Hirdetés
Hirdetés
Legyen a civishir.hu az első számú forrás!
A Google új funkciója segítségével te döntheted el, melyik lap híreit láthatod legelöl. Kattints a beállításhoz.
Beállítom
Hirdetés
Hirdetés

Debrecen: nem egyértelmű, mi a régi és mi az új

Cívishír | 2024. 11. 21. | 08:00:19
Épített örökség. Korábban a mai Dobozi lakóteleptől a Kishegyesi útig terjedt a belváros.
Debrecen: nem egyértelmű, mi a régi és mi az új
Darabos utca 33. – itt lakott Ady Endre (Fotó: Google Maps)
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Vadász Márton, a Debreceni Egyetem doktorandusza Debrecen építészeti sajátosságairól beszélt hallgatóságának (Fotó: Cívishír)

Építészetében több szempontból is különleges város Debrecen. Például nem az a régi, és nem az az új, ami annak látszik; továbbá óriási területű a történelmi belvárosa. Ezekről is szó volt a Debrecen átalakuló építészeti öröksége című előadáson, amelyet Vadász Márton, a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajz Doktori Iskola harmadéves doktorandusz hallgatója tartott a Science Cafe rendezvénysorozat november 20-i eseményén a Karakter 1517 kávézóban. A köszöntőben elhangzott: rengeteg a beruházás Debrecenben, megváltozik a régi épületek külleme, sok új épül. Ez többeknek tetszik, míg mások az értékek megtartása mellett kardoskodnak. Ebben a helyzetben fontos megnézni, hogyan történik az átalakítás, milyen folyamatok zajlanak.

– Mit tekintünk épített örökségnek? – tette fel a kérdést az előadó, majd válaszában részletezte, hogy művészeti szempontból azt, ami egy-egy korstílus jegyeit magán hordozza, míg a lakosság oldaláról megközelítve a népi építészetet, amelynek épületeiből akár sok is lehet egy adott településen. Debrecennek nincsenek többszáz éves épületei, szép számmal akadnak viszont a 19. század második feléből és a 20. század elejéről származók. Ezek a polgári épületek viszont nem tartoznak egyetlen védhető kategóriába sem, és nagyrészt mára már el is tűntek. Az épített örökséggel foglalkozó Velencei Charta már 1964-ben leszögezi: az is fontos, hogy az egyszerű ember mit épített. Tehát ha egy város építészetében létrehozott épületek kiemelkedő jelentőségűek, azok is kerülhetnek védelem alá. Ez lehet országos vagy helyi műemlékvédettség. Az előadó példaként hozta, hogy Debrecenben 364, Miskolcon 354, Győrben 345, Szegeden 485 védett épület van. Debrecen tehát összeségében védett épületekben nem áll rosszul.

– Napjainkban azonban gyors társadalmi folyamatok zajlanak. Debrecen és az agglomeráció lakosságszáma tempósan gyarapszik, rengetegen ingáznak a lakóhely és a munkahely között, nagy a forgalom, már most is sok a munkahely, és még épülnek is új gyárak. Ez átalakítja a város képét, mert

az elmúlt évszázadokban kialakult telek- és utcaszerkezet már nem felel meg az új igényeknek. 

Ez pedig alaposan át fogja alakítani a városképet. Debrecen esetében azonban az sem egyértelmű, hogy mi minősül újnak, és mi réginek – vezette fel a következő témát Vadász Márton, aki egy 1780-ból származó, Debrecen akkori küllemét megrajzoló képet mutatott a hallgatóságnak. Azon a földszintes házak közül kimagasodtak a templomok és a Református Kollégium. Az akkori épületek közül már lényegében csak a Kistemplom van meg, a többi leégett, elpusztult, egy része újraépült, a többi nem. Mint ahogy a földszintes házak sincsenek már meg. Az azonban egyértelműen látszik, hogy Debrecennek a 19. század elejére kialakult a mai Dobozi lakóteleptől a Kishegyesi útig terjedő, méretében hatalmas történelmi belvárosa. Az ad-hoc módon történt telekkialakítások következtében halmazos szerkezetű, zegzugos utcákból álló belváros a 14-15. században jött létre. Az utóbbi 200-220 évben viszont tejesen átalakult a város szerkezete, képe. A 19. század elején fellépett lakásínség miatt új utcákat jelöltek ki, és azok már alkalmazkodtak a kor gazdasági igényeihez. Így jött létre a Nyíl utca, a Homok utca és a környező utcák. Megmaradt a történelmi városmag, köré a városhatárban immár mérnöki asztalon tervezett új utcákat parcelláztak úgy, hogy azok leginkább a paraszti életmódra voltak alkalmasak. A 19. század végén a polgárosodással – funkciójában – változtak a nagy és hosszú udvarok, azokban megjelentek a díszkertek. Ezt követően alakult ki a zártsoros, egységes utcakép.

Ismét több évtizednek kellett eltelnie a következő jelentős változásig, amelyet Vadász Márton a Péterfia utca városközpont felőli részének, valamint a Darabos utca példáján keresztül vezetett le. A ’70-es években a régi cívisházak helyén panelházak nőttek ki a földből, a Debrecen Plaza 1998-as átadása pedig radikálisan alakította át a belváros megjelenését. Ezt követően az említett két utcában társasházak épültek, továbbá elkészült a Párizsi Udvar. Egyre több helyen találkozunk azonban a régi városrész hangulata megőrzésére hivatott homlokzati rész megőrzésével. Ezek azonban – hangsúlyozta az előadó – teljesen új, visszaépített épületelemek. Sőt, nem csak a homlokzatokat, hanem egész falazatokat építettek újra. 

Példaként hozta Ady Endre egykori otthonát a Darabos utcában, amelyet elbontottak, majd ismételten felépítették, és az épületre kitáblázták, hogy Debrecen vigyáz a műemlékeire.

– És itt érkeztünk el a régi és új debreceni relativizálásához. A Darabos utca egyik oldalán lévő panelház az 1970-es években épült, míg a vele szemben lévő, a régi Debrecen hangulatát idéző cívisházak, köztük Ady egykori lakóháza is, a pláza építése után. Tehát nem mindig az a régi, ami annak tűnik. Debrecen lakossága 100 év alatt megduplázódott, a lakosság nagy része első- vagy másodgenerációs debreceni, és ez meghatározza a városhoz való viszonyát. A cívisházak, polgárházak 1970-es évek elején történt rombolása ellen csupán egy szűk értelmiségi közösség lázadt. Mára azonban a debreceniek egyre inkább tudatában vannak az épített örökségeikkel, ezek védelmére közösségek is szerveződtek – zárta előadását Vadász Márton, kiegészítve azzal, hogy Debrecen épített öröksége gyorsan változik, ami természetes. Kérdés azonban, hogy meddig jó ez a változás, meddig van összhangban a város lakóinak érdekével.

– CH –

Hirdetés
Hirdetés
További híreink
Kerékpáros stratégia Debrecenben: mindenkire kíváncsiak
Kerékpáros stratégia Debrecenben: mindenkire kíváncsiak
Térképen jelölhetik be a debreceniek, hol hiányzik a kerékpárút.
Új szakaszba lép a munka a Füredi úton
Új szakaszba lép a munka a Füredi úton
Lezárásokra kell számítani Debrecenben.
Debreceni önkormányzat: a vízellátás nincs veszélyben
Debreceni önkormányzat: a vízellátás nincs veszélyben
A jelenlegi kapacitás elegendő – írják.
Kézilabda: helyzetbe kerül a DVSC?
Kézilabda: helyzetbe kerül a DVSC?
Vizsgázhat a debreceni modell, amelyet nem az „irányított pénzekre” építettek fel.
Tárkányi megírta: Debrecen kevesebbet kap a DKV-ra
Tárkányi megírta: Debrecen kevesebbet kap a DKV-ra
Papp Lászlóval üzengetnek egymásnak.
Jégvirágkarnevál: villamosok és buszok is terelőúton
Jégvirágkarnevál: villamosok és buszok is terelőúton
Lezárják a Piac utca egy szakaszát Debrecenben, több DKV-járat közlekedése is megváltozik.
Papp László: milliárdokat von el a kormány Debrecentől
Papp László: milliárdokat von el a kormány Debrecentől
Szerinte az ország 2027-es költségvetése kedvezőtlen hatással lesz a városra.
Késik a debreceni csomópont áttervezése
Késik a debreceni csomópont áttervezése
Eredménytelen a közbeszerzés.
Fél áron a debreceni állatkertbe
Fél áron a debreceni állatkertbe
Cserébe adományt kérnek rászorulók számára.
Új fejezetet nyitott a biotechnológia Debrecenben
Új fejezetet nyitott a biotechnológia Debrecenben
A gyógyszerek előállításától a növényvédelemig és az élelmiszer-biztonságig rendkívül széles spektrumot ölel fel,
Debrecenben is alkalmazzák a csecsemők vízi fejlesztését
Debrecenben is alkalmazzák a csecsemők vízi fejlesztését
Hamarosan a Neonatológiai Osztályon is bevezetik a neuro-hidroterápiát. 
Minisztériumi elismerések a Debreceni Egyetem oktatóinak
Minisztériumi elismerések a Debreceni Egyetem oktatóinak
Kiemelkedő szakmai tevékenységüket díjazták.
Ötéves a debreceni Gasztroenterológiai Klinika
Ötéves a debreceni Gasztroenterológiai Klinika
Évente négyezer fekvőbeteget és 90 ezer járóbeteget látnak el.
Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport területén kínál finanszírozási lehetőségeket Európában és azon túl.
Diploma mellé munkatapasztalat is jár Debrecenben
Diploma mellé munkatapasztalat is jár Debrecenben
A duális képzésben részt vevők tanulmányi idejük nagyjából harmadát a fogadó cégnél töltik.
Tizenkét debreceni orvosegyetemistát ismertek el
Tizenkét debreceni orvosegyetemistát ismertek el
A Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat nyerték el.
Új egyetemi tanárokat köszöntöttek Debrecenben
Új egyetemi tanárokat köszöntöttek Debrecenben
Tizenegy oktató vette át a kinevezését.
Megnyílt a Debreceni Egyetem kínai AI-intézete
Megnyílt a Debreceni Egyetem kínai AI-intézete
Közös kutatásokról állapodtak meg.
Világszínvonalú elismerés a Debreceni Egyetem épületének
Világszínvonalú elismerés a Debreceni Egyetem épületének
Árokszállási Ronald munkásságát a grafikai tervezés és az épített tér kapcsolatának újragondolása jellemzi.
Világbajnok lett a Debreceni Egyetem hallgatója
Világbajnok lett a Debreceni Egyetem hallgatója
Három éremmel térhet haza Suba Sára.
Hirdetés
Hirdetés
Kiemelt híreink
Kerékpáros stratégia Debrecenben: mindenkire kíváncsiak
Térképen jelölhetik be a debreceniek, hol hiányzik a kerékpárút.
Kézilabda: helyzetbe kerül a DVSC?
Vizsgázhat a debreceni modell, amelyet nem az „irányított pénzekre” építettek fel.
Tárkányi megírta: Debrecen kevesebbet kap a DKV-ra
Papp Lászlóval üzengetnek egymásnak.
Nagyszerű debreceni győzelem Újpesten
A DEAC leiskolázta a lila-fehéreket.
Hirdetés
Hajdú-Bihar
Új szakaszba lép a munka a Füredi úton
Lezárásokra kell számítani Debrecenben.
Debreceni önkormányzat: a vízellátás nincs veszélyben
A jelenlegi kapacitás elegendő – írják.
Jégvirágkarnevál: villamosok és buszok is terelőúton
Lezárják a Piac utca egy szakaszát Debrecenben, több DKV-járat közlekedése is megváltozik.
Hirdetés
Hirdetés