Debrecen erősíti tehetséggondozó szerepét
Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem, Debrecen városa és a Nemzeti Tudósképző Akadémia annak érdekében, hogy új szintre emeljék a középiskolás és egyetemi hallgatók tehetséggondozását. Az április 1-jei sajtótájékoztatón az egyetem, a város és az akadémia vezetői hangsúlyozták: a cél egy országos, ugyanakkor erősen vidéki bázisokra épülő rendszer kialakítása.
A Nemzeti Tudósképző Akadémia egy olyan tehetséggondozó program, amely a legkiválóbb középiskolás és egyetemista diákokat segíti abban, hogy nemzetközi szinten is elismert kutatókká váljanak a biológia és az orvostudomány területén.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kiemelte: az intézmény eddig is aktívan részt vett a tehetséggondozásban, de a mostani együttműködés új lehetőségeket nyit meg. Mint elmondta, az egyetem már jelenleg is szoros kapcsolatot ápol a középiskolákkal, hiszen oktatóik rendszeresen járnak ki ezekbe az intézményekbe, a legtehetségesebb diákokat pedig tanulmányi versenyeken keresztül választják ki. A kiválasztott fiatalok számára ezt követően egyéni, személyre szabott képzési utakat biztosítanak. – Komoly nemzetközi eredményekkel büszkélkedhetünk, például a nukleáris medicina olimpián ötven országból a harmadik helyen végzett a diákcsapatunk – tette hozzá a rektor. Kifejtette: a diákok már középiskolásként bekapcsolódhatnak egyetemi kutatócsoportok munkájába, nemzetközi kapcsolatrendszerekhez férhetnek hozzá, valamint az egyetem stratégiai szövetségeseivel is kapcsolatba kerülhetnek.
Hangsúlyozta: a cél egy komplex rendszer kialakítása, amelyben az oktatás, a kutatás és az innováció szorosan összekapcsolódik.
Papp László polgármester kiemelte: Debrecen hosszú ideje tudatosan építi tehetséggondozási rendszerét. A város ösztöndíjprogramokkal, nemzetközi versenyeken való részvétellel és intézményi együttműködésekkel támogatja a fiatalokat. – Az ország második legnagyobb városában, egy iskolavárosban ez nem kérdés. Az viszont igen, hogy megtaláljuk-e a tehetségeket, tudjuk-e mentorálni, segíteni és támogatni fejlődésüket. Erre szándékegység van, hiszen Debrecen városa és a Debreceni Egyetem példamutató együttműködést mondhat magáénak évtizedek, sőt évszázadok óta – fogalmazott. Hozzátette: Debrecenben az oktatásért felelősséget vállaló szervezetek képesek együtt gondolkodni, így az egyetem, a szakképzési centrum és az önkormányzat is azon dolgozik, hogy minél több tehetséges diák végezhesse itt tanulmányait, és segítsék fejlődésüket.
A Hegyi Péter által vezetett program célja egy olyan országos tehetséggondozó hálózat kiépítése, amely a vidéki régiókra építve kapcsolja össze a diákokat. A Nemzeti Tudósképző Akadémia programigazgatója szerint a rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a középiskolától egészen a posztgraduális képzésig végigkíséri a tehetségeket, miközben lehetőséget biztosít számukra a nemzetközi tapasztalatszerzésre is. Kiemelte: már most is jelentős az érdeklődés; Szegeden egy rendezvényen 4600 középiskolás vett részt, köztük több mint 100 debreceni diák is. Hangsúlyozta a Debreceni Egyetem és a város elkötelezettségét, valamint azon szakemberek munkáját, akik kulcsszerepet játszanak a program működésében. A kezdeményezés még csak a kezdetén tart, de céljuk, hogy évente több ezer középiskolást vonjanak be a tudományos pályába. – Bátran kijelenthető: Magyarországnak akkor van jövője, ha erős vidéke van, és erős vidék nélkül nem lehet egy országot felépíteni – hangsúlyozta. – Úgy gondolom, évente 5–10 ezer új középiskolás fogja a tudományt választani a jövőben.
A rendezvény díszvendége Randy Schekman Nobel-díjas sejtbiológus volt, aki elismerően beszélt a magyar tehetséggondozási rendszer fejlődéséről. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a program hosszú távú sikeréhez elengedhetetlen a folyamatos befektetés és a kutatási infrastruktúra fejlesztése. – Nem sok helyen látunk ilyen széles körű, egész országra kiterjedő tevékenységet a tehetségek korai támogatására. Indulásnak kitűnő, azonban fontos, hogy további erőfeszítések és befektetések történjenek a programban, hogy sikerüljön magasabb szintre emelni, és a lehető legjobb képességű diákokat bevonzani – mondta. Kiemelte, komoly kihívást jelent, hogy a tehetséges fiatalok jelentős része külföldön, jellemzően Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában folytatja pályáját, ami jelentős veszteség a közép-európai országok számára. Példaként említette Karikó Katalint és Krausz Ferencet. Ennek ellensúlyozására olyan feltételeket kell teremteni, amelyek itthon is vonzóvá teszik a kutatói életpályát.
FR
