Új idők küszöbén a debreceni közlekedés
Idén megvalósul a városirányítási központ fizikai kialakítása; a jelenlegi lámpaprogramoknál sokkal fejlettebb technológiát és mesterséges intelligenciát is alkalmazó rendszer a tervek szerint 2027-ben már hozzájárulhat a debreceni közlekedés dinamizálásához, a közösségi közlekedés elsőbbségéhez – közölte Balázs Ákos az idei költségvetés-tervezet városüzemeltetési, zöldterületi vetületeiről.
Az alpolgármester február 23-i sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a tavalyi Európa Zöld Fővárosa verseny egyik döntőseként „büszkén viselik” az Európa Zöld Városa címet és folytatják a debreceni Zöld Kódex-ben megfogalmazott programok megvalósítását. Ezt segíti, hogy a február 26-i közgyűlés elé kerülő városi büdzsétervezet szerint a városüzemeltetésre és a zöldterületi kiadásokra fordítandó pénz is nőne tavalyhoz képest: előbbi 7,25-ről 8,9 milliárd, utóbbi 5,3-ról 5,9 milliárd forintra. Balázs Ákos úgy fogalmazott, ezzel is a város szerethetőségét kívánják erősíteni.
Hosszan beszélt a városirányítási központról, amelyhez hasonló nincs Magyarországon. A Régi Városházán kialakítandó hi tech központot úgy kell elképzelni, hogy az ottani számítógépekre, adatbankba a nap 24 órájában folyamatosan érkeznek majd a forgalmi és egyéb adatok, a szakemberek nagy monitorokon követik az információkat, a bejövő képeket, s bármikor bele tudnak nyúlni az irányításba. Hamarosan közbeszerzési eljárást írnak ki a központ kivitelezésre, a modern technikai háttér kialakítására, de szükség lesz jogszabályalkotásra és megfelelő mérnöki, technikusi szaktudásra is. Utóbbi sem tűnik könnyűnek, hiszen hazánkban nem működik ilyen rendszer. Egyszerre kihívás és lehetőség, utóbbit jelzi, hogy akadnak érdeklődők, akik szívesen sajátítanának el ilyen, hazánkban unikális tudást.
– A jelzőlámpák LED-es korszerűsítésén és a csomópontok vezérléséhez szükséges számítógépek cseréjén már túl vagyunk. A vezetési pont kialakítása mellett idén 41 csomópontban szerelünk fel kamerákat, szenzorokat és a rendszer kulcsfontosságú részeként létrehozzuk a mesterséges intelligenciát alkalmazó adatbankot. A cél a városi közlekedés dinamizálása, a közösségi közlekedés preferálása, a forgalom újragondolása. Első körben mindezt a nagykörúton belül szeretnénk elérni, a teljes kiépítést 2029 végére vállaljuk – mondta Balázs Ákos, aki a „város reflexeként” emlegette az 1,4 milliárd forintos fejlesztést.
A szoftver az amerikai SWARCO Mycity nevű, a világban sok helyen alkalmazott városi mobilitásmenedzsment rendszerére fog épülni. Nagyon leegyszerűsítve:
a városirányítási központban tudni fogják, hogy a csomópontok forgalmi sávjaiban éppen mennyi és milyen jármű halad vagy várakozik, hogyan alakulnak az eljutási, milyen lámpaprogramokra érkezik javaslat a rendszertől. Vagy akár digitális jelzőtáblákon közvetlenül üzenhetnek majd a közlekedőknek arról, hogy mely útvonalakat érdemes használni.
Mindez hatalmas technológiai ugrás lesz a mai állapotokhoz képest, amikor is a lámpákban csak fix idejű programok futnak és nincs lehetőség nemhogy a valós idejű, de a lassabb alkalmazkodáshoz sem. Németországban például bevett gyakorlat, hogy egy-egy lámpa akár hét programot is tud, s a rendszer a forgalom függvénye szerint javaslatot tesz a kezelőnek arra, hogy éppen melyik üzemmódban működjön.
A Zöld Őrszem, vagyis a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer fenntartása idén 530 millió forintba kerül; az összeget a 18 mérőállomást is magában foglaló infrastruktúra folyamatos fenntartásához szükséges kiadások, a tudományos, szakmai munkákhoz kapcsolódó bérköltségek teszik ki. Az alpolgármester rámutatott a fejlesztés olyan jellemzőire, mint a vállalatoktól való függetlenség, a transzparens, a hosszútávú következtetések levonására is alkalmas, tudományos hátterű működés. Kérdésünkre, hogy mikor lesz mobil applikáció, Balázs Ákos azt mondta, a városirányítási rendszer kialakításával készülne olyan alkalmazás, amelynek a Zöld Őrszem is a része lenne.
A Civaqua folytatásáról hosszabban írtunk. Ezzel összefüggően elhangzott: folyik a második ütem tervezése az ilyenkor szokásos egyeztetésekkel. A Civaqua Plusz esetében (tavak a város nyugati és keleti részén, a Kondoros mederszélesítése) újdonság, hogy az Újkertben esőkerteket alakítanának ki a csapadékvíz helyben tartására és részben ily módon öntöznék az ottani kiterjedt parkokat.
Folytatnák a fásításokat: míg a lakóterületeken 1600 facsemetét ültetnének el 88 millió forintért, addig a déli és az északnyugati iparzóna véderdősítése során 1700 facsemetére 435 millió forintot költenének el. A különbség oka abban keresendő, hogy utóbbi esetben korosabb fák kerülnének a földbe és a kivitelező 3 év garanciával együtt vállalná a gondozást, a locsolást is.
Balázs Ákos közlése szerint közösségi kertet alakítanak ki a Tócóskert téren, valamint az Erzsébet és Ispotály utcák közötti területen (51 millió forintért), kutyafuttató létesül az Árpád téren és az Epreskertben, s városszerte 30 helyen költenek játszóterekre, kondiparkokra, sportpályákra. Negyvenötmillió forintból fix, 24 órán át működő traffipaxokat telepítenek oszlopokra a józsai Elek és Rózsavölgy utcákon, Nagycserén és a Jánosi utcán.
Ratalics László
