindig ott történik. Mint egy várandósság – kilenc hónapig tartott a hivatali huzavona miatt az újranyitás, de a célt elérték: kicserélődött a vendégkör.
Manapság munkások, nyugdíjasok – ők mintegy 80 százalékban képviselik magukat a vendégkört figyelembe véve, diákok, a környékbeli üzletek, szervizek dolgozói nyitnak be főképpen. Balhé sem volt ezer éve, sok a vendég ebédidőben, mert jó hírű a kisvendéglő főztje. Ja, és itt kezdődött a jelenleg Jakab sörként ismert maláta lé főzése, amelyet egészen 2004-ig főztek itt helyben és még akkor Obsitos, avagy Pacsirta néven csapolták a korsókba.
Pacsirta kisvendéglő és söröző
A Cegléd utcában találjuk, a Vörös templomtól néhány perc sétára, s nem messze omladozik a legendás Meteor mozi sem, amely a történelem szerint az ország legelső mozgókép színháza volt. Lassan összedől. A Cegléd utca hangulatos kis utca, őriz valamit a régi Debrecen élményéből. A vendéglő kora reggel, ötkor nyit és este kilencig lehetséges felkeresni. Ahogyan jeleztem: itt is Jakab sört csapolnak, momentán barna változatban is, és erős a hely a valódi pálinkák tekintetében. Az étterem részben menü van mindennap, bőségesnek és háziasnak mondják, akik idejárnak. Nagy kerthelysége van, itt lehet dohányozni, s a kettőből az egyik nagy tévét itt lehet nézni. Többen szeretik a helyi újságot böngészni. A sloziban látszik a tisztaságra törekvés, de a vendégek létszámának növekedésével egyenes arányban nő annak esetleges elhasználtságának mértéke.
Pogány Gábor
