Váratlan ajánlat a debreceni városvezetésnek

Elfogadta Debrecen 2025-ös, mintegy 290 milliárd forint főösszegű költségvetését az önkormányzat közgyűlése február 27-én; rendhagyó politikai alku is szóba került, de kellő támogatás híján a Civil Fórum Debrecen javaslatából semmi sem lett.

Papp László a felvezetőjében emlékeztetett, ez az év legfontosabb döntése, hiszen meghatározza a közgyűlés tevékenységének idei kereteit, a gazdasági mozgástér pedig azt, hogy mennyire engedhetik szabadon a fantáziájukat. Az előterjesztés kérdésekre, hozzászólásokra bocsátása előtt a polgármester nagyjából megismételte a büdzsétervezetről szóló sajtótájékoztatóján elmondottakat. Kiemelte: a szolidaritási hozzájárulás és a Versenyképes Járások Program a helyiadó-bevétel nagyjából 25 százalékát elviszi, az elvonás „növekedése tarthatatlan”, ezért a számítási módszert felülvizsgáltatná a kormányzattal (az egyeztetések még nem kezdődtek el).

Gondola Zsolt Zoárd frakcióvezető (Civil Fórum Debrecen) az adóbevételekre vonatkozó inflációs hatásról kérdezett, Szűcs László, a gazdálkodási főosztály vezetője válaszában azt mondta, van reálnövekedés, de nincs a témában egységes, mindenki által elfogadott módszertan a kimutatásra.

Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért Egyesület) Debrecen városának általános felelősségét firtatta a szolidaritási hozzájárulással összefüggésben. A képviselő kérdezett arról, hogy mihez kezd a városvezetés a Kishegyesi úti dugókkal és szóba hozta a színházfinanszírozást, mondván, a korábbi, az állam és az önkormányzat közötti 50-50 százalékos megoszlás 30-70 százalékos arányban Debrecen felé tolódott el a terhek viselésében. 

Papp László úgy reagált, a járási programba befizetendő 1,5-2 milliárd forintnak nem újabb teherként kellene jelentkeznie, hanem a szolidaritási hozzájárulásba kellene beépíteni. Erről egyébként nyílt levelet írt Navracsics Tibor miniszternek. Ami a színházfinanszírozást illeti, jelezte, az arányeltolódást nem tekinti tendenciának, az idei évet „megfelelő színvonalon abszolválják a helyi kulturális intézmények, de persze, ha több pénz maradna, jobban lehetne szárnyalni”. Megjegyezte, ezzel együtt fáj pont a számára, hogy a korábbi megállapodások ellenére a városnak nagyobb terhet kell vinnie a színházak esetében. A Kishegyesi út kapcsán elismerte a problémát, hozzátéve, idén elkezdődik a Tócóvölgy vasútállomás közelében építendő külön szintű csomópont tervezése. 

Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért Egyesület) „gyászbeszédként” értelmezte a polgármester által a büdzsétervezetről vázoltakat, s azt kérdezte tőle, hogy középtávon elképzelhetőnek tartja-e hitel felvételét. Papp László azt mondta, nem terveznek sem működési, sem beruházási hitellel, a város fenntartható lesz a tíz éve megkezdett gazdaságfejlesztésnek köszönhetően.

Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért Egyesület) a DKV Zrt. összességében közel tízmilliárdos veszteség-finanszírozásáról kérdezett, amelyből az önkormányzat 6,5, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 3,3 milliárd forintot fizet a közlekedési cég kasszájába. Papp László jelezte, a jegy-és bérleteladások csak a társaság kiadásainak 30 százalékát fedik le, a fennmaradó 70 százalék kiegyenlítésére az önkormányzat felelőssége megoldást találni.

Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum Debrecen) Szepesről érdeklődött, a polgármester azt mondta, folytatják az ottani ingatlanvásárlásokat, hosszútávú programról van szó. A településrész élhetőségét rontani fogja a  repülőtér fejlesztése és a várt forgalomnövekedés, derült ki a válaszadásból.

Szokatlan ajánlat

Hozzászólásában Papp Viktor frakcióvezető (Fidesz-KDNP) Pákh Károlynak címezve közölte, a Gyurcsány-kormányok idején az önkormányzatok eladósodtak, míg a Fidesz-KDNP idején konszolidálódott a helyzet (a kormány átvállalta ezeket az adósságokat, a hitelvételt kormányhatározathoz kötötték). Kiemelte a kertségi programot és azt, hogy a keleti városrész lesz a következő évek nagy nyertese.

Gondola Zsolt Zoárd szerint nem volt olyan költségvetési vita, amely úgy kezdődött volna, mint a mostani, amikor a szolidaritási hozzájárulás miatt viszonylag egységes képet mutat a közgyűlés. – Elég furcsa, hogy ennyi idővel a rendszerváltozás után az önkormányzatoknak kell ily módon segíteni az állam működését. Főleg, hogy a beszedett pénz harmadát a kormány nem is az adónem kapcsán megfogalmazott célra fordítja – jelezte értetlenségét.

Politikai egyezséget ajánlott, mely értelmében az ellenzék fogadja el a költségvetést, másrészt  a közgyűlés fogadjon el tiltakozó szöveget az elvonások kapcsán, és nyilvánítsa ki, hogy Debrecen e téren a kormányzattal szembeni fellépés élére áll. (A javaslatot végül nem támogatta közgyűlés.)

Orosz Ibolya Aurélia és Papp Csaba a Gondoskodó Város programot, Varga András a lakótelepi beruházásokra fordítható pénzösszeget méltatta (mindannyian fideszesek). Barcsa Lajos alpolgármester (Fidesz-KDNP) emlékeztetett, a kormány az egyik kezével elvesz, a másikkal ad, utalt az állami forrásból megvalósítandó, debreceni víziközmű-fejlesztésekre. A 2025-ös kulturális tervekről Puskás István alpolgármester beszélt. Balázs Ákos alpolgármester (Fidesz-KDNP) az idei legfontosabb feladatok között említette a Környezeti Ellenőrző Rendszer és a forgalomirányítási központ elindítását, de beszélt a zöld programok folytatásáról is, a ciklus végére 30 ezer fa ültetését ígérte.

Mándi László egyebek mellett az úthálózatra költendő források növelését és a bérlakásprogram koncepcióváltását, Pákh Károly a Nagypiac légkondicionálását, a piacra járás, a kofák népszerűsítését, az Aquaticum termálfürdő „felvirágoztatását” siettette. Papp László jelezte, az Aquaticum tavaly rekord évet zárt a látogatók számában, míg a nagypiaci üvegfelületek árnyékolási módján már dolgoznak. 

A polgármester az említett Gondola-féle alkufelvetésre úgy reagált, politikai nyilatkozat helyett a szolidaritási hozzájárulás mértékének és elosztási módjának felülvizsgálatát tartja szükségesnek. – A közgyűlés támogassa, hogy a megyei jogú városok kezdeményezzenek tárgyalást a kormányzattal az adónem mértékéről, számítási módjáról és a felhasználásról – ismertette a saját javaslatát Papp László. Ezt Madarasi István azzal javasolta kiegészíteni, hogy a kezdeményezés ösztönözze a térség összehangolt fejlesztését. A polgármester befogadta a módosítást, amely a közgyűlés többségi támogatását is elnyerte.

A város költségvetéséről szóló határozati javaslatot végül 22 igen, 8 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés.

Ratalics László