Debreceni beruházók a Nagyállomáson?
Debrecenben több tőkés csoport vállalná, hogy az állammal közösen megvalósítsa a Nagyállomás felújítását – jelentette ki Lázár János a tarifaközösségről szóló szerződés december 16-i aláírását követően. Az építésügyi és közlekedési miniszter szerint, ha a terveiknek megfelelően 2026 első fél évében újra kiírják az erről szóló pályázatot, reális esélye lehet, hogy a jövőben helyi befektetők üzemeltessék a pályaudvar területén létrehozandó kereskedelmi létesítményeket.
Felidézendő: még 2024 őszén látott napvilágot az az elképzelés, amely szerint a legjelentősebb magyarországi vasúti pályaudvarok (Budapest, Debrecen, Győr, Szeged) fejlesztésébe magántőkét vonnának be. A lényeg, hogy a vasútüzem és a kereskedelmi funkció szétválasztásával utóbbit „hozzáférhetővé tennék” a magánberuházók számára. A cél, hogy a legforgalmasabb pályaudvarok bevásárlóközpontként is funkcionálhassanak, hiszen ezeken a helyeken naponta sokan fordulnak meg. Számos európai nagyvárosban van erre jól működő példa. Ily módon a felújítási és a kihasználatlan területek hasznosítási költségeit az állam megosztaná a magántőke képviselőivel. Azonban az Állami Számvevőszék idén márciusban aggályosnak találta a programot, s ezért azt a vasúttársaság felfüggesztette.
A Nagyállomás ügye ezúttal újságírói kérdésekre került elő. Lázár János most a Nyugati, a Keleti, a Déli és a Kelenföldi pályaudvarok mellett a debrecenit és a győrit említette mint „központi funkciót betöltő fejállomásokat, amelyek felújítása a magántőke bevonása nélkül nem lehetséges”. Közlése szerint törekednek rá, hogy megtalálják az átlátható, követhető, mindenki számára érthető pályázati formát.
Azt mondta,
a debreceni pályaudvar megújítására volna kereskedelmi kereslet, s ha 2026-ban eredményesen lebonyolítanák a magánpartner bevonását célzó eljárást, úgy az 2 év alatt elvégezné a munkát.
Arról is beszélt, hogy a MÁV már 2026 februárjában nyílt tenderen értékesítené a Piac utca 18. szám alatti székházát (a Régi Városháza mellett), felszámolva az ottani funkcióikat. Megígérte: a patinás épület eladásából befolyó bevételt a MÁV debreceni fejlesztésekre fordítja.
– A főpályaudvar-beruházás a debreceni városvezetés egyik legfontosabb törekvése volt, de a magyar EU-s források részbeni befagyasztása miatt ez megfeneklett. Ennek ellenére a felújítást a Debrecen felé irányuló vasúti forgalom várható növekedése elkerülhetetlenné teszi. Ez részben az ipari parkok vasúti hálózatba történő bekapcsolásából, részben a személyforgalmi beruházásokból adódik – jelentette ki a miniszter, aki ezzel több projektre kívánt utalni.
Így a Debrecen–Nyíregyháza közötti vasúti pálya korszerűsítése (előkészítés alatt) mellett a Budapest–Debrecen–Kolozsvár gyorsvasút megvalósítására, amely szerinte „sokkal közelebb van, mint gondolnánk”. Egyrészt, mert Romániában már dolgoznak a 160 kilométeres utazási sebesség megvalósításán és egyébként is előtérbe kerültek a kötöttpályás fejlesztések. Másrészt, mert a miniszter a vonalban nagy távlatokat lát a személy- és a teherfuvarozás vonatkozásában. Említést tett arról is, hogy a ferihegyi gyorsvasút budapesti megvalósítása lehetőséget nyitna a budapesti repülőtér és Debrecen közötti gyorsvasútnak is, amely „akár magántőke alapon is megtérülő lenne”.
A külsővásártéri autóbusz-állomásról elhangzott: ha megvalósul a főpályaudvar, akkor – a jelenlegi elképzelése alapján – a keleti szárny lebontásával ott is létrejönne egy komolyabb buszállomás. Ugyanakkor Papp László polgármester szerint meg kell haladni azt a koncepciót, amely szerint az összes távolsági járat egy pontba érkezzen. Helyette több alállomásra van szükség a városban (decentrumok). A városvezető jelezte: a külsővásártéri állomás hosszabb távon megtartandó, de a leromlott terminál felújítandó. Ez utóbbi érdekében elkészültek az engedélyes kiviteli tervek.
Ratalics László
