Lekapcsolnák a debreceni Zöld Őrszemet
Tizenhárom módosító indítványt nyújtott be a Civil Fórum Debrecen Egyesület a 2026-os debreceni költségvetés-tervezethez kapcsolódóan; a közgyűlés február 26-án tárgyalja a büdzséről szóló előterjesztést, a legnagyobb helyi ellenzéki erő 630 millió forint átcsoportosítását szeretné elérni, főleg a zöldterületekre és köztisztaságra költenének többet a városvezetésnél.
Gondola Zsolt Zoárd a február 25-i sajtótájékoztatón az idei évre vonatkozó, immár 12 milliárdos szolidaritási hozzájárulásra utalva azt ecsetelte, mennyire mostohán bánik a kormányzat Debrecennel. – Azért különösen érzékeny ez az elvonás, mert éppen a város szabadon felhasználható pénzforrásait csökkeni, azaz az autonómiáját szűkíti. S immár évek óta sújtják ezzel az adóval a jobb anyagi helyzetben lévő településeket – közölte. Hozzátette, a hiányzó pénz nemcsak például a temetkezés drágulásában nyilvánul meg, hanem a nagykörúton kívüli városrészek tisztaságán, a zöldterületek gondozottságán is nyomot hagy. Debrecen idei évre tervezett helyiadó-bevétele az ingatlanértékesítésekkel együtt 56 milliárd forint körüli.
A frakcióvezető úgy gondolja, hogy bár Papp László folyamatosan ellenzi a szolidaritási hozzájárulás mértékét és gyorsuló növekedését, a „polgármesteri lobbitevékenység nem érte el a célját, ez az út nem járható”. Ezért ő e tekintetben is elvárásokat támaszt az áprilisi parlamenti választásokat győztesével szemben. Főleg, hogy a TISZA az önkormányzatiság újbóli erősítését ígéri. – Kíváncsiak vagyunk arra, hogy eltörlik-e a szolidaritási hozzájárulást – jegyezte meg.
Az egyesület elnökének az olyan bújtatott terhekkel is problémája van, mint a közétkeztetés kapcsán az önkormányzatot terhelő 2,3 milliárd forint (ennyit kénytelen átvállalni a város az államtól a teljes, 7,5 milliárd forintos költségből). – De említhetjük azt a 300 millió forintot is, amelyet a kormányzati rezsicsökkentés keretében az állam helyett Debrecennek kell megfizetnie a szippantás után – utalt a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési díjának tervezett 4,4 százalékos emelésére. Ez ügyben a kormány még 2013-ban befagyasztotta a természetes személyek, vagyis a háztartások által szolgáltatási díjként megfizetendő árakat. A szippantás persze ma sokkal drágább, mint 2013-ban, de az áremelkedést az emberek helyett az önkormányzatoknak kell megfizetnie. Gondola Zsolt Zoárd szerint „normális jogállamban elképzelhetetlen” lenne, hogy az állam maga helyett a településekre terheli át a saját terheit.
Megemlítette, a költségvetés ügyében a parlamenti választások miatt szükség lenne B-tervre is, mert „elszabadulhat az infláció”.
A frakcióvezető arról is beszélt, hogy kategorikusan elutasítják a Zöld Őrszem, vagyis a Környezeti Ellenőrző Rendszer tovább működtetését, mert a 2025-ben elindított jelzőrendszer „hamis biztonságérzetet ad”. A Civil Fórum képviselője ezt azzal indokolta, hogy a múlt héten a Semcorpnál bekövetkezett hiba során a Zöld Őrszem nem jelzett, ha pedig jelzett volna, azzal csak a pánikot növeli… A rendszer idei évre tervezett 530 millió forintos üzemeltetési költségét az egyesület inkább a zöldterületekre fordítaná.
Badár Gyöngyi képviselő arról számolt be, hogy 13 módosító indítványt tesznek a költségvetés ügyében, ezek közül 11-et lakossági igények szültek. – Összesen 630 millió forint átcsoportosítást kérjük, alapvető irány a kötelező önkormányzati feladatok erősítése, a város életét közvetlenül érintő feladatok jobb ellátása. A jelenleg tervezettnél több száz millió forinttal többet kellene a zöldterületekre és köztisztaságra fordítani; a hosszú távú fenntarthatóság érdekében lakhatási koncepció kidolgozását, a gyógyfürdőtámogatások szélesítését, új gyalogátkelők létesítését és aszfaltozásokat is kezdeményezzük – mondta.
A déli iparzóna nyugati felét érintő február 19-i kormányhatározatra reagálva Gondola Zsolt Zoárd annak az elégedetlenségének adott hangot, mely szerint munkástelepek jöhetnek létre és iparcsarnokok helyett bármilyen épületek felépíthetők (az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke marad legfeljebb 25 méter). – Úgy tűnik, a CATL lobbija még mindig erős. Aggasztó, hogy a választások előtt még megszülethetett egy ilyen rendelet – mondta, a kínai akkumulátorgyár tervezett bővítésére utalva. Az önkormányzat már kiadott egy közleményt a tisztánlátás érdekében.
Ratalics László
