Debrecenben megfér Mága Zoltán és a hardcore techno

A Civil Fórum módosító indítványát a Zöld Őrszem „lekapcsolása”, az Együtt a Cívisvárosért Egyesületét pedig annak törvénysértő abszurditása miatt nem támogatta a Fidesz-KDNP frakciója; a február 26-i debreceni közgyűlés háromórás vita után elfogadta a 2026-os városi költségvetés-tervezetet.

A büdzséről szóló vaskos előterjesztést Papp László azzal vezette fel, hogy az az év egyik legfontosabb döntése, hiszen meghatározza a város fejlődését, a lakossági igények teljesítését szolgáló pénzügyi-gazdasági kereteket. A polgármester szerint „egész jó”, „perspektivikus”, a mozgástérre, a gazdasági környezetre, a jogi szabályozókra megfelelően odafigyelő előterjesztést tettek le az asztalra. Megjegyezte, az elmúlt tíz évet az intenzív gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítása fémjelezte, mely során „jól mérték fel a lehetőségeiket”. Az iparterületeket megtízszereztük, az iparűzési adót megnégyszereztük – emlékeztetett. 

A nemrég sajtótájékoztatón közölteket lényegében megismételve beszélt arról, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás esetében (Debrecent 12 milliárd forint terheli 2026-ra) áttörést kell elérni a következő kormányál a mérséklés vagy a megszüntetés érdekében. Említette a kulturális fejlesztések folyamatosságát (a Dósa nádor téri 4K-t, a MODEM, az Apolló mozi nagytermének felújítását), beszélt a Kishegyesi út 2x2 sávosításáról, az idén 530 millió forintba kerülő Zöld Őrszem fontosságáról, az iden kialakítandó városirányítási központról, a 31 nagyfelületű aszfaltozásról és arról is, hogy ebben az évben megterveztetnék a Kishegyesi úti és a Vértesi úti külön színtű vasúti átjárókat (a jövőben, a tervezés során dől el, hogy a közút aluljáróval vagy felüljáróval keresztezze majd a síneket).

Papp László ellenzéki kérdésekre válaszolva közölte: a repülőteret üzemeltető cég kisebbségi tulajdonosaként az önkormányzatnak vállalnia szükséges a veszteségfinanszírozást, ugyanakkor megállapodás született arról, hogy a Wizz Air idén újra menetrend szerinti járatokkal repül Debrecenből Eindhovenbe, Isztambulba, Tel-Avivba. Szó esett a tavaly a 3 százalékos állami lakáshitel miatt felfüggesztett Főnix Lakásprogram újraindításáról; a főbb paraméterek nem változnak, a cél a 35 év alatti, Debrecenben állandó lakcímmel, munkahellyel rendelkező magyar állampolgárok lakásbérlésének támogatása.

A Zöld Őrszemmel (leánykori nevén Környezeti Ellenőrző Rendszer) összefüggésben elhangzott: ha egyes mérőállomásokhoz tartozó fizikai mérések nem elérhetők a weboldalon, akkor rövidesen pótolni fogják, hiszen az egyik legfontosabb cél a környezeti mérési adatok online hozzáférhetősége.

Kritika érte a városvezetést azért is, mert a kulturális programok támogatásából Mága Zoltán koncertjére is jut, s egyáltalán, mikor lesz legalább ezeknek a rendezvényeknek egy része önfenntartó? A polgármester szerint szinte az összes kulturális rendezvény támogatásra szorul, ám ezek egyben a város élhetőségét is szolgálják. Puskás István alpolgármester Mága Zoltánra utalva úgy foglalt állást, hogy az önkormányzatnál nem csinálhatnak ízlésbeli kérdést a támogatásokból. 

– A közösségeink igényét kell kiszolgálnunk, adott esetben harcore technóval, death metallal. Debrecen nemzetközi régiós szinten is egyedülállóan támogatja a helyi zenei tehetségeket 

– mondta, s reklámozta is kicsit a 211 debreceni előadót, együttest felvonultató Made in Debrecen fesztivált.

A hozzászólások során Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) a szolidaritási hozzájárulásra és a különféle bújtatott, az állam helyett az önkormányzatok által viselt financiális terhekre utalva úgy fogalmazott, a debreceni költségvetés az állam gyámsága alá kerül, a kormány ellenséges az önkormányzatokkal. Közölte: a kormány a szolidaritási hozzájárulás képében

elviszi az iparűzésiadó-többletet, míg a „kínai menza és a füst itt marad”. 

Miként arról korábban beszélt, az Együtt a Cívisvárosért Egyesület által is támogatott polgármesteri lobbi nem hatékony. A frakcióvezető szerint a Zöld Őrszem legfeljebb hamis biztonságérzet keltésére alkalmas, „veszélyes politikai játékot űznek vele” és a fenntartására fordítandó pénzt városüzemeltetési feladatokra költenék (ezt a módosító indítványaik is tartalmazzák).

Papp László úgy reagált, gyámság alá helyezett önkormányzatok a Gyurcsány-éra alatt voltak, amikor a települések által kötelezően végzett közfeladatok mellől hiányzott a megfelelő állami finanszírozás. Emiatt az önkormányzatok eladósodtak, Debrecennek például 30 milliárdos hiteltartozása keletkezett. Ezt az adósságterhet a 2010 utáni Orbán-kormány vette le az önkormányzatokról, s több feladat is átkerült az államhoz (oktatás, egészségügyi közszolgáltatások stb.). 

Megismételte: a 2019-től fizetendő szolidaritási hozzájárulás a számára is vörös posztó, nem fenntartható, akárki is kerül kormányra. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az utóbbi években sokmilliárdos összegben érkeztek a város vagyonát gyarapító állami támogatások. Megvédte az Zöld Őrszemet is, mondván, ezt a vállalását debrecenieknek tette, s „nem a Temuról rendelt eszközökkel mérnek, hanem egyetemi professzorokkal együttműködésben” (London és Szingapúr is ezt a validált angol rendszert használja).

Az Együtt a Cívisvárosért Egyesület részéről Mándi László arról beszélt, hogy az ő módosító indítványaik a déli iparzóna közműfejlesztéseitől vonnának el pénzt és a szolidaritási hozzájárulási kötelezettségnek sem tennének eleget. Helyette más, a debreceni igényekre reagáló célokra költenék e forrásokat.

Barcsa Lajos azzal dobta vissza a labdát, hogy jobb lett volna, ha az Együtt a Cívisvárosért nem is dolgozik ezeken a beadványokon. Ugyanis Mándiék az iparterületi fejlesztések esetében állami forrást használnának az eredeti céltól teljesen eltérő módon, míg a szolidaritási hozzájárulás meg nem fizetése törvénysértés volna. – Ez nem politikai döntés, hanem jogsértés. A költségvetés nem a politikai demonstráció terepe, ezek a módosító indítványok nem valós javaslatok – jelentette ki az alpolgármester demagógiát emlegetve.

Madarasi Istvánnak (Együtt a Cívisvárosért Egyesület) rosszul esett mindez, lekezelőnek érezte Barcsa Lajost, aki „hülyének nézi őket”. 

Salánkiné Kuti Zuzsanna (Mi Hazánk) úgy gondolja, bármely párt kerül kormányra, az önkormányzatok terhei tovább növekednek, Debrecen pedig már így is több közfeladatot finanszíroz, mint ami kötelessége volna.  

A további hozzászólások során Papp Viktor, a Fidesz frakcióvezetője a nagyobb beruházások mellett a kisebb, de a városlakókat foglalkoztató fejlesztésekről beszélt az útjavításoktól a panelprogramon át az új játszóterekig.

Széles Diána alpolgármester szerint a költségvetés-tervezet jól szolgálja Debrecent, s annak gondoskodáspolitikai részleteibe ment bele Papp Csabával (Fidesz-KDNP) együtt.

Barcsa Lajos és Balázs Ákos alpolgármesterek szintén megismételték – ha rövidebben is –, mint amit korábban a büdzsétervezettel kapcsolatban előadtak az útfejlesztésektől a kondiparkokon, a közösségi kerteken át a városirányítási központig.

Az ellenzéki beadványok a 3 órát meghaladó vitát követően nem nyertek támogatást, a költségvetés-tervezetét végül az eredeti előterjesztésnek megfelelően fogadta el a közgyűlés.

Ratalics László